A Székesegyház
Krakkó a lengyel királyok egykori székhelye, az ország második legnagyobb városa. Kulturális központ, egyetemei, színházai, pezsgő szellemi élete, műemlékei, történelmi hangulata látogatók sokaságát vonzza.
A Wawel díszudvara
Ősi városmagja a Visztula bal partján terül el, itt áll a Wawel, benne a pompás székesegyházzal, több magyar vonatkozású emlékkel. A vár 1138-tól az 1600-as évek elejéig a lengyel uralkodók székhelye volt. A bejárattól balra áll a székesegyház háromhajós, oldalkápolnákkal körülvett háromtornyú épülete. Legfőbb értéke az ország legnagyobb középkori nemzeti szentje, Szent Szaniszló krakkói püspök ezüst szarkofágja, valamint a dinasztiaalapító Jagelló Ulászló vörös mészkő síremléke. A Zsigmond-kápolna a közép-európai reneszánsz egyik legértékesebb alkotása – az esztergomi Bakócz-kápolnával egykorú. A magyar zarándokok mindegyike felkeresi Nagy Lajos király lánya, Hedvig (Jadwiga) királynő nemzetiszín-szalagokkal, koszorúkkal körülvett síremlékét. A székesegyháztól a Wawel reneszánsz árkádokkal körülvett belső díszudvarába, a hajdani udvari tornák színhelyére sétálunk át. A palota belsejében, a gótikus épületrészekben a fegyvertárat, az emeleteken a korabeli bútorokkal berendezett királyi lakosztályokat tekinthetjük meg.
A Mária-templom
A Wawel keleti sarkától az egyenes Grodzka utca vezet a főtérre. Jobb oldalon, egymás mellett két templom áll. Elsőként Krakkó egyik legrégebbi templomát, a vaskos falú Szent András-templomot pillantjuk meg. Közvetlenül mellette helyezkedik el a Szent Péter és Pál jezsuita templom és kolostor, a város első barokk temploma.
A Posztócsarnok
Lengyelország egyik legszebb, reneszánsz épületekkel körülvett főterének nevezetessége, s a város egyik jelképe a Posztócsarnok. Belső folyosója a 14. századból származik, a 16. században reneszánsz pártázatot építettek köré. Eredeti funkcióját a 19. századig, a posztókereskedelem hanyatlásáig töltötte be. Ekkor lebontását vették tervbe, de a krakkói lokálpatrióták ezt megakadályozták, s az épület új szerepet kapva megmaradhatott. Díszes termeket alakítottak ki benne, melyek a kor divatjának megfelelően fogadások és bálok színhelyei lettek. Napjainkban ismét kereskedők birtokolják – igaz ma már nem használati tárgyakat, hanem szuveníreket vásárolhatunk.
A Collegium Maius
A Posztócsarnok mellett állt egykor a régi városháza. A 13. századi eredetű, többször átalakított épületet a 14. században lebontották, egyedül a tornya maradt meg. A tér másik oldalán áll a kéttornyú Mária-templom. Tornyai különböző magasságúak, de építészeti kialakításuk is eltérő. Gótikus szárnyasoltára igazi mestermű, Mária és Krisztus életének minden jelentős mozzanatát megjeleníti.
Krakkó nevezetessége a 14. századi alapítású Jagelló Egyetem. Ősi központja a Szent Anna utcában található Collegium Maius gótikus vörös tégla épülete. Földszintjén tevékenykedett az alkimista Twardowski, aki a legenda szerint itt tárgyalt az ördöggel – elszenesedett kéznyoma ma is látható a laboratórium ajtaján…
A Waweltől délkeletre elterülő városrész, Kazimierz volt a krakkói zsidóság otthona. Hangulata egészen különbözik a többi városrésztől. A második világháborúban sajnálatos véget ért, több évszázados kultúra megmaradt emlékei a régi, 16-17. században épült zsinagógák, a középkori temető, a romos állapotukban is a múltról beszélő ódon házak, az ablakokból itt-ott kiszűrődő hegedűszó hangjai.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások