Dr. Kovács Árpád (jobbról) és a szerző (az asztálnál ül)
A Magyar Tudományos Akadémia Ipari és Vállalkozási Bizottsága 2006. március 22-én rendezi „A korrupció és korlátozásának lehetőségei” tárgyú konferenciát az Akadémia székházában. A rendezvényről kérdeztük DSc. Papanek Gábort, a szervezőbizottság elnökét.
Mi indokolja a 2006-os korrupciós konferencia létrejöttét?
Az ENSZ, a Világbank, az Európai Unió egybehangzóan igen súlyosnak ítéli a korrupció (a rendőrök, vámosok lefizetése, az orvosi hálapénz, a közbeszerzési döntések megvásárlása, a törvényhozók korrumpálása stb.) gazdasági kárait, s fontosnak tekinti az e „fertőzés” elleni magyarországi küzdelmet is. A konferencia, a sikeresnek tartott 2002. december 4-i rendezvény „megismétlése”, a szükséges tennivalók tisztázására teremt fórumot. Különösen fontosnak ítélem, hogy megismerhetjük a tárgyban illetékes állami szerveknek és vezetőiknek – így dr. Dávid Ibolyának, az Országgyűlés alelnökének, dr. Petrétei József igazságügyi miniszternek, dr. Lomnici Zoltánnak, az OIT és a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint dr. Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének – az álláspontját.
A különböző kutatások és médiaanyagok alapján arra következtethetünk, hogy az elmúlt években a korrupció Magyarországon gyakoribbá vált. Az Állami Számvevőszék elnöke azonban több interjúban is kifejtette, hogy a jelzett felmérési eredményekkel óvatosan kell bánni, mivel a kedvezőtlen értékelés rontja az ország megítélését. Hogy lehet ezt az ellentmondást feloldani?
Úgy vélem, az ellentmondás nem súlyos, s feloldható. Hiszen a diagnózist felállító legismertebb vizsgálat a Transparency International csaknem 150 országra kiterjedő közismert felmérése. S nyilvánvaló, hogy tennivalóink meghatározásához ismernünk kell ennek azon eredményeit, amelynek szerint gazdaságunkban rosszabb a helyzet, mint a világ 39 országában (elsősorban a fejlett világban), a mutatók az elmúlt években némileg romlottak is – ugyanakkor több mint száz országban rosszabb a helyzet a miénknél.
Van-e számszerű adat/becslés arra, hogy a korrupció mekkora károkat okoz Magyarországnak?
A jelenség „bizalmas” jellege miatt csak becslések állnak rendelkezésre. A nemzetgazdaság közvetlen (a költségnövekedés, illetve a hibás döntések miatti) veszteségei is évi több százmilliárd forintra – azaz a 4. metró megépítésének költségeihez hasonló nagyságrendű összegre – tehetők. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a korrupció a vállalkozók kockázatainak növelésével jelentősen fékezi a gazdasági fejlődést is. E közvetett hatás kárai a fent jelzett közvetlen veszteségeknél is nagyobbak.
Hogyan értékeli azt, hogy az elmúlt években Magyarországon megszűnt a Transparency International nemzeti tagozata, ugyanakkor viszont Lengyelországban – ahol a TI is intenzíven működik – 6 milliárd forintos költségvetéssel korrupció ellenes hivatalt is létrehoztak?
A Transparency International hazai részlegének megszűnését nem tartom kedvező fejleménynek, különösen rossz a külföldre jutó „üzenete”. Azt remélem azonban, hogy a választásokat követően a kormányzat visszatér a kérdésre és megfontolja a lengyel példa követését is.
Hozzászólások