A széndioxid-kádfürdő
A „D” épületben van az érrehabilitációs osztály férfiaknak fenntartott részlege. Innen a főbejáratig egy fehér csík húzódik, öt méterenként jelölve a távolságot. Az épülettől 200 méter a kapuig. Amikor odakerültem, úgy 80 métert tudtam megtenni, aztán le kellett ülnöm egy padra. Az érszűkület ezt teszi az emberrel. És hogy mit tesz a kezelés? A naponta alkalmazott szénsavfürdő, a három-négy naponta kapott infúzió, a gyógytorna és általában az az áldozatkész gondoskodás az emberekről? Egy hét múlva simán megtettem azt a 200 métert. Igaz, a kezelés kezdetétől abbahagytam a dohányzást. Ez ott szabály. Igaz, van, aki megszegi, de hát akkor hogyan akar gyógyulni? Egy szó mint száz, úgy két hét elteltével bejárhattam Kapuvár belvárosát, megismerkedhettem múltjával, jelenével. Érdemes volt. Jártam a Rábaközi múzeumban, s alkalmam volt beszélgetni dr. Bíró Péter polgármesterrel.
Kapuvár már a kelták idején is lakott település volt, erről számos tárgyi emlék tanúskodik a múzeumban. A város az ország északnyugati részén, a Kisalföld két kistájának, a Rábaköznek és a Hanság medencének találkozásánál fekszik. Lakossága 11 890 fő, akiket így jellemez dr. Bíró Péter polgármester:
– Kemény, büszke, de nagyon melegszívű, jószándékú emberek, akik nagyon szeretik a városukat. Én már negyven éve élek itt, de az öreg kapuváriak ma is gyüttmentnek titulálnak. Híres a kapuvári népviselet, amely főleg a női viseletben gazdagon díszített, ezt elevenítik fel a művészeti szakiskola néptáncosai.
– Mivel büszkélkedhet Kapuvár?
– Nincs okunk szégyenkezni. Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények nemcsak a város, hanem a kistérség több tízezer lakosának érdekeit is szolgálják. Büszkék vagyunk a gyógyfürdőre, ahová Ausztriából, de Hollandiából is jönnek vendégek. Reális terveink szerint jelentős fejlesztés előtt áll az intézmény, egy gyógyszálló építését is tervezzük. Országos hírű a Lumniczer Sándor Városi Kórház és Rendelőintézet, köszönhetően az egyedülálló érrehabilitációs kezelésnek. Az igazgató, dr. Ballagi Farkas nemcsak kitűnő orvos, hanem igazi menedzser is. Úgy ítélem meg, hogy a kórház műszerezettsége, dolgozóinak szakmai felkészültsége magas színvonalú. Az önkormányzat évente 25-30 millió forinttal járul hozzá a szükséges fejlesztésekhez.
Dr. Ballagi Farkas igazgató-főorvos
Az igazgató, dr. Ballagi Farkas napi látogatóm volt az érrehabilitációs osztályon, a nagyvizitek alkalmából. Ez nem volt véletlen, hiszen ő nemcsak a kórház-rendelőintézet igazgatója, hanem egyben az osztály vezető főorvosa is. Egyszer lehetőséget kaptam egy hosszabb beszélgetésre is.
– A Ballagi név nagyon ismerősen cseng. Például, ha a Ballagi nagy szótárra gondolok…
– A felmenőim között öt akadémikus volt. Például az említett Ballagi Mór nemzetközi hírű nyelvész, Ballagi Aladár történész, édesapám bőrgyógyász egyetemi tanár volt. Én félárván nőttem fel, mindent a magam erejéből kellett elérnem. De úgy éreztem, hogy a név kötelez. 1965-ben diplomáztam Budapesten, az orvosi egyetemen. Az akkori álláselosztó bizottság Csornára helyezett. Később a járási kórház igazgatóhelyettese lettem. A cukorbetegséggel foglalkoztam behatóbban, közben szakvizsgát tettem belgyógyászatból majd rehabilitációból. 1974-ben jöttem Kapuvárra, itt szerveztem meg az angiológiai rehabilitációs osztályt, melynek keretében történik a különleges szénsavgáz fürdőkezelés is.
– Nem titok, hogy az orvoslástól sem idegen a szakmai féltékenység. Nem nevezték az ön módszerét kuruzslásnak?
– Voltak eleinte ellenérzések, de az Országos Kardiológiai Intézetben, dr. Urai László professzor vezetésével 1982-86 között elvégeztünk egy multicentrikus vizsgálatot, amely pozitív eredménnyel zárult. Attól kezdve megszűnt a fürdőkezelés iránti idegenkedés. Azóta a Belgyógyászok Szakmai Kollégiuma angiológiai munkabizottságának tagja vagyok, több tudományos szakmai tanácskozásra hívtak meg, tavaly a Batthyány Strattmann László díjjal tüntettek ki.
– Ön úgy tekint a mára és a jövőre, hogy mélységesen tiszteli a múltat.
Pátzay Pál Lumniczer-domborműve
– Ezt így tartom helyesnek. A nagy elődök példája adhat erőt. A kórház 1887-ben épült közadakozásból, ez volt Sopron vármegye első közkórháza. A névadó, dr. Lumniczer Sándor, a Kapuváron született sebész az 1848-49-es szabadságharcban Görgey mellett volt törzsorvos. A róla elnevezett érfogó ott látható a Rábaközi múzeumban. Pátzay Pál – szintén a város szülötte – domborművet készített róla, ez ott látható a kórház „B” épületében. Dr. Gräf Józsefnek, a kórház első igazgató főorvosának síremléke a parkban áll. Dr. Veres János tüdőgyógyásznak, a róla elnevezett tű feltalálójának szobra – Kő Pál alkotása – szintén a kórház parkjában látható.
– Hatvanöt évesen is hihetetlen energiával dolgozik. Honnan meríti az erőt?
– Úgy érzem, tudásomtól, erőmtől telhetően segíteni kell az embereken. A másik egy biztos hátország. Ez pedig a család. Feleségem szájhigiénikus asszisztens, fiam a miskolci egyetem automatika tanszékén adjunktus. No és nem utolsó sorban nem szabad megfeledkezni a jól képzett, lelkiismeretes kollégákról.
Hozzászólások