Új haikuim • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Új haikuim

(2011. március)

Bölcsességért járt
Buddhához Indiába.
Lám, mindhiába.

*

Óvakodj tőle!
Mézesmázasan nyálas
nyelve a tőre.

*

Iszákos féreg.
Vége. Már csak hányni jár
belé a lélek.

*

Le nem élhetett,
félbemaradt életek
velünk maradnak.

*

Meghalt egy öreg
(nyugdíját sírba vitte),
hogy lesz nélküle?

*

Vihar dönt fákat,
megremegve kalapot
emelnek házak.

*

Kertünkből nézek
a hófödte Bakonyra,
téli igézet.

*

Meleget füllent
a március. Napfénye
csak a tél vége.

*

Friss fűszál rezdül,
alatta bogár kutat,
fent legyecske ül.

*

Barkafán barka,
ágak végén bársonyrügy
feslik tavaszra.

*

Egy hangya mászkál
a kerti asztal lábán.
Négy áll, hat láb jár.

*

Barkás korona,
ring diófa ágboga
tavaszi szélben.

*

A vad böjti szél
szelíd húsvétot ígér.
Nyúltojásokkal.

*

Megjött a tavasz,
nekem tán utoljára.
Süttetem magam.

*

Fásult vagabund
csak bandukol maga unt
hegyén-völgyén át.

*

Gyermeke lázad:
Mikor érünk…? Vagabund
lelkes: Még soká!

*

Bakancsos csapat
barlangtúrára kaptat,
a medve bent vár.

*

Minap elszaladt
mellettem keservesen
szép gyermekkorom.

*

Karikát hajtok
álmomban, messze gurul,
nézek utána.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS