Ferkov Jakab, a múzeum igazgatója (balról), mellette Papp József és Cseh Ágnes Gabriella
A nagyszámú vendéget köszöntő Ferkov Jakab igazgató bevezetőjében elmondta, hogy az utóbbi időben egyre több kívülről érkező kiállítást mutatnak be a Kanizsai Dorottya Múzeum kamaratermében. A múzeum saját anyagából már nem rendez időszaki kiállítást, csomagolnak és készülnek az új múzeumi épület honfoglalására. Örömének adott hangot, amikor megemlítette, hogy most a marosvásárhelyi származású, de már hosszabb ideje hazánkban alkotó Papp József kerámiái és a bajai származású Cseh Ágnes Gabriella tűzzománcai kerülnek a látogatók elé.
A kiállításon Cseh Ágnes Gabriella mondott bevezetőt, közben egy dalt énekelt el, majd Somlyó Zoltán Mesék című versét is beépítve mondandói sorába, hangolta rá a látogatókat a kiállított alkotások üzenetének a vételére.
A kiállított alkotások találkozásokról vallanak. Nemcsak két alkotó találkozásáról, hanem a zene, az irodalom, az ének találkozásáról is, melyeknek sok-sok hangulati eleme benne van a kiállítás tárgyaiban. E tárgyak így keltik fel az érdeklődést az emberekben arra, hogy önmaguk és világuk megismerésére törekedjenek.
Papp József édesapja szobrászművész volt. Ő indította el fiát a művészet útján. Az agyagban meglátott forma, annak sajátos szépsége ösztönzi, hogy kibontsa mindazt, amivel láthatóvá teszi az ember küldetését rendkívül mozgalmas világunkban. Az agyagba bele- és meglátott formákat óvatosan és alázatosan teszi láthatóvá. Törekszik arra, hogy a látogató számára megfogható legyen mindaz, amit ő maga beleálmodott, amivel szebbé akarja tenni környezetünket.
Kerámiáinak színvilágát: vörösek, zöldek, feketék és barnák teremtik meg. Formái sokfélék: tálak, vázák, de még megjelennek a hasábok, a csőformák is. Ezekből épülnek fel azok az épület-formák, melyek az évezredek távlatába visznek el bennünket. Díszítő motívumai között a kígyóvonalak mellett a kör, a négyzet, téglalap is erősítik azt az üzenetet, mely a boldogság útjának a keresése felé vezet. Mosoly-ló mitologikus formája, vagy az Anya gyermekeivel kissé ijesztők is lehetnek, mégis az életről, az élet szeretetéről szólnak. Lány figurái a sokszínű női világ ábrázolásának eszközei, mind-mind azt a csodálatos világot mutatja meg, mely arról beszél, hogy csak a nővel lehet teljes ez a csodálatos világ. Tálainak, vázáinak sokfélesége az életünk egy-egy részletének kiemelése, megerősítése (Nap tánca, Bordal, Vízparton).
Bandi Bálint, Bandi Szabolcs, Ferkov Jakab és Cseh Ágnes Gabriella
Cseh Ágnes Gabriella tűzzománcain mesél, emlékeit idézi fel. Formákkal, vonalakkal és színekkel beszélget a látogatókkal. A technikai ismeretek segítik abban, hogy önmagát kifejezze, mondandóját, vallomását időtállóvá tegye.
A geometrikus formák erősítik mondanivalóját,ugyanakkor összekapcsolnak azzal a világgal, mely ezekből a formákból tevődik össze, és a miénk. Épületek, növények és gondolatok sokasága kel életre munkáin: Egymásra találás, a Kikelet, a Havasok alján vagy éppen az Álarc gondolkodtat el, ragad magával. Az Álarc-ról csak annyit, hogy nem a mohácsi télűző-tavaszváró busóálarca, hanem szintén a várakozás lázában élő velencei karneválozóké.
A tűzzománcok hasított kőlapokra vannak erősítve. Ezzel is jelzi az alkotó természet egészét. A szabálytalan formájú kőlapok egyfelől keretezik, másfelől bekapcsolják az alkotásokat a világ nagy körforgásába.
Bandi Szabolcs és Bálint zongorán, hegedűn, gitáron előadott dalokkal emelték a megnyitó fényét és fokozták a hangulatot, mely a művészetek találkozása révén gazdagította a résztvevőket.
Hozzászólások