A remény közvetítésében a médiának óriási szerepe van
Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutatott be az újságírók védőszentje ünnepének előestéjén a budapesti Egyetemi templomban. A misén segédkezett az elmúlt évhez hasonlóan Szarvas István atya, az egri Szent István rádió igazgatója. Szentbeszédében a bíboros napi evangéliumhoz fűzte gondolatait, amely különös módon szól a szeretetről. Egyrészt Isten irántunk való szeretetét állítja példaképként elénk, másrészt felhív arra is, hogy szeressük egymást, amint Jézus szeret minket, s amint az Atya szereti Jézust.
A hivők között a szeretetnek a házastársi szeretethez hasonló erejű szentségi szeretetnek kell lennie, mert „ez tesz tanúságot Istenről és ez közvetíti Isten irántunk való szeretetét. Éppen ezért nagy a felelősségünk, és különösen nagy azok szerepe, akik hivatásszerűen a tömegtájékoztatásban működnek, hogy hogyan szólunk hozzá az Egyház ügyeihez, hogyan próbálunk javításokat javasolni, hogy hogyan próbálunk értékeket fenntartani vagy megvédeni, ha meg vagyunk róla győződve, hogy méltók arra, mert ez belső, ez az egymás közötti szeretet alkotja a lényegét egyházi működésünknek és tanúságtételünknek.”
A szentmisét követően a Központi Papnevelő Intézet dísztermében szép ünnepség keretében kerültek átadásra a genfi püspökről elnevezett Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjak, amelyet az újságíró hivatás megbecsüléséül alapított a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az ösztöndíjjal 2001-től minden évben a média egy-egy munkatársát támogatja egy éven keresztül havi ötvenezer forinttal a konferencia, a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítésért a nem egyházi sajtóban.
Az ünnepség elején Mohos Gábor, a katolikus püspöki kar titkára köszöntötte a megjelenteket. Többek között a következőket mondta. „Amikor 2001-ben megalapításra került ez az ösztöndíj, akkor éppen az volt a célja, hogy a Katolikus Egyház elismerését, megbecsülését fejezze ki olyan fiatal újságírók felé, akik az általunk rendkívül lényegesnek tartott értékrendet magukénak vallják és munkájuk során is képviselik. Mindannyian tudjuk, hogy a sajtónak igen komoly szerepe van a társadalom kulturális, erkölcsi arculatának alakításában. Az általa képviselt értékrend szinte észrevétlenül hat az olvasókra, hallgatókra és nézőkre. A következmények pedig – talán nem túlzás – olykor beláthatatlanok.” Majd a későbbiekben így folytatta: „Nem vagyok közgazdász, de sokaktól hallom, hogy a jelenlegi nemzetközi válság egyik fő jellemzője a bizalmatlanság minden szinten, bankok között éppúgy, mint vállalatok vagy magánszemélyek között. Ez egyrészt igen sokat árt a gazdaságnak, így mindenkinek, másrészt nagyon súlyos erkölcsi válságot rejt magában. Nemcsak a kimondott szónak, de már az írott szerződésnek sincs sok hitele. E nélkül pedig kérdésessé válik a társadalom működése. Ennyire fontosak az alapvető emberi értékek, amelyek már a tízparancsolatban megtalálhatók.
Meg vagyok győződve arról, hogy nagyon sok ember igénye a hitelesség. Sokan szeretnének hiteles személyiségeket látni, akik, visszaadják számukra a reményt. Reményt egy jobb jövőben, reményt az emberben. Ez sokunk közös kihívása, az egyházé éppúgy, mint a sajtóé.”
A konferencia titkárának beszéde után ünnepi műsor következett melyben zeneszámok és egy prózai mű hangzott el.
Ezután Erdő Péter bíboros átadta az oklevelet a díjazottaknak: Diós Juditnak az MR Kossuth Rádió munkatársának az elektronikus média kategóriában és Kacsoh Dánielnek az írott sajtó kategóriában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszönettel és elismeréssel szólt munkájukról, arra kérte őket, valamint a médiában dolgozó minden jó szándékú embert, hogy munkájukkal a reményt közvetítsék a társadalomnak. „Mi a reményt nem a GDP-re építjük, mert az évenként változhat, hanem Istenbe vetett bizalomra. Nagyon sok múlik a családokon. Erre a bizalomra, a reményre és hitre van a legnagyobb szüksége a ma emberének” – hangsúlyozta a bíboros.
Diós Judit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett szociológusi és újságírói diplomát. Szakmai gyakorlaton a Szent István Rádióban és a Magyar Rádióban vett részt, ez utóbbi Krónika című műsorában 2004 óta rendszeresen tudósít a többi között egyházi eseményekről, szociális ügyekről – hangzott el a méltatásban.
Kacsoh Dániel a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult történelem-kommunikáció szakon. A Magyar Rádiónál volt gyakornok, a Magyar Hírlaphoz 2007-ben került. Újságíróként kiemelt céljának tekinti a történelmi keresztény felekezetekkel kapcsolatos hírek, az egyházak üzenetének hiteles megjelenítését a világi médiában.
*
Egy kis egyháztörténet: Az 1567. augusztus 21-én savoyai nemesi család gyermekeként született Szalézi Ferencet 1665-ben VII. Sándor pápa avatta szentté. 1877-ben IX. Pius egyháztanítóvá nyilvánította, majd XI. Pius az írók és a katolikus sajtó védőszentjévé tette. Ünnepe január 24-e, ezen a napon temették el 1623-ban Annecyben. A kecskeméti Porta Egyesület római katolikus munkacsoportja II. János Pál pápa sajtóval foglalkozó enciklikája nyomán 2002-ben hozta létre a Szalézi Szent Ferenc-díjat, amelyet a média azon képviselői vehetnek át évről évre, akik tevékenységükkel, áldozatos munkájukkal maguk is hozzájárulnak a katolikus közösség lelki életének gazdagításához.
*
Kacsoh Dánieltől a következőket kérdeztem.
Milyennek kell lennie egy jó újságírónak? Mit szól ahhoz, hogy a fiatalok nem adják át helyüket az idős embereknek?
Én nem hiszem, hogy a mai kor szellemének megfelelő újságíró vagyok. Annak rámenősnek kell lennie, megköveteli zaklatott világunk. Az élet tiszteletét és a szeretet terjesztését kívánom képviselni. Ami a második kérdését illeti jogos felvetés. Azt hiszem, hogy összefügg azzal, hogy nincs tisztelet az idősebbek iránt. Ez a példaképek hiányából fakad. Ebben nagy hibája van a médiának is, különösen a televízió műsorainak.
*
A díjazottak és vendégek részére szervezett fogadáson módom volt beszélgetni Erdő Péter bíborossal, az MTA tagjával, akivel egy későbbi interjúra kértem lehetőséget. Továbbá korábbi interjúalanyaimmal, Juhász Judittal, a budapesti Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesével és Szarvas István atyával, névrokonommal, akivel egy egri találkozást beszéltem meg.
Hozzászólások