Komlós Attila | A Dolomitok gyöngyszemei 1-2.

Nagyvilág

A Dolomitok gyöngyszemei 1-2.

A Falzerego-hágó

Tovább folytatjuk észak-olaszországi barangolásunkat, Trentoból a Dolomitok fenséges világába látogatunk. A hegycsoport a Keleti-Alpok déli üledékes övezetében helyezkedik el, az Alpok egyik leglátványosabb formakinccsel rendelkező része. A hegységet alkotó kőzet nevét francia leírójáról, Dolomieu geológusról kapta. Jellemzője, hogy nem mállik, ezért felszínén nem képződik talaj, így növényzet sem borítja. Semmivel sem összetéveszthető látványát az égbeszökő, kopár, bástyaszerű hegyormok és az azok lábánál felhalmozódó hatalmas törmeléklejtők adják.

A Nuvolau-csúcs

Ahogy haladunk a hegység belseje felé, az út fokozatosan emelkedik alattunk, körülöttünk 2-3000 méteres csúcsok magasodnak, jobbra a Dolomitok legmagasabb pontja, a 3342 méter magas Marmolada. A Falzarego-hágónál indulunk az első túránkra, cél a szomszédos hegycsúcs, a Nuvolao. Amikor betérünk a hágón álló kis szuvenírboltba, és a sok szép képeslap közül meglátjuk a kiválasztott csúcsot ábrázolót, első ránézésre hihetetlennek tűnik, hogy a magas szirt tetején álló menedékház lesz az úti cél – hasonlókat leginkább az extrém sportokat bemutató útifilmekben láthattunk azelőtt.

Menedékház a Nuvolau-csúcson

Azonban a valóság rácáfol erre, viszonylag rövid idő alatt fel lehet érni, jól kiépített túraútvonalon, mindenféle hegymászó-jártasság nélkül. Az útvonal végső szakasza egy egyenletesen emelkedő, több méter széles ferde sziklafelületen vezet. Az egyetlen, amire vigyázni kell, hogy ne menjünk ki a szikla peremére, mert ott többszáz méteres szakadék tátong… Fent a csúcson, 2575 méterrel a tenger szintje felett, a menedékház teraszáról lélegzetelállító panoráma tárul elénk: körös-körül a Dolomitok csodás világa, hihetetlenül bonyolult, csipkés hegygerincek vonulatai egymás mögött, alattunk a Cortinai-medence, a névadó várossal.

A Cortinai-medence

A túra után, mintegy levezetésként, rövid sétát teszünk Cortina d’Ampezzoban. A város a téli sportok fellegvára, 1956-ban olimpiai játékokat rendeztek itt. Szép belvárosában elegáns éttermek és szállodák sorakoznak, az ablakokban rengeteg virág. Egyik-másik épület homlokzatát színes freskók borítják. Cortina nevezetessége a fehér tornyú plébániatemplom, belsejében szép fametszetek láthatók – a térség őslakói, a ladinok évszázadok óta magas szinten művelik e mesterséget.

Cortina d'Ampezzo

Cortinából északkelet felé haladunk tovább, az út az 1809 méter magas Tre Croci-hágón át vezet a Dolomitok egyik legszebb tengerszeméhez, a világosszürke hegyek övezte Misurina-tóhoz. A békésen hullámzó víz körül, közvetlenül a parton alpesi stílusú szállodaépületek állnak, mögöttük sűrű fenyvesek zöldellnek. A hegyek csipkés gerincei mögött felkelő nap sugarai percről percre változó árnyékot rajzolnak ki a bonyolult sziklaalakzatokra. Testet-lelket pihentető időtöltés a hűvös reggeli órákban a tóparti padon ülve bámészkodni, figyelni az ide-oda úszkáló vadkacsákat, miközben a reggeli Nap első sugarai lassan elérnek a világ közepét jelentő padhoz…

A Misurina-tó

Miután erőt gyűjtöttünk a Nap sugaraiból, indulunk a Dolomitok legszebb helyére, a Drei Zinnen hegycsoporthoz. Eleinte sűrű, majd a magasság növekedésével fokozatosan ritkuló fenyőerdőben haladunk. Eltévedni nem lehet, nem csupán a jól megépített és kitáblázott útvonal miatt, hanem azért, mert a háttérben emelkedő kőrengeteg közül, mintegy irányjelző, magasan kiemelkedik úti célunk, a három egymás mellett magasodó „kolosszus”, a Drei Zinnen, olasz nevén Tre Cime di Lavaredo. A havasi réten színes virágok nyílnak, a hihetetlen formájú sziklákban, mint természet alkotta szobrokban kis képzelőerővel különféle állatfigurákat láthatunk. Az időjárás állandó váltakozása, a fagy következtében a hegyek örökké pusztulnak, helyenként hatalmas kőtömbök szakadnak le. Előfordul, hogy egy-egy kőtömb két sziklaorom között megakad, ez különösen érdekes látványt nyújt.

Auronzo-menedékház

A dolomit lepusztulásának folyamata mégis leginkább a hegyek tövében felhalmozódó, többszáz méter vastag törmelékhalmokon érhető tetten. Anyagát kizárólag a magasból letöredező kövek alkotják. A lejtő ugyan egyensúlyi helyzetben van, ez azt jelenti, hogy az egész tömeg magától nem indul mozgásnak, a lejtő szöge viszonylag állandó. Azonban mivel folyamatosan van utánpótlása, a felszíne időnként átrendeződik. Részben ez az oka annak, hogy nem képződik rajta talaj és ennélfogva nincsen rajta növényzet – a talajképződés másik fő akadálya, hogy a dolomit nem mállik.

A Drei Zinnen

Itt, a Drei Zinnen közvetlen közelében áll, a tengerszint felett 2320 méter magasan az Auronzo menedékház. Teraszáról gyönyörködhetünk a panorámában: bármerre tekintünk, mindenfelé a csodálatos kopár hegyek vonulatai sorakoznak, egészen a látóhatárig! A rövid pihenő után folytathatjuk a túrát a törmeléklejtő oldalában kialakított ösvényen, akár körbe is lehet járni a fantasztikus hármas-csúcsot.

(a szerző felvételei)

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A Dolomitok gyöngyszemei 1-2.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés