Kultúrálom címszó alatt február 15-én egy négy hónapra tervezett tavaszi programsorozatot tártak a sajtó képviselői elé a helyi szervezők és a meghívott vendégek Pécsett.
A gazdag eseménysorozat első állomása február 19-én lesz a Kodály Központban, ahol a 100 Tagú Cigányzenekar 25 éves jubileumi koncertjére kerül sor. Buffó Rigó Sándor zenekarvezető, valamint Beke Farkas Nándor a zenekar menedzsere arról biztosította a jelenlévőket, hogy a beharangozott előadáson, amire már minden jegy elkelt, a közönség a magyar és balkáni cigányzenén kívül számos világhírű komponista (Liszt, Strauss, Monti, Erkel, Brahms, Csajkovszkij) cigányok ihlette műveiből is kap majd ízelítőt. Természetesen zárásképpen nem maradhat el a Dinicu virtuóz Pacsirtája sem.
Hobo egy előadássorozatra várja a pécsi közönséget. Március 14-én az Ifjúsági Házban „Hármas oltár” címszó alatt József Attila, Vicoszkij és Jim Morrison megzenésített verseit adja elő, majd április 11-én, a költészet napján „Tudod, hogy nincs bocsánat” című József Attila esttel tiszteleg a verskedvelők előtt. A sorozat utolsó állomása május 14-e, amikor Pilinszky János verseit hallhatjuk „Látja isten, hogy állok a napon” című előadáson.
A nagyérdemű figyelmébe szeretnénk ajánlani a Kodály Központ hangversenytermébe április 23 -ra tervezett Vásáry André férfi szoprán és Cakó Ferenc „homokanimátor” óriási kivetítőre projektált közös produkcióját. A műsort balett-táncosok és egy zongorista közreműködése teszi majd feledhetetlenné.
Cakó Ferenc, a homokrajzok szerelmese az általa megalkotott művészet nehézségeit ecsetelte, hiszen az alkotásnak társulnia kell az előadott zeneszámokhoz, ugyanakkor a rendelkezésre álló rövid időben egy történetet is el kell mesélnie.
A csendesebb műfaj kedvelői március 21-én az ANK Művelődési Központban találkozhatnak Müller Péterrel egy interaktív előadás keretében, ahol a szerző az „Isten bohócai” című regényének titkait osztja majd meg az érdeklődő közönséggel.
A sajtótájékoztató végén Beke Farkas Nándorral váltottam pár szót a jubiláló cigányzenekar múltjáról-jelenéről. Egy több hetes francia turné, valamint egy 11 ezer fős ljubljanai közönség előtt előadott koncert után hazatérő együttes nagy örömmel jött kipróbálni az új pécsi koncerttermet.
– Zenekarunk külföldön abszolút eladható, mert a magyar kultúrát képviseli, de egyben egy olyan „zászlóshajója” a hazai cigányságnak, aminek azt kell képviselnie, hogy van kiút a kilátástalan cigány sorsból. Aki tanul, képezi magát, az kikerülhet a világ legnagyobb színpadjaira. Zenekarunk korából adódóan több generációt foglalkoztat. Mára kifejlődött egy legújabb réteg, a fiatalok, akik már felsőfokú intézményekben, a Zeneakadémián, konzervatóriumokban sajátítják el a zenélés csínját-bínját. Ez fogja meghatározni, a jövőben, a zenekarban elfoglalt helyüket. Van egy 25-35 fős ifjúsági tagozat, akik külön is játszanak, ők lesznek az utánpótlás. A stilisztikát, a kis finomságokat azonban ott helyben, a szólamvezetőktől lesik el.
A zeneszeretetet természetesen otthonról hozzák, de senkit sem próbálnak befolyásolni, mindenki maga választ hangszert. Persze, van olyan, hogy az apáról fiúra, unokára száll: közismert az Ökrös cimbalmos, vagy a Lakatos hegedűs dinasztia. A zenekar támogatása sajnos évről évre csökken, ami csak a vegetálásra, túlélésre elég. Próbáikat az Országos Cigány Önkormányzat Dísztermében tartják.
– A Tavaszi Fesztivál után még van pár fellépésünk itthon, majd Németországban, Romániában vendégszereplünk Bukarestben és Háromszéken. Tavaly Gyergyócsomafalván az ottani zenészekkel játszottunk együtt, lestünk el egymástól pár nótát. Két éve Marosvásárhelyen a Kultúrpalota csodálatos színháztermében léptünk fel. Még sosem láttam annyi könnyes szemet.
Hozzászólások