Hetedhéthatár | Chillon vára a Genfi-tó partján

Nagyvilág

Chillon vára a Genfi-tó partján

A Bodeni-tó után egy másik gyönyörű fekvésű alpesi tó partjára kalauzolom kedves olvasómat. A Genfi-tó (Lac Léman) északi partvidéke Európa, illetve az Alpesek egyik legkultúráltabb régiója; a mára szinte egybenőtt települések felett nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök öveznek középkori kastélyokat, udvarházakat és újabb kori villákat, üdülőket. Természetesen számtalan oka van ennek; a keletről nyugat felé húzódó – növekvő holdhoz hasonlítható alakú – tó déli oldalán viszonylag hirtelen érik el a vízpartot a francia Chablais tartomány hegyei, mindenkor megnehezítve az erre haladást. (Majdnem minden nevezetes település az északi parton jött létre: pl. Genf, Nyon, Lausanne, Vevey, Montreux).

A tó vizének legjelentősebb táplálója, a Rhone folyó keleti irányból éri el a medret, s Genfnél hagyja el azt. (Jómagam első svájci utazásom alkalmával fedeztem fel azt a törvényszerűséget, hogy a tópartokon létrejövő legjelentősebb település minden esetben azon a ponton alakul ki, ahol a medret elhagyja a tavon keresztüljutó folyó; pl. Zürich, Luzern, Konstanz, Thun. Ennek stratégiai, kereskedelmi, közlekedési okai lehettek.)

Az évezredek alatt kialakuló kelet-nyugati irányú közlekedési útvonalon több ellenőrző pont jött létre, most ezek egyikét, a Montreux közelében álló Chillon várát mutatom be. A nevezetes üdülőhely létrejöttét a délszaki éghajlatnak köszönheti, ennek megfelelően telepítették a tóparti sétány egzotikus növényzetét – hiába vannak a közvetlen közelben kétezres hegyek, a +10 fokos évi középhőmérséklet még a pálmafáknak is kedvező feltételeket biztosít. Ha időnk engedi, akkor érdemes Montreux központjából – ahol Freddie Mercury (Queen) rock-zenész emlékműve áll – indulva sétálni a gyönyörű virágokkal és fákkal végigültetett parti úton Chillon felé. A 40-50 perces séta során festői részleteket élvezhetünk; útközben érdemes egy kis kitérőt tennünk Territet vasútállomásánál, ahol az anglikán templom melletti parkban Sissy (Erzsébet királynő) hagyományos szobránál állhatunk meg. (Ő innen indult 1898 szeptemberének első napjaiban Genfbe, ahol a kikötőben egy reszelővel végzett vele olasz merénylője. Halálának századik évfordulóján modern szobrot emeltetett a gyilkosság helyén a királynő nevét viselő helyi baráti kör.) Chillon vára törvényszerűen alakult ki a tópart legkeskenyebb pontján, ellenőrizve az innen Itália felé vezető összes alpesi hágót (Nagy Szent Bernát, Simplon). Nem csupán építészeti, hanem irodalomtörténeti emlék is. A tó vizében álló sziklapadokra már a bronzkorban is építkeztek elődeink, ezt az ókorban is használták. A középkori várat – írásos források szerint – Jámbor Lajos emeltette 830-ban. Eredetileg Sion érsekeinek birtoka, majd a XII. századtól a Savoyai hercegek tulajdonába került, akik a kastélyszárnyat előszeretettel használták nyári rezidenciájukként.

Az ellipszis alaprajzú, három kerek és három négyszögletes toronnyal megerősített vár falai körös-körül a vízig érnek. A part felől kettős falrendszer védte fahidas bejáróját. (Érdemes valamelyest eltávolodni a tóparton a kastélytól – egyedülálló fotóstéma a vízben tükröződő épület. Ha kellően meleg a tó vize, akár körbe is úszhatjuk a középkori falakat.) Az épület alsó részét börtönként használták, gótikus belső ívei alatt érzékelhetőek a korábbi román pillérek. (Engem e tér Léka várának lovagtermére emlékeztet.) A Savoyai-ház tagjai legfélelmetesebb politikai foglyaikat láncoltatták a pillérek kovácsoltvas karikáihoz.
1530-36 között itt raboskodott Francois Bonivard főapát, Genf Savoya-ellenes pártjának a vezetője. Őt – ma már romantikusnak ható – rajtaütéssel, a tavon cirkáló genfi flotta támogatásával, a berni csapatok szabadították ki. Ettől kezdve a vár kétszáz éven át a berni helytartó székhelye, majd 1803 óta Vaud kanton szabadon látogatható műemléke. Érthető módon azóta örökítik meg a börtönpince falán nevüket e hely látogatói. Jól olvasható George Byron angol költő bevésett neve az egyik pilléren. A XIX. század forradalmi romantikájának egyik legjelentősebb költője 1816-ban kényszerűségből hagyta el hazáját és Svájcban keresett menedéket. Itteni látogatásának – neve falba vésésénél lényegesen maradandóbb – emléke a Bonivard-ról szóló költeménye: „A chilloni fogoly”.

Természetesen körbejárhatóak a bástyák és falak; beléphetünk a palotaszárny különböző helyiségeibe: a díszterem tálalóiban óntányérok és ónserlegek sorakoznak, a falak mentén masszív középkori fabútorok, a falakon a környékbeli Vevey nemeseinek címerei, akik 1536 és 1733 között lakták a várat. A fontos helyiségek mellett beléphetünk a „légöblítéses” latrinák helyiségeibe is. A várfal külső oldalán természetes úton távozott el az emberi ürülék… Ezek a helyiségek a lakosztályok szomszédságában szolgáltak a korabeli összkomforttal. S persze ne felejtsünk elhelyezkedni időnként egy-egy ülőfülkés ablakban, hogy a tópartot övező hegyek látványában gyönyörködhessünk…

Chillon várát számtalan neves személyiség kereste és keresi fel – mindazok, akik Montreux-ben megfordultak az elmúlt két évszázadban: például Rousseau, Shelley, Lamartine, Victor Hugo. Stendhal, Rilke, Daudet stb.

Végül illendő megemlítenem, hogy a várkastélyban egy magyar nyelvű leporelló segítségével tájékozódhatunk – talán egy környéken élő, hazánkból ideszármazott honfitársunknak köszönhetően…

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

3 hozzászólás van ehhez: “Chillon vára a Genfi-tó partján”


  1. Régebbi a bejegyzés, de hátha kapok a kérdésemre választ.
    Barátokkal megyünk idén is nyaralni, az úti célunk a Comói-tó és vidéke, de egy teljes napot szánunk a Chaplin múzeumra is. És ha már arra járunk, akkor nem hagynánk ki Chillon várat sem.
    A gondom annyi, hogy az egyik barátunk kerekesszékes. Sok mindent megszoktunk oldani (bejártuk már Olaszországot), de egy vár már az adottságaiból is következve, nem biztos, hogy jó választás.
    Tudna valaki segíteni, hogy a várból mekkora rész járható be esetleg kerekesszékkel?
    Előre is köszönöm a segítséget.

    Hozzászóló: Lalolib | 2018. április 23., 08:59
  2. Kedves Lalolib!

    Jómagam ugyan rég jártam ott, de megkérdeztem a közelben élő ismerősömet. Tájékoztatása szerint, valamint a saját emlékeim és a vár hivatalos honlapja (https://www.chillon.ch/en/Z5033 – Facilities menüpont) szerint is a nevezetességnek csupán egy kis területe akadálymentes (az udvar).
    A belső épületrészekben sok a lépcső, a szűk járat, így ott sajnos nem lehet kerekesszékkel látogatást tenni. A fogadótérben két audiovizuális terminál áll rendelkezésre és 8 rövidfilm ad áttekintést a várról azon vendégek számára, akik nem tudják bejárni az építményt.

    Üdvözlettel: Komlós Attila

    Hozzászóló: Hetedhéthatár | 2018. április 24., 07:19
  3. Kedves Attila!

    Köszönöm a tájékoztatást.

    Hozzászóló: Lalolib | 2018. április 25., 14:10

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés