Karácsonyi lebegés,
időtlen álomvilág,
mézeskalács- s fenyőillattal
súlytalan most a világ.
A szívekben orgonamuzsika búg,
száll a fohász,
s a fa alatt terhünk feledve
szívünk Hozzád emeljük csendben,
Atyám.
E sejtelmes percben
ismét gyermekké válunk mindannyian,
melyben a megváltó csodáról
az angyalok glóriát zengenek.
Betlehemi csillag ragyogása kísér az úton,
melyen Hozzád indul
az esendő emberiség 2000 éve,
hogy a bölcsőnél
kiáradó szeretetedben
egyesülhessünk Veled.
Neszez a karácsony,
kigyúlnak a gyertyák,
s remélve reméljük,
szívünkben honra lel a kisded.
Hozzászólások