Múlt alkalommal a híres zarándokhelyen, Heiligenblutban jártunk. Most innen folytatjuk utunkat észak felé, az Alpok leghíresebb útján, a hatalmas hegyek között kanyargó Grossglocknerhochalpenstrassén. Ideális helyszín azok számára, akik a megerőltető túrákat mellőzve szeretnék élvezni az Alpesi táj varázslatos látványát, hiszen amellett hogy az útvonal végig csodaszép környezetben vezet, még néhány hegycsúcsra is fel lehet jutni gépkocsival vagy busszal.
Az út a Möll és a Salzach folyók völgyét köti össze, a Magas-Tauern vonulatait átszelve. A műszaki mesterműnek is beillő útvonal Európa egyik legszebb hegyi útja. A Schönbrunni kastély után ez Ausztria második leglátogatottabb „nevezetessége”, évente több mint egymillióan keresik fel. Franz Wallack útépítő mérnök tervei alapján építették 1930 és 1935 között, a 35 kilométeres út közel kétharmada 2000 méterrel a tenger szintje fölött vezet. Legmagasabb pontja a Hochtor, a Magas-Tauern egyik legjelentősebb hágója Salzburg és Karintia tartományok között. Érdekességként feltétlen meg kell említeni, hogy a hágót már a Római Birodalom időszakában használták közlekedésre, korszerű kiépítésére azonban a huszadik századig kellett várni. Az út a Hochtorig egyenletesen emelkedik, vízszintes szakaszok nélkül, átlagosan 9%-kal. Több helyen találhatunk parkolóhelyet, ahol megállhatunk nézelődni, de ez nem minden, mert a legszebb kilátópontokhoz kis kitérőket is építettek.
Heiligenbluttól indulva az első kitérő a Ferenc József csúcshoz vezet. A magaslaton vendéglő, turistainformációs központ és természetesen kilátóhely található. Szemben velünk a Grossglockner hatalmas tömege, valamint számos másik hófödte hegycsúcs. A magas hegyek lábánál húzódik a Keleti-Alpok legnagyobb gleccsere, a Pasterze-gleccser. A jégfolyamot közvetlen közelről is meg lehet szemlélni, a Ferenc József csúcstól meredek turistaösvény vezet hozzá. A közelben várja vendégeit a császárról elnevezett alpesi szálloda, mellette indul a turistaút Ausztria legmagasabb hegycsúcsára, a Grossglocknerre.
A kitérő után visszatérünk eredeti utunkra, és a Hochtor irányába haladunk tovább. A hágó alatt egy 311 méter hosszú alagút vezet át, 2505 méterrel a tengerszint felett. Kissé északabbra találjuk az útvonal másik „gyöngyszemét”, az Edelweissspitzét – magyarul Havasi gyopár-csúcsot. A 2751 méteres magaslatra szilárd burkolatú út vezet, a kilátópont mellett menedékház várja a turistákat. A hegytetőről körbetekintve szép időben 37 háromezres csúcsot lehet látni, köztük természetesen a Grossglocknert és a közeli magaslatokat, de a viszonylag távol elhelyezkedő Dachstein-csoport, vagy a bajorországi hegyek is föltűnnek a láthatáron. Ha pedig szerencsétlenségünkre rossz időt fogunk ki, akkor a terasz korlátjához kihelyezett színes képeken csodálhatjuk meg a hegyeket, és belenézhetünk az alumínium „célkeresztbe”, hogy merre is keressük a magas hegycsúcsot…
Ezt követően tovább ereszkedünk észak felé. Útközben számtalan meredek sziklafal, kőfolyás, csipkézett hegygerinc és szakadék látható, a sziklák között helyenként hatalmas vízesésekkel.
A magashegyi út végén, észak felé továbbhaladva nagy, csillogó víztükör vonja magára a figyelmet. Ez a Zellersee, partján a híres üdülőhellyel, Zell am See-vel. A kisváros télen-nyáron egyaránt népszerű, a környék jó síterepei, a színes rendezvények, a kellemes víz és nem utolsó sorban a pompás táj a turisták sokaságát vonzza Ausztriából és külföldről egyaránt.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások