Várkonyi Nándor
Várkonyi Nándor és felesége
Harminc éve, 1975 márciusának elején még a Pergő évek kéziratával a kezemben jártam Várkonyi Nándorékhoz: Erzsike nénihez és Nándor bácsihoz pécsi, Pollack Mihály utcai lakásukra. Ugyanis épp ezt a könyvet gépeltem nyomdakészre, mint ahogy korábban az Elveszett Paradicsomot és több, folyóiratok számára készített tanulmányt. 21 éves voltam, amikor megismerkedtem Várkonyi Nándorral, aki akkor már 75 volt. Akkor tanultam meg írógépen írni, készülve a későbbi újságírói pályára. Két évig tartó barátságunk oda vezetett, hogy a féltett kéziratokat odaadta gépelésre. A Pergő évek nem fejeződik be: (A kézirat itt megszakad.) – ez áll a végén. Hirtelen ment el Várkonyi Nándor, önéletrajzi kötetének háromnegyedénél tartva. Örökségül rám maradt az az írógép, amelyet a Sziriat oszlopai 1972-es kiadásából kapott pénzen vásárolt Nándor bácsi. Ez az elektromos Optima akkor nagy könnyebbséget jelentett számára, a mechanikus írógéppel már nehéz volt dolgoznia. Az elmúlt harminc évben megőriztem az írógépet, személyes tárgyként kezelve. A Várkonyi Nándor Könyvtárban már korábban emlékhelyet alakítottak ki Várkonyi Nándor tiszteletére. Tudtam, hogy itt lesz méltó helye az írógépnek, ezért felajánlottam a könyvtárnak. Dr.
Keresztúri Józseffel, a Városi Könyvtár igazgatójával kerestük az alkalmat, amikor az átadást megtehetem. Most, március 7-én jött el ennek az ideje, amikor is a Várkonyi Nándor halálának 30. évfordulójára emlékező rendezvényen a Várkonyi Nándor Könyvtárban a Pergő évek új (teljes) kiadását mutatta be Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely igazgatója. (A Magvetőnél 1976-ban megjelent kötet nem teljes.) Szepesi Attila költő és Németh János színművész működött közre az esten. A Várkonyi családot az unoka, Kende Ágnes képviselte.
Hozzászólások