Komlós Attila | Isztria – 3. A Brijuni-szigetek

Nagyvilág

Isztria – 3. A Brijuni-szigetek

Zebrák a szafariparkban

Pulától nyugatra, a part közelében tizennégy varázslatos szépségű sziget emelkedik ki a tenger vizéből: a Brijuni-szigetek. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el.

A St. Germain templom

A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A római időkben a Kr. e. 2. századtól látványos fejlődés vette kezdetét a területen, a gazdag polgárok előszeretettel választották lakóhelyül a szigeteket. Ennek az időszaknak az emlékeit ma is láthatjuk, a római kori villák romjai mellett egy Vénusz-szentély maradványait is megtekinthetjük. A középkor építészeti emléke egy bizánci erődítmény és egy hatodik századi bazilika.

A bizánci erődítmény maradványai

1331-ben Isztria többi részéhez hasonlóan ez a terület is velencei uralom alá került. A 18. századra a malária következtében elnéptelenedtek a szigetek, az életben maradtak rövid idő alatt elköltöztek. A 19. század utolsó évtizedében egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól. Ő hívta ide Robert Kochot, a későbbi Nobel-díjast a maláriaszúnyogok kiirtása céljából. Nem sokkal később Kupelweiser valósággal felvirágoztatta a területet, elegáns nyaralóterületet hozott létre, szállodákkal, szabadidős létesítményekkel, köztük arborétummal és vadasparkkal! A második világháború után Tito itt alakította ki magánrezidenciáját, ettől kezdve csak magas rangú állami vendégek látogathattak ide. Tito halála után három évvel, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigeteket és 1985-ben a nagyközönség előtt is újból megnyitották.

Robert Koch domborműve

A nemzeti park látogatói számára a program már az Isztriai Fažana kikötőjében elkezdődik. Itt szállhatunk hajóra, majd bő fél órás utazást követően érkezünk Veliki Brijun szigetére. Itt elektromos kisvonatra szállunk, ahonnét a sziget minden fontos látnivalóját az idegenvezető szakszerű kalauzolása segítségével ismerhetjük meg. Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a nemzeti park ebben az esetben nem az ősi, érintetlen természet megőrzését és bemutatását szolgálja, hanem mint fontos nemzeti érték szerepel, természeti és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. A kisvonat eleinte fák között halad, majd nemsokára megérkezünk az egyik fő látványossághoz, a szafariparkhoz, ahol afrikai állatokat, köztük antilopokat, zebrákat, elefántokat láthatunk. A sziget nyugati oldalán egy hatalmas bizánci erődítmény maradványait vehetjük szemügyre. Veliki Brijun építészeti emlékei közül feltétlen említésre méltó az 1481-ből származó St. Germain templom és a közelében álló középkori lakótorony. Szintén érdekes látványosság a Tito Brijuniban című kiállítást magába foglaló villa, amelyben két fotókiállítást tekinthetünk meg, valamint egy állatbemutatót, ahol igen látványos környezetbe helyezve azokat az egzotikus állatokat tekinthetjük meg kitömött állapotukban, melyeket a marsall egykoron vendégeitől kapott ajándékba.

Az 1690 éves fa

A látnivalók közül mégis talán az egyik leginkább gondolatébresztő érdekesség az az olajfa, amely egy zöld rét szélén áll, nem kevesebb, mint 1690 éve – a Római Birodalom bukásakor már több mint másfél évszázados volt. Ha ez a fa mesélni tudna!

(a szerző felvételei)

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Isztria – 3. A Brijuni-szigetek”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés