Trebbin Ágost | Temesvári séták – 2.

Nagyvilág

Temesvári séták – 2.

Második cikkem elején szeretnék néhány nagyon fontos várostörténeti adatot megemlíteni Temesvárról.

Temesvár speciális helyzetű város. A jelentős katonai erődítmények miatt sokáig nem tudott szabadon fejlődni. Stratégiailag fontos, várvédelmi szempont volt, hogy a külvárosok nem közeledhettek a vár, azaz a belváros felé (legalább egy ágyúlövésnyi volt ez a távolság). Ebben a tiltott zónában nem volt szabad építkezni sem.

A belváros az idők multával egyre szűkebbnek bizonyult. Így alakultak ki Temesvár külvárosai, a mai kerületek ősei:

Kerület Románul Németül Magyarul Létrejötte
I Cetate Innere Stadt Belváros
II Fabric Fabrikstadt Gyárváros 1718
III Elisabetin Elisabethstadt Erzsébetváros 1890
IV Iosefin Josefstadt Józsefváros 1744
V Mehala Mehala Mehala  (Ferencváros) 1910
VI Fratelia Fratelia Újkissoda 1948
VII Freidorf Freidorf Szabadfalu 1950
VIII Plopi Kardos-Kolonie Kardostelep 1951
IX Ghiroda Nouă Neu-Giroda Erzsébetpuszta 1951
X Ciarda Roșie Rote Tscharda Vörös Csárda 1953

Temesvár már az 1800-as évek végén is fejlett infrastruktúrával rendelkező város volt, amelyről a „Vasárnapi Újság” 1891. július 26.-i számában így számolt be:

„Akkor hozta be Temesvár — a Monarchiában először — a légszeszvilágítást. S ugyancsak az első város volt Magyarországban és Ausztriában, mely a légszeszt a villamos világítással cserélte föl. Egyik pompás parkját báró Scudier volt várparancsnoknak köszöni Temesvár. A derék táborszernagy megérdemli az ércszobrot, melyet a polgárok hálája emelt neki a sétatér közepén. Kevés magas rangú katona tette magát ily jó oldalról emlékezetessé magyarországi városban.

A hajdani mocsarak lecsapolása és a várost dús övként kerítő ültetvények okozták egyáltalán a fölötte kedvező fordulatot Temesvár egészségügyi viszonyaiban. A mocsárlázai miatt egykor rettegett Temesvár ma Magyarország legegészségesebb városai, közé tartozik. Különösen áll ez a Józsefvárosról, e nagy és szép külvárosról, melyet terebélyes fáktól szegélyezett széles és egyenes utcák hasítanak keresztül. E városrész fejlődését számos modern ízlésű, díszes ház mutatja, melyek mellett a közúti vasút majdnem mindenkor telt kocsiijai robognak el. Mindenütt kertek és befásított udvarok hoznak változatosságot és kellemes színvegyüléket e városrész képébe.”

De folytassuk a várostörténetet:

Hadászati szempontokat figyelembe véve jöttek létre a külvárosok felé irányuló sugárutak is (a vár fokáról jól beláthatóak legyenek).

A belváros és a külvárosok közötti közlekedést egyre jobban gátolta a három várkapu. Lebontásukra csak 1891-ben kerülhetett sor.

Azután az egykor oly félelmetes bástyáknak is meg voltak számlálva a napjai. Küszöbön állt az egységes, modern Temesvár kialakításának terve.

Hosszas alkudozások kezdődtek az állami katonai hatóságok és a város között.

Nagyszabású elképzelések születtek meg a tervezők asztalain. Az első városrendezési tervet a hírneves magyar építész, Ybl Lajos készítette el 1895-ben. Az elgondolás továbbra is a belvárost tekintette a város központjának, amelyből két jelentős sugárút indult a külvárosok irányába. Ezeket széles körutakkal kötötték össze.

A temesvári belváros fő attrakciója a presszó teraszoktól, sétálóktól nyüzsgő Korzó. Itt békés és idilli hangulat fogadja az idegent, szemlátomást senkit nem izgatnak a nemzetiségi problémák.

Az impozáns teret a magyar időkből származó remek paloták veszik körül.

Induljunk el palotanéző sétánkra az Operától jobbra az ortodox katedrális felé: Weisz, Lloyd, Neuhausz, Marble, Dauerbach, Hilt-Vogel és Széchenyi paloták. A másik oldalon, pedig a Löffler palota.

Valaha a belvárosi Korzónak egyik legszebb éke lehetett a Ferencz József színház is. Az elmúlt szomorú időszakban – valamely általam értehetetlen okból – csúnya betonlapokkal takarták be az egykor oly szép stukkókat, szobrokat és oszlopokat. Vajon ki lelte ebben gyerekes örömét?

A színházzal szemben emelkedik a magasba az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális. Maga az épület nem lenne csúnya, csak szerintem nem illik a századfordulós szecessziós és eklektikus stílusban épült paloták környezetébe. A város egy más pontján még külön vonzerő is lehetne. Mivel nagy csodálója vagyok az ortodox templomok belső architektúrájának, néhány percre beléptem a katedrálisba. A hatalmas templom áhítatos csendjében őszinte csodálattal szemléltem a hatalmas ikonosztázt, a gyönyörű csillárokat és a művészi templomi berendezést.

Itt a templom magányában döbbenetes gondolat suhant át rajtam: Lehet, hogy – a politika mellett – még a vallás is el tudja választani egymástól az embereket? Pedig hát egy az Isten!

Kicsit szomorúan ballagok hazafelé, miközben az egykori pompás paloták árnyképei boldogtalanul integetnek utánam.

Következő rész

Korzó az Opera felől

Operaház

A temesvári Operaház

Korzó az ortodox teplom felől

Az ortodox katedrális

Az ortodox templom belseje

Weisz palota

Lloyd palota

Neuhausz palota

Dauerbach palota

Széchenyi palota

Löffler palota

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Temesvári séták – 2.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés