Szarvas István | A jövő fényesebbnek látszik, mint a jelen

Napi aktuál

A jövő fényesebbnek látszik, mint a jelen

Beszélgetés Klaus Schuhhal, az osztrák Innovációs Centrum üzleti vezetőjével és Papanek Gábor magyar professzorral

Klaus Schuhhal (balról) koccint a szerző a konferencia esti fogadásán

A közelmúltban Ausztriában került sor arra a konferenciára, amely az Európai Unió megbízásából megvalósított Record kutatási program kiértékelését tűzte célul maga elé. Európa tizenhárom országából mintegy félszáz innovációs kutatáspolitikával foglalkozó szakértő cserélte ki tapasztalatait a bécsi Strudlhof Konferencia Hotelben, amely kitűnő körülményeket biztosított a résztvevőknek. A legtöbben – 15 fővel – a házigazdák, majd utána – 11 delegálttal – Magyarország képviseltette magát. A konferencia szünetében a házigazda Klaus Schuhhal, az Osztrák Innovációs Centrum üzleti vezetőjével beszélgettem.

Igazgató Úr! Mit gondol, az EU-ba újonnan belépő országok képesek lesznek jelenlegi kutatási kapacitásukat lekötni és később növelni?

Ha röviden akarnék válaszolni, azt mondanám, igen, de nem most. A jövő fényesebbnek látszik, mint a jelen. A most belépő országok mindegyike, sőt a ma már bent lévő Ausztria is nehéz helyzetben van. Nagyon nehezen tudunk versenyezni a nagy nyugat-európai országokkal.

Egy kicsit meglep a válasza. A Wirtschaftsblatt az írta egyik cikkében, hogy már eddig is mind több cég helyezte K+F részlegét keletebbre, és az EU-csatlakozást követően ez a tendencia még erősebbé válhat. Ennek nyomán az osztrák kutatóintézetek a kevesebb megrendelés mellett még az állami támogatás egy részétől is eleshetnek.

Nekem az a tapasztalatom, hogy ez elenyésző. A nyugat-európai nagyhatalmak viszont több kutatási megrendelést úgy a kelet-európai országoktól, mint tőlünk szereznek.

Ausztria hogyan értékeli azt az elvárást, hogy a GDP 3 százalékát kell fordítani 2010-ig kutatásra?

Ezt nagyon nehezen teljesíthetőnek tartom, bár most hazánk 1,8 százalékkal eléri az EU-átlagot. Elmondhatom önnek, hogy kevés a hazai megrendelés nálunk, és a nagy EU-államok sem tolonganak megrendeléssel. Kevés a kutató Ausztriában.

A közelmúltban a finn miniszterelnököt, Matti Vanhanent faggattam, aki Budapesten járt a Nokiában, hogy hogyan lettek innovációs nagyhatalom. Azt felelte, hogy idén még többet fordítanak kutatásra a GDP-ből, mint tavaly, mert megéri növelni a 3,5 százalékot. Náluk a tanulás az általános iskolától az egyetem végéig ingyenes. Az egy főre jutó szabadalmak terén világelsők.

Könnyű Finnországnak. A Nokia mellett a kommunikáció óriási lehetőség a kutatás számára.

Miben látja a konferencia jelentőségét? Kiket hívtak meg?

Tizenhárom ország képviselői jöttek el. A jelenlévő országok közül Ausztria után önöktől érkeztek a legtöbben. Ez is mutatja a ragyogó kapcsolatot. Célunk az volt, hogy minden országból az innovációs szakpolitikát meghatározók legyenek itt. Akik szavára a saját országukban odafigyelnek. A jelenlévőket szembesültetni kívántuk azzal, hogy kutatási kapacitásukat el kell adni, és hogy tanuljanak egymástól. Egy ilyen konferenciára odafigyelnek. Itt volt az egyik reprezentánsa az Osztrák Oktatási Minisztériumnak is és a sajtó is odafigyel. Sajnos azonban az emberek többségét nem érdeklik az innovációs kérdések. Nehéz közérthetően elmondani a gondokat. A tudósok inkább dolgozni szeretnek, mint beszélni.

*

Dr. Papanek Gábor, GKI ügyvezető igazgató, professzor

A konferencia bezárása után a Record kutatási program kidolgozásában oroszlánrészt vállaló európai hírű magyar innovációs kutató, Papanek Gábor professzor készséggel lapunk rendelkezésére állt, hogy megossza velünk tapasztalatait.

Professzor Úr! Mi volt a kutatási program feladata és milyen országok működtek közre?

Mielőtt kérdésére válaszolnék, azt hiszem, hogy nem haszontalan, ha olvasóinknak megkísérlem meghatározni, hogy mit is értsünk “innováción”: azt a folyamatot, amelynek révén egyre több olyan terméket viszünk piacra, amely hozzáadott szellemi értéket tartalmaz és új technológiai eredményt testesít meg. A projekt feladata a 2004-ben az Unióhoz csatlakozó országok innovatív kutató-fejlesztő (K+F) intézeteinek feltérképezése volt. A régió ezen intézményeinek meghatározására alkalmas módszertan kidolgozására angol, ír, osztrák intézetek közreműködésével került sor. A metodikát felhasználó helyszíni vizsgálatokat cseh, lengyel, magyar, szlovák, szlovén és máltai intézetek készítették. A konferencia előadói a vizsgálatok eredményeit mutatták be a gazdaságpolitika illetékeseinek, illetve a tudomány- és technológiapolitika szakértőinek.

Az előadások mely kérdésekre világítottak rá?

Az előadások kiemelték, hogy a kutatóhelyek innovatív jellegének legfontosabb tanúi a kifejlesztett új termékek és technológiák. A vizsgálatok a csatlakozó országokban több olyan K+F intézményt regisztráltak, amelyeknél komoly gazdasági jelentőségű találmányok születtek. Egyesek világszerte alkalmazásra kerültek. Mások inkább a közvetlen környezetünk fejlesztési szükségleteit elégítik ki. A létrehozásukban közreműködő intézmények valószínűleg be tudnak majd illeszkedni az Unió kutatási térségébe. Nem kevés további szervezet azonban vagy a gyakorlat számára érdektelen munkát végez, vagy nem vállalja az elért eredmények hasznosításának elősegítését, s ezért a csatlakozást követően várhatóan versenyképtelennek bizonyul.

Ön hogyan foglalná össze a tanácskozás üzenetét?

A korszerű gazdaságokban a műszaki haladás, az innováció a fejlődés fő motorja. A csatlakozó országok számára a gazdaság korszerűsítése az örökölt lemaradás felszámolásának egyetlen útja. Ezért a vállalati innovációs erőfeszítések központi támogatása kiemelten fontos kérdés.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A jövő fényesebbnek látszik, mint a jelen”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés