A 140 éves Fővárosi Állat-és Növénykert főterén sajtótájékoztatót tartottak a születésnap tiszteletére, amelyen részt vett a korábbi főigazgató, a jelenlegi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós is.
A miniszter lehetőséget teremtett a számos tv- és rádióinterjú mellett, hogy válaszoljon a Hetedhéthatár kérdéseire.
Miniszter úr, nem fáj a szíve, amikor itt van, hiszen sok éven át vezette ezt az intézményt?
Valóban, egy kicsit fáj. A szívem csücske egy kicsit. Mindig szeretettel, örömmel jövök ide.
Melyik nehezebb feladat: a miniszterség vagy az állatkerti főigazgatóság?
A kettő más feladat, a miniszterség nagy kihívás. Az állatkerti munkában több a sikerélmény. A miniszteri munka politikai feladat, így érdekek sérülnek.
Kérem, segítsen eligazodni a 140 év fontosabb eseményeiben!
Szívesen! 1866-os avatásakor a példát mutató legelsők közé tartozott, ám később a pénzhiány meglátszott rajta, negyven év alatt csődbe is ment. 1912-es második megnyitásakor Európa egyik legkorszerűbb állatkertje volt a miénk, és ezt a szintet harminc évig tartotta. Aztán a második világháború csaknem mindent porig rombolt, a gyűjteményt pár példány kivételével elpusztította. Aztán a hatvanas évek elején jött a nagy elhatározás: gigantikus méretű, új épüljön Budapesten, mégpedig a Hűvösvölgyben. Ez azt jelentette, hogy a régi, városligeti állatkertre alig költöttek. S persze az új építése sem kezdődött el.
Ugorjunk az időben! 1994-ben ön lett a főigazgató. Mit tapasztalt?
Az 1994-es kertbejáráson beiktatásom után láttam, ez így nem maradhat tovább. Néhány hónapon belül, igaz csekély pénzből, de elkészült néhány olyan kifutó, amelyek jelezték, hogy jó úton haladunk. A látogatók száma is emelkedni kezdett. Mi pedig igyekeztünk minél több állatférőhelyet úgy átépíteni, hogy a kor szellemének, az építészeti elvárásoknak, és persze a látogatók és az állatok igényeinek egyaránt megfeleljen. Eljutottunk oda, hogy valamennyi eredeti, Kós-féle műemléképület újjáépült, de modern állati jólét szempontjai szerint új lakókat fogadva be.
Gondolom most is van feladat?
Néhány igazán nagy falat még hátra van. A gazdasági épületek rendbetétele, a látványos Nagyszikla rekonstrukciója és az Állatkert legnagyobb kifutójának, a Szavannának a megépítése vár a Kert mostani vezetőire.
Mit jelent a mai korban az Állatkert? Miként értékeli, hogy a születésnapon ki lehet tenni a megtelt táblát?
Az állat- és növénygyűjtemény értékét ma más jelenti, mint akár csak húsz évvel ezelőtt. A veszélyeztetett fajok megőrzése, a környezeti nevelés előtérbe helyezése korunk legfőbb elvárása. A nagy érdeklődésnek örülök. Ez abból is fakad, hogy 140 forint a belépő. Sajnos ezt az alacsony belépőt a magas fenntartási költségek csak egy évben egyszer teszik lehetővé. Amit még mondani szeretnék: változik a világ, változunk mi magunk is. Mindig egyre jobb állatkertre vágyunk.
Féltucat állatkerti „leg”
– Leghosszabb szárnyfesztávolságú madár: a rózsás gödény, kitárt szárnyainak fesztávolsága 270-360 cm.
– Legöregebb hüllő: Samu, a Mississippi- aligátor, „aki” nevével ellentétben nőstény, és már közel jár az 58. évéhez. 952-ben érkezett; párjával, Alival él évtizedek óta.
– A legkisebb majmok a karmosmajom-félék közé tartozó törpe selyemmajmocskák: testhosszuk mindössze 11-15 cm.
– A legöregebb lóféle a Pici nevű onager-kanca. 1974. június 2-án született, és 1977-ben érkezett Budapestre.
– Legnagyobb bogár a herkulesbogár hímje. 13 cm hosszú, de akár 17 cm-esre is megnőhet.
– A legnehezebb állat Hella, az elefánt: 4100 kg körüli a súlya, ehhez napi 100-110 kg takarmányt is elfogyaszt.
Hozzászólások