Ahol nyáron is van hó…
1.
Tárt kapukkal fogadja a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház a betegeket, a látogatókat. Itt nincs sorompó, bárki behajthat, aki beteget szállít, vagy ő maga a kezelt.
Ezek után már nem meglepő a következő felirat a D épületben: Salus aegroti suprema lex esto – A beteg jóléte a legfőbb törvény legyen! Az igazgató főorvosnak, dr. Ballagi Farkasnak mindenkihez van egy jó szava – nem tud anélkül elmenni senki mellett, és a jó szóhoz mosoly is jár. Immáron 32 éve.
A szén-dioxidot a II. világháború idején találták meg, amikor olajat kerestek Mihályi község közelében. A nagy nyomással feltörő szén-dioxid szénsavhó formában lecsapódott. Az ottani körzeti orvos, Megyesi-Schwartz Pál észlelte, hogy a hó melegvíz hatására szénsavköddé alakul. A természetes mofettákról, azok évszázados népi használatáról már olvasott korábban, és azon kezdett gondolkodni, hogyan tudná ezt a kezelést fürdőkádban megoldani. Amikor Megyesi-Schwartz doktor a kapuvári kórház tüdőosztályára került, nem feledte el a szén-dioxidos kezelést, keringési betegeket kezelt fürdőkádban. (1928-tól 1967-ig működött a tüdőosztály, a D épület eleve erre a célra épült, s hozzá a parkosítás is ennek megfelelő volt. Maga a kapuvári kórház 1887-ben közadakozásból épült az Esterházy-birtokon.) A tüdőosztályból 1967-ben reumaosztály lett, Megyesi-Schwartz doktor itt kezelte 1974-ig a reumás és érbetegeket. Az 1974-ben a kapuvári kórházba került Ballagi Farkas belgyógyász más szemmel nézte az osztályt, átalakította és 1975-től érrehabilitációs osztályként működteti.
Czetter Zoltán a kádfürdőben, mellette a szputnyiknak nevezett, a korlátozott mozgásúaknak kialakított kezelőhely látszik
Kitalálta, hogy milyen megoldással lehet több beteget kezelni egyszerre, speciális kádas módszerrel, illetve az úgynevezett szputnyikban, ahová a korlátozott mozgásúak is be tudnak ülni. Az osztály 65 ágyas, 21 napos a kúra, melynek egy része csak a fürdő, hozzátartozik még a gyógytorna, a gyógymasszázs, a fizikoterápiás kezelés, a tanácsadás is. Objektív vizsgálatot az Országos Kardiológiai Intézet végzett az érrehabilitációról. A kezelés az OEP által finanszírozott, vagyis hivatalosan is és a betegek által is elismert.
Folytassuk is a múltkor megkezdett betegbeszámolót:
Az 51 éves oroszlányi K. I.-né meséli:
– 2004 májusában volt ércserém, majd egy mélyvénás trombózis után a bal lábam lebénult. Túlvagyok négy érműtéten, újratanultam járni, a házi betegápoló ebben sokat segített. A sarkam 4 centivel rövidebb lett, térdig érzéketlen a lábam. Speciális cipőben, mankóval tudtam csak közlekedni. Tatabányán az érsebész javasolta, hogy próbálkozzak meg a kapuvári kezeléssel. Egy év várakozási idő után jutottam be ide. A 2. kezelési napon már nem fázott a lábam, a 3. kezelés után bizsergést éreztem, a 4. napon pedig örültem a fájdalomnak! Azt vettem észre, hogy az addig érzéketlen lábfejemet nyomja a fásli. Nagyon boldoggá tett a fájdalomérzet. Ma meg, az 5. napon éreztem, ahogy a gyógytornász hozzáért a lábamhoz, továbbá magam fel tudtam húzni a cipőmet, vagyis irányítani tudtam a lábfejemet. Ha ezt bárki mondja előre, nem hiszem el. Telefonáltam a férjemnek, elújságoltam neki, hogy egy bottal megyek sétálni a kórház udvarára, alig hitte el, hiszen előtte két bottal mentem összesen 10 métert. Nagyon boldog vagyok, örülök, hogy egyre jobban tudok mozogni, hiszen szükség van rám otthon, vár az öt unoka…
Egy Komárom megyei 85 éves néni harmadik alkalommal van Kapuváron:
– Érsebészeti rendelésre vártam Tatabányán. A saját erem megvan, értisztítást végeztek korábban, és kontrollra mentem vissza. Amíg várakoztunk, egy férfi betegtárs azt tanácsolta, próbáljam meg Kapuvárt. És elmesélte ez a férfi, hogy neki a lábát már le akarták vágni, amikor a győri állomáson egy ismerőssel beszélgetett, aki azt kérdezte tőle, volt-e már Kapuváron, ha nem, próbálja meg. Annak a férfinak megmaradt a lába! Engem is ez a kezelés tart karban. Állítom, hogy a nem műtött lábam a jobb!
Egy 81 éves néninek az egyik lába már térdig hiányzik:
– Azért járok ide, hogy a másik megmaradjon. Most vagyok itt második alkalommal. Csak jót tudok mondani!
Az 56 éves komáromi Gulyás Gyula először jött Kapuvárra:
– Még senki nem mondta, hogy nem érzett semmit a kezelések után. Egy bácsival találkoztam itt, pár napig voltunk együtt, épp lejárt a kezelése. Ő mesélte, hogy 38 éves korától jár ide rendszeresen. Akkor, 38 évesen a láb- és kézujjait le akarták vágni, s nekünk mutatta boldogan: „Nézzétek, megvan a kezem-lábam épen.” A betegtársakkal sokat beszélünk arról, hogy miért nem jut fejlesztésre pénz, miért csak 65 ágyas egy ilyen kórházi osztály, amikor ide 50%-osan jönnek az emberek és 75%-osan térnek haza. Az országban nincs több ilyen osztály!
Czetter Zoltán (Szombathelyről) harmadik alkalommal van itt, visszérbetegség, érszűkület együtt kínozza:
– Egy év után már hiányzik a szénsav-gázfürdő. Most 14 hónap telt el a két kezelés között, és már alig vártam, hogy újra itt legyek. Érezhetően egy évig kitart a kezelés hatása.
2.
A kórház parkjában, a D épület előtt áll dr. Veres János tüdőgyógyász szobra
A kapuvári kórháznak Mátraderecskén, a mofettában hallottam először hírét. Érszűkületes betegek mondták, hogy már rég nem lenne lábuk, ha nem járnának télen Kapuvárra, nyáron Mátraderecskére. Magam is kíváncsi lettem a kapuvári kezelésre, meg a nem jól működő hajszálerek is arra késztettek, hogy közelebbről megismerkedjek a Lumniczer Sándor kórházzal. Ezen a télen ez bekövetkezett: december végén, január elején 10 napot töltöttem a kórházban. Mint Kiki nevű betegtársam írta január végi lapszámunkban, ez nem is kórház, inkább szanatórium. Ahogy vége a kezeléseknek – gyógytorna, gyógymasszázs, fizikoterápia, gázfürdő –, sétálni lehet a kórház parkjában, a városban. A téli időszak ellenére azt vettem észre magamon, hogy másfél-két órát
Szilveszter Kapuváron
sétálok a hidegben, anélkül, hogy az ujjaim elfehérednének, hogy a lábam érzéketlenné váljon. A szilveszteri tűzijátékot is a kapuvári főtéren néztem végig, és csak amikor már jócskán átléptünk 2006-ba, akkor fogtam fel, mit is köszönhetek Kapuvárnak: a szabadban tartózkodás lehetőségét 0 fok alatt!
De más tapasztalatom is volt: az emeletre néhány napos kezelés után úgy mentem fel, mint egy zerge – míg a kórházba kerüléskor 15 lépcsőnként pihenőt kellett tartani.
Plibeli István Szente településről, Nógrádból – hozzám hasonlóan – szintén első alkalommal van Kapuváron. Három lábujját levágták már, szeretné, ha a többi megmaradna. Egy olyan betegtől hallott a kapuvári kórházról, aki már 36 éve jár ide.
Egy encsei férfi 1996-ban érszűkület miatti ércserén esett át, utána, 1997-ben került Kapuvárra. Encse mindössze 36 kilométerre van Kapuvártól, a műtét is itt zajlott a közelben, mégis az érsebész azt mondta, hogy kuruzslás a kapuvári kezelés. Utána meg csak nézett, és annyit mondott: „Ehja!”
– Nemhogy szinten tartásról van szó, hanem inkább javult az állapotom! – állítja a férfi. – Az érszűkületre jellemző pántfájdalom egyszerűen elmúlik. Még senkitől nem hallottam azt, hogy neki nem használt a kapuvári gázfürdő.
Horváth István és Rozgonyi Zoltán
Horváth István – a betegek Pista bácsija – Szőnyből (Komárom) jött, és híres a viccelődéséről. Most is így kezdi:
– Ide kampós bottal érkeznek a betegek, alig tudnak menni, nyögnek, jajgatnak, aztán meg ottfelejtik utolsó nap a vizsgálóban a botot, vagyis nincs rá többé szükségük!
A mindenkit mosolyra fakasztó, a betegtársakat felvidító Horváth István (65 éves) egy mentőstől hallott Kapuvárról. 12 éve volt itt először, azóta visszajár. Kiválóan karbantartja a kezelés.
Rozgonyi Zoltán (51 éves) 500 kilométert tett meg a Borsod megyei Erdőbányától Kapuvárig. Kétszer műtötték érszűkülettel Miskolcon. A műtétet végző érsebész mondta, hogy több műtét nem lehetséges, nincs hová tenni új eret. Viszont javasolta, hogy próbálkozzon a kapuvári kezeléssel.
– Egy hete vagyok itt. A combom már nem ég. Korábban vizes ruhába tekertem, úgy tudtam csak elviselni az éjszakai kínt, most végigalszom az éjszakát, nem ébredek fel a fájdalomra. Amikor jöttem, a táskával 10 méterenként meg kellett állnom, most meg a parkon át kisétálok a kórház kapujáig. Kimondottan jó hatása van a kezelésnek: a fürdőnek, a tornának. Remélem, vissza tudok menni a munkahelyemre, és egész életet tudok élni ismét. Ez lenne a legnagyobb eredmény.
Látogatók a kórház parkjában
A mínusz 80 fokos szénsavhóra 60 fokos vizet önt a kezelő, a fürdőkádba merült testet körülveszi a felszabaduló gőz és a szén-dioxid már kezdi is a hatást. Működésre serkenti, bombázza az ereket. Mindössze 20 perc a kádban, 21 napon át. És mint már írtam: mellette ott a gyógytorna, a masszázs, a fizikoterápia, a tanácsadás. Egy évre feltöltődik a szervezet a háromhetes kezelésen. A kapuvári kórház érrehabilitációs osztálya 65 ágyas. Ezért évente mindössze ezer bentfekvőt tud ellátni dr. Ballagi Farkas igazgató-főorvos és a kórház többi dolgozója. Az igazgató-főorvos 32. éve foglalkozik érbetegekkel. És mint a betegek mondják: az itteni orvosok tudását el kell ismerni! Csak egy példa: az érsebész által fantomfájdalomnak nevezett kínra itt adnak egy-két tablettát, és már el is tűnt a fájdalom. Az ország minden részéből ideérkező betegek Kapuvárt szívükbe zárják, mert a legtöbbet kapják tőle: az itteni kezelés visszaadja őket a mindennapi életnek.
_____________________________
A Lumniczer Sándor Kórház elérhetőségei:
9330 Kapuvár, Lumniczer Sándor u. 10., telefon: 96/596-527
Főigazgató, egyben az érrehabilitációs osztály vezetője: dr. Ballagi Farkas
(Megjelent: 2006. februárban, 2 részben)
Hozzászólások