L. Csépányi Katalin | Tojásdíszítők találkozója a Míves Tojás Múzeumban

Kultúra, művészet

Tojásdíszítők találkozója a Míves Tojás Múzeumban

A Míves Tojás Múzeum

Nemcsak Tolnából és Baranyából, hanem az ország északi részéről, Szilvásváradról és Mezőkövesdről is érkeztek tojásdíszítők a Kulturális Örökség Napján, szeptember 22-én rendezett zengővárkonyi rendezvényre.

Nienhaus Rózsa az új szerzeménnyel

Dr. Nienhaus Rózsa múzeumalapító köszöntötte a megjelenteket, s bemutatta a múzeum legújabb szerzeményét, melyet a németországi Carina Charlton Wuppertal készített és ajándékba adja a Míves Tojás Múzeumnak.

Az „Örökös kiváló együttes” címmel rendelkező Zengővárkonyi Népi Együttes jó hangulatot teremtő tánca után Nienhaus Rózsa pár szót szólt arról, hogy az ország több helyén vett részt kiállításokon, konferenciákon, találkozókon, többek között a múzeumok majálisán; Budapesten, vendégkiállítást rendeztek Szentendrén és Debrecenben; Tiszaföldváron, a kismúzeumok találkozóján pedig kiderült, hogy a legnagyobb látogatottságú múzeumok között van a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum.

Maleczky József

Maleczki József (Sümeg) kezdte a szakelőadások sorát, s rögtön leszögezte, hogy bátran beszélhet bármiről, mert ő nem szakmabeli, hanem lektor, viszont nagyon kíváncsi. Felesége révén érdekelni kezdte a tojásfestés. A sárközi tojás eredetéről nem talált semmit a szakirodalomban. A sárközi tojás azért különleges, mert a hagyományostól elüt, szabadabb rajzú, más a minták szerkezete. Rokon festést találtak – Cs. Sebestyén Károly tanulmánya alapján –, mégpedig a torontáli tojásokat. Felső-Torontál Szerbiában van, felvetődik a kérdés: nem magyar a sárközi tojás? Átvett szokás a tojásfestés? Eltanultuk csak? Törökök hozták magyar területre ezer éve? Ez is felmerült néhány kutatónál. Ha nem a szlávoktól vettük át, akkor honnan? A húsvéti tojásírásnak valószínűleg ótörök eredetű hagyománya van, ott kiveszett, itt Közép-Európában megmaradt. (Tojásírás kb. tízezer éve is volt, az újkőkorszakban valószínűleg a mágia kellékeként használták.)

Töttös Sándor a kiskutyás tojással

Maleczki József előadása következő részében a tulipánszerű befoglaló forma eredetét elemezte. Német forrás szerint a tulipánnak vélt forma az óegyiptomi pálmaillusztrációnak felel meg, a datolyapálma virágának a rajza. Az ősmagyarságba bekeveredett, növényi kultuszú népek hozták be. Érdekes módon Ukrajnában is talált a felső-torontálihoz és a sárközi tojáshoz hasonló tojásmintákat. Véleménye szerint semmiképpen sem szláv eredetű a sárközi tojásírás.

Lehel Péterné helyszíni bemutatót tart

Zengővárkony és Sárköz népművészeti összehasonlítása tojáshímzés alapján – ez volt a témája Töttös Sándor (Zengővárkony) előadásának. Töttös Sándor szerint a népművészet ezen ága úgy terjedt el, ahogy a népek vándoroltak. A híres zengővárkonyi kiskutyás tojást felvételről mutatta be az előadó.

Lehel Péterné (Báta) bemutatóval egybekötött ismertetést tartott a bátai tojásfestésről, megemlékezve Dér Józsefnéról, Treszka néniről, akitől tanulták a maiak a tojásfestés tudományát. Lehel Péterné gyűjteményében 300 bátai minta szerepel, még a nagymamája kezdte a mintagyűjtést.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Tojásdíszítők találkozója a Míves Tojás Múzeumban”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés