L. Csépányi Katalin | Vasas névadó vasbányászata

Napi aktuál

Vasas névadó vasbányászata

Az emlékmű

Emlékművet állított a Pécs-Vasasi Településrészi Önkormányzat Vasas névadó vasbányászata tiszteletére. Az október 5-ei avatási ünnepségen Tóth Mihályné képviselő köszöntőjét a Vasasi Pávakör dalcsokra és Kraft Ferenc szavalata követte, majd a Budapesten élő dr. Jéki László kandidátus, a település szülötte mondott ünnepi beszédet, melyből az alábbiakban közlünk részleteket:

Dr. Jéki László

“Nagyon jól döntöttek az emlékmű helyének kiválasztásakor, mert ez a régenvolt iskola volt a település középpontja. Már az 1700-as években is iskola állt itt, mellette pedig egy harangláb.

Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kezdődött Vasas története, mikor települt le itt az első faluközösség. A Pécs-Pécsvárad út mentén már 3-4 ezer éve is laktak. Ide a dombok közé valószínűleg csak a honfoglalás után költöztek emberek. Irtották az erdőt és földet műveltek.

Vasasnak, mai kifejezéssel élve, két ipari korszaka is volt, méghozzá igen jelentős. Az elsőnek köszönheti nevét. A közeli Pécsvárad már Géza fejedelem idején fejedelmi udvarhely volt, István király a pécsi püspökség előtt 10 évvel, 998-999 táján alapított ott apátságot. Ennek az apátságnak volt a birtoka Vasas. Az apátságnak adózók sorában kádárok, esztergályosok és szekérkészítők mellett fémművesek is szerepelnek: 10 kovács és 20 vassal adózó (tributarii ferri). Ma még nem tudjuk eldönteni, hogy az alapítólevélben említett vasasok vajon vasasiak voltak-e vagy Pécsváradhoz közelebb éltek. Biztos viszont, hogy Vasason működött vaskohó, hiszen ennek nyomai néhány száz méterre innen napvilágra kerültek. Újabb néhány száz métert haladva fölfelé a patak mentén vaslelőhelyek vannak, a hajdani felszíni bányagödrök nyomát már betemette az idő.
A másik ipari korszak, az 1782-ben indul szénbányászat nemrég ért véget. A vasbányászatáról nevet szerzett település szénbányája révén lett országosan ismertté, ennek részleteiről most nem szólok.

A mikrofonnál Tóth Mihályné, mögötte a Pávakör, mellettük balról jobbra: Kraft Ferenc, dr. Jéki László, Kövesi Ferenc és dr. Toller László

Szólni kell viszont még az emberekről, akik itt laktak. Néhány néven kívül nem sokat tudunk a régiekről, de ezek a nevek beszédesek. Az első név szerint ismert vasasi Tiván fia Márton volt. Tanú volt egy hatalmaskodási perben valamikor 1292 táján. Ez Vasas község nevének első fennmaradt okleveles említése. A Tiván török név, jelentése sólyom. Lehet, hogy a honfoglalók törökül is beszélő vezető rétegéből származtak felmenői, lehet, hogy határőrizetből áttelepített székely volt, de lehetett besenyő van kun is. A török idők után, az 1710-es évektől jöttek a németek. Vasasra nem, de a szomszédos Hirdre például sokan, köztük az én apai őseim is. A szénbánya a monarchia majd’ minden népét idevonzotta, jöttek csehek és morvák, osztrákok, gránerek és mások.

Ma mind itt vagyunk s együtt örülünk annak, hogy volt kedv és akarat ennek az emlékműnek a megálmodására, létrehozására. Köszönet illet minden közreműködőt. Ha napi útjuk erre visz, gondoljanak egy percre a történelem távoli ködébe vesző ősökre, akik Vasast megalapították és életben tartották nehéz századokon át.”

A Ragács György által készített emlékművet dr. Toller László polgármester, dr. Jéki László és Tóth Mihályné leplezte le, majd Kövesi Ferenc plébános felszentelte.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Vasas névadó vasbányászata”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés