Beszélgetés Molay Abbés Kadir nagykövettel
Molay Abbés Kadir és a szerző
Mintegy tucatnyi idegenforgalommal foglalkozó újságíró vett részt azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet őexcellenciája Molay tartott a budai rezidenciáján. A nagykövet többek között elmondta, hogy országa – hasonlóan Tunéziához és Egyiptomhoz – bővelkedik csodálatos látnivalókban, amelyeket érdemes megtekinteni. Hangsúlyozta, hogy kiemelten fontosnak tartja a két ország közötti kapcsolatok intenzívebb formáját. A sajtóbeszélgetést követően – a csodálatos arab sütemények megkóstolása után – készségesen válaszolt a Hetedhéthatár kérdéseire.
Mielőtt erről beszámolnék, néhány információ erről a csodálatos országról, a Marokkói Királyságról. Marokkó Afrika északi részén helyezkedik el, területe 458730 négyzetkilométer, lakosságának száma 31 millió, minden évben növekszik (évenként 3,4%-kal.) Partjait az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger mossa. Fél évszázada nyerte el függetlenségét. Az ország neve Marrakech város nevéből ered.
A hideg Kanári-tengeráramlás miatt kiemelkedő a halászata és halfeldolgozása. A növekvő idegenforgalom miatt kézművesipara virágzásnak indult. Világjelentőségű a foszfátbányászata, de jelentős a vas-, az ólomérc-, a kobalt-, az arzén- és nikkelbányászata. A Parafa exportjában egyeduralkodó a világpiacon. Marokkó makrogazdasági helyzetében 2005-ben a GDP növekedés a 2003-as 5,5%, illetve a 2004-es 3,5%-ról 1,3-1,6%-ra csúszott le. Ugyanakkor a marokkói húzóágazatban, a beutazó turizmusban 12,6%-os növekményt könyvelhettek el. Ugyancsak jól teljesítettek a közlekedési-szállítási és telekommunikációs ágazatok. A munkanélküliségi ráta csökkenő 
tendenciát mutat (2003: 11,4%, 2004: 10,8%, 2005: 10,6%). A monetáris szigor eredményeként mind a (korlátozottan konvertibilis) nemzeti valuta, mind a fogyasztói árak stabilitását biztosítani tudta a pénzügyi vezetés: míg az infláció a ’90-es évek elején 10% körül volt, 2002-2005 évekre 2%-os átlagszinten stabilizálódott. Az erős nemzeti valuta politikájának (és a kötött devizagazdálkodás nem piaci mechanizmusainak) köszönhetően a marokkói dirham 2001 óta tartja értékét a főbb nemzetközi fizetőeszközökhöz képest.
Marokkó legfőbb külkereskedelmi partnerei 2005-ben: a régi EU-országok, ezen belül Franciaország továbbra is szilárdan őrzi első helyét (27%). Őt követi: Spanyolország (14,9%), Olaszország (7%), Németország (5,6%) és Nagy Britannia (5%). Az USA, amellyel a 2004-ben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás 2006 elején lépett életbe, továbbra is a 6-7. helyen áll.
Tekintettel arra, hogy az idegenforgalomból származik az ország valutabevételeinek jelentős hányada és e piac még korántsem tekinthető telítettnek, az ország egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése e szektor fejlesztése, elsősorban a beruházások ösztönzésével. A 2004. év egy 2001 óta tartó lejtmenetet fordított meg: a beutazók száma (2000-2001-es utolsó csúcsidőszak 4,2 millió) 5,5 millióra (ennek 40%-a a külföldön élő marokkóiak) nőtt. Az idegenforgalomból származó bevételek a GDP 8-9%-át teszik ki, és az iparág több mint félmillió marokkóinak nyújt munkalehetőséget.
Marokkóval kölcsönösen jó államközi kapcsolatokat ápolunk, az együttműködés alapvető egyezményes keretei is kiépültek, kereskedelmi forgalmunk azonban alacsony. A marokkói-magyar külkereskedelmi forgalom magyar és marokkói adatai jelentős eltérést mutatnak (a marokkói statisztika eredet szerint tartja nyílván a behozatalt). Ez arra utal, hogy kétoldalú kereskedelmünk egy jelentős részét közvetítő kereskedők bonyolítják. Ez és a még így is alacsony forgalmi érték is azt tükrözi, hogy a sok tekintetben komplementer jellegű magyar és marokkói gazdaság között kiaknázatlan kereskedelmi lehetőségek rejlenek.
2005-ben a magyar kivitelben a legnagyobb részarányt (90%) a gépek és berendezések tették ki, ezt követték a feldolgozott termékek (7%), a maradék 3% energiahordozók, élelmiszeripari termékek és nyersanyagok. A Marokkóból behozott termékek között az élelmiszeripari termékek domináltak 80%-os részesedéssel, ezt követik a gépek és berendezések, valamint a feldolgozott termékek.
A marokkói statisztikák szerint (származási hely alapján) a magyar export Marokkó felé 2005-ben 63 M USD volt (2004-ben 35,8 M USD), megelőzve Szlovákiát, Norvégiát, a Cseh Köztársaságot, Dániát, Görögországot.
Nagykövet Úr! Önt hallgatva az ember beleszeret az országába, szinte vágyik, hogy személyesen megismerhesse.
Örülök neki, hogy sikerült felkelteni az érdeklődését.
Milyen területeken lát lehetőséget a kapcsolatok bővítésére a Marokkói Királyság és Magyarország között?
Bár a két ország között rendezett a viszony, nagyon sok területen lehetne bővíteni. A Marokkóval fenntartott magyar gazdasági-üzleti kapcsolatok messze elmaradnak azon lehetőségektől, amelyeket a két ország gazdaságának komplementaritása, valamint a dél-mediterrán térség az EU-n keresztül Magyarországnak kínálni tud. A versenyen alapuló piacgazdaság fokozatos térnyerése, az egyre több szabadkereskedelmi rendszerbe belépő marokkói piac, valamint az EU által finanszírozott projektekben való részvétel a marokkói határokon is túlnyúló befektetési, kereskedelmi és fejlesztési együttműködésre nyújtana lehetőséget. A jelenlegi szerződéseket felül kell vizsgálni. Másképpen nézünk önökre mióta tagjai az EU-nak, ez új helyzetet hozott létre. A közeljövőben az ITDH segítségével neki is látunk ennek a munkának.
Mondana néhány terméket, esetleg területet?
Szívesen. Szállítanánk több marokkói paprikát, gyümölcsöt és haltermékeket. Köztudott, hogy haltermékeink világszínvonalúak. Foszfát- és parafatermelésünk is a világ élvonalához tartozik. Örömmel vennénk, ha önök az EU részére kiírt pályázatoknál sikerrel szerepelnének, és részt vennének a mintegy 200 ezer új lakás megépítésében, továbbá a vasútépítésben is.
Beszéljünk néhány szót az idegenforgalomról. Ön azt mondta, évi tízmillió turistát szeretne 2010-re. Ez a jelenlegi közel duplája. Hogy lehet ezt elérni?
Komoly munkával, és természetesen az önök és szerkesztő úr segítségével. Ami Tunéziában és Törökországban van, nálunk is megtalálható. Csodálatos épületek és magas színvonalú kultúra, fejlődő infrastruktúra. Marokkó az ellentétek országa: a mecsetek televannak, de a night klubok is. Tenger, napfény, sportolási lehetőségek. 12 golfpályánk van, és 13 épül. Rabatot, Casablancát látni kell! Van még egy vonzerőnk: a marokkóiak vendégszeretete.
Nagykövet úr mit sportolt, illetve most is talál rá lehetőséget? Bizonyára golfozik, mert olyan szakszerűen beszél róla.
Ezt eltalálta. Valóban korábban rendszeresen játszottam, most már egyre kevesebbet, mert egy időigényes de csodálatos sport. Feleségem nem szereti, ha sok időt töltök vele. Korábban fociztam. Mégpedig fiatal koromban magyar labdákkal. Én is csodálója voltam a magyar csapatnak és kedvencem, mint nagyon sok marokkóinak, Puskás Ferenc volt. Még ebben az évben szeretnénk megajándékozni őt. A követségünk Tatán egy golfversenyt fog megrendezni.
Mióta van Magyarországon? Van valami különleges célja?
Egy éve vagyok itt az önök csodálatos országában, de már előtte is hallottam róla, mert nővérem ide járt egyetemre. Van egy elképzelésem, amit Sólyom László államelnök úrnak is említettem: szeretném, ha a magyar egyetemeken lennének marokkói ösztöndíjasok és a marokkóin pedig magyar diákok.
Hozzászólások