Kalwaria Zebrzydowska
Lengyelország nem ismeretlen a Hetedhéthatár magazin hűséges olvasói számára, hiszen 2004 folyamán Dél-Lengyelország különleges vidékeit, városait mutatta be dióhéjban ötrészes sorozatunk. Akkori utunkat most folytatjuk, megismerkedünk lengyel barátaink hazájának lenyűgöző szépségű városaival, a Mazuri-tavak vízivilágával és a tengerparti területek életével. Elsőként két nagy múltú zarándokhelyre látogatunk: Kalwaria Zebrzydowska és Częstochowa lesz az úticélunk.
Kalwaria Zebrzydowska, az egyik stáció
Kalwaria Zebrzydowska híres zarándokhely az ország déli részén, alapítója és egyben névadója Michael Zebrzydowski, Krakkó kormányzója volt. A vallási komplexum 1602 óta működik. Középpontjában a barokk stílusú bazilika és a ferences kolostor áll, de különlegességét mégsem ez az egyébként figyelemreméltó épületegyüttes jelenti, hanem a környezetében, hat kilométer sugarú körben elszórtan megtalálható kis kápolnák, melyek Krisztus szenvedéstörténetének állomásait jelenítik meg. A kápolnák egy része a bazilika közelében helyezkedik el, de a stációk többsége a környékbeli erdők fái között bújik meg.
Częstochowa
Az összes stáció végigjárása komoly erőpróbát jelent, de a zarándoklat lényege talán éppen az, hogy a mindennapoktól elszakadva, olykor nehézségeket is felvállalva járjuk végig a kijelölt utunkat. A kálvária egésze a természeti és emberi értékek sajátos keveréke, a tájba illeszkedő építkezés egyedülálló példája, 1999 óta az UNESCO-Világörökség listáján szerepel.
Częstochowa, templombelső
A Warta folyó partján fekvő Częstochowa Dél-Lengyelország jelentős vallási központja, zarándokok ezrei látogatják évről évre, köztük jelentős a magyarok száma. Nem véletlenül, hiszen alapítói az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend tagjai, a Pálosok voltak, története a 14. századig nyúlik vissza. Nevezetessége a dombtetőn álló kolostorban elhelyezett Fekete Madonna kegykép. A kegykép körül az 1600-as évek végétől Magyarországon is kultusz alakult ki, a lengyelek függetlenségi harcai mellett a magyarok törökellenes felszabadító harcainak is jelképévé vált.
A Fekete Madonna
1683-ban Sobieski János lengyel király mielőtt Bécs felmentésére indult, elzarándokolt Częstochowába, hogy a Madonna védelmét kérje, pajzsára az ő képét vésette. Miután Bécsnél és Párkánynál Sobieski győzött, a kép „törökverő szimbólummá” vált. Ahogy a híres szentképekről általában, úgy erről is készültek másolatok, Márianosztrán és Sopronbánfalván máig is élő búcsújárás alakult ki hatására.
A meggyógyultak mankói a templom falán
A templomegyüttes két, egymással párhuzamosan elhelyezkedő, mondani sem kell, rendkívül gazdagon díszített templomból áll. A hátsó, kisebb templomban őrzik a Fekete Madonna kegyképet. A templomokat állandóan zarándokok százai népesítik be, köztük sokan a gyógyulás reményében látogatnak ide. A kisebb templom oldalfalát beborító mankók sokasága bizonyítja, hogy az eltelt évszázadok alatt igen sokan nyerték vissza egészségüket.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások