Dél-lengyelországi kirándulásunk végén a Pieninek Nemzeti Park térségébe látogatunk. Első megállónk Debno, ahol felkeressük a 15. századi eredetű fatemplomot, majd tutajra szállva végighaladunk a folyó leglátványosabb szakaszán, végül megtekintjük az egykori magyar-lengyel határvárat, Nedecen.
Debno, fatemplom
Debno középkori temploma a vörösfenyőből, szögek használata nélkül épült Szent Mihály Arkangyal-templom. Az egyedülálló értéket képviselő a templom az UNESCO Világörökség listáján szerepel. Erődszerű fal veszi körül, a bejárattal szemben szabadtéri oltár áll. Belépve a kapun, a régi faépítmények sajátos, gyertya- és tömjénfüsttel vegyített illatát lehet érezni. Az apró ablakokon beszűrődő fényben színes falfestések, képek, ikonok, a különböző korok egyházművészeti alkotásai, oltárok, szobrok, régi zászlók vesznek körül bennünket.
Tutajozás a Dunajecen
A Pieninek Nemzeti Park meglátogatására a tutajozás ideális lehetőséget kínál. Egyrészt mivel a térség hagyományos és nem utolsósorban természetbarát közlekedési módja, másrészt a folyó-mente az érintetlen természet csodálatos látványát kínálja. Az egyedülálló attrakció gyökerei a 19. század első feléig nyúlnak vissza, az erdőkben kitermelt faanyag szállítása a folyón tutajokkal történt. A nemzeti park 1934-ben történt megalapítása óta szerepel a tutajozás a térség idegenforgalmi kínálatában. Az áprilistól októberig tartó időszakban naponta többször indulnak tutajok, a rövidebb, 18 kilométeres, vagy a hosszabb, 23 kilométeres szakaszon: Sromowce Wyzne-től Szczawnicába illetve Kroscienkoba.
Füstöltsajt-árusok
A Dunajec völgyének legszebb hét kilométeres szakasza a kanyargós áttörési szakasz, ahol a völgy összeszűkül, a folyó partja mellett függőlegesen kiemelkedő sziklafalak között haladunk. A 2-3 órás program során a népviseletben munkálkodó tutajosok útközben a látnivalókat ismertetik, de a tutajozáshoz kötődő történeteket is mesélnek. Többek között megtudhatjuk azt is, hogy miért szokás fenyőágakat tenni a tutajok elejére: ha felborul a tutaj és az utasok meghalnak, akkor az fogja díszíteni a sírjukat – a valóság persze ennél prózaibb, a fenyőágak megakadályozzák hogy a tutajba bejusson a haladás közben időnként felcsapódó víz. Az utazás végén a partra kitelepült árusoktól szuveníreket, és finom házi készítésű füstölt sajtokat vásárolhatunk.
Nedec vára
A Dunajec partján emelkedő dombon, az egykori magyar-lengyel határon áll Nedec vára. A gótikus-reneszánsz lovagvárat a Berzeviczy család építtette a 14. század első felében. A gótikus felső vár őrtoronyból és lakótornyokból áll, itt található a vár kútja, és az egykori fegyverraktárak épületei. A középső és az alsó várat a 15. században emelték, lakóépületekkel, kerek bástyákkal, hangulatos udvarokkal, reneszánsz díszítésekkel, pártázattal.
A várhoz több legenda is fűződik, ezek közül az egyik a 18. századi Berzeviczy története, aki Dél-Amerikába vándorolt ki, majd ott feleségül vett egy inka hercegnőt. Született egy lányuk, Umina, aki később az inka felkelő vezér Tupac Amaru unokaöccsének lett a felesége, majd nem sokkal később gyerekük született, Antonio. A felkelés leverése után menekülniük kellett Peruból, előbb Itáliába, majd Nedecbe mentek. A spanyolok bosszúja Uminát utolérte Nedecben, Antonio annak köszönhette életét, hogy örökbe fogadtatták a helyi illetőségű Waclaw Benessel. Az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat, melyekben említésre kerül az a kincs is, amelyet a várban rejtettek el annakidején, egy késői leszármazottnak sikerült megtalálnia. 1946-ban hatóság jelenlétében az iratokban szereplő leírás alapján kibontatta a várkapu küszöbét, s itt egy ólom dobozkában perui írásokat talált. A legenda arról már nem tesz említést, hogy a megtalált írást sikerült-e megfejteni…
(a szerző felvételei)
Hozzászólások