Trebbin Ágost | Temesvári séták – 3.

Nagyvilág

Temesvári séták – 3.

Romániában a Parkvárosként, vagy Virágvárosként ismert Temesvár viszonylag jól karbantartott zöldövezeteiről is híres. Parkok hálózatán sétálhatunk keresztül, amelyek a történelmi városközpontot övezik. Ilyen a Rózsakert, a Központi Park, valamint a Gyerekek Parkja. A Botanikus Kertet a Szövetség terénél találjuk, amely egyike a leggyönyörűbbeknek: megannyi parkosított kertet, fát és virágot találunk itt.

A perzselő augusztusi nap hősége elől a Központi park árnyas fái alatt kerestünk menedéket. A gondozott parkban sétálgatva egyszerre szembetaláljuk magunkat a román Mária Királynő bronz szobrával. Férfiasan bevallom, ez idáig nem sokat tudtam róla, amiről készséggel elismerem, súlyos udvariatlanság a részemről.

Pedig nekünk magyaroknak jó okunk lenne őt ismerni. Az ő érdemeinek köszönhető, hogy Erdély ma Romániához tartozik.

„Nagy” Mária 1875-ben, Alfréd brit királyi és edinburgh-i herceg, valamint Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő legidősebb leányaként született.

Midőn a hercegnő virágzó hajadonná serdült, felkeltette Erzsébet román királyné figyelmét, aki egyben ki is szemelte őt feleségnek fogadott fia, Ferdinánd román királyi és Hohenzollern–sigmaringeni herceg számára. Nem minden bonyodalom nélkül, végül a frigy létrejött.

1914. október 10-én I. Károly király halálával Ferdinánd hercegre szállt a korona, ámbár koronázására nem került sor az első világháború miatt. Mária okos asszony lévén rájött, hogy úgy lehet tartós uralkodása, ha megnyeri a románok bizalmát. Ez teljes mértékben sikerült is neki.

Miután számunkra az I. Világháború igen szomorú következményekkel végetért, megkezdődtek a béketárgyalások és a fájdalmas csonkítások. Mária román királynőt ott találjuk Versailles-ben a „műtőasztalnál”. Ott azután nagyhatalmak képviselőinél latba vetetette egyéni vonzerejének teljes arzenálját, diplomáciai ügyességét. A siker nem maradt el: közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit.

Hát bizony teljes mértékben megérdemelte, hogy népe, emlékének tisztelegve szobrot emeljen neki.

Az egykori Hungária fürdő impozáns épülete előtt, a Ligeti hídon átsétálunk a Bega csatorna túlsó oldalára, és máris Temesvár-gyárvárosában vagyunk.

Maga a Bega csatorna árnyas fáival kedves látványt nyújt. Számomra talán csak a pezsgő vízi sportélet színes, vidám látványa hiányzott…

Sajnos a sétálásra engedélyezett időkeretem egyre rövidült, de a magyar időkre emlékeztető gyárvárosi Milleniumi templomot mindenképpen látni szerettem volna.

Ez a monumentális és nagyon szép temesvári templom megérdemelne egy hosszabb tanulmányt is, de nekem egy rövid cikk nem adott erre bővebb lehetőséget.

Így csak röviden néhány gondolat.

Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. A neoromán és neogótikus stílusban épült impozáns templomot Ybl Lajos (1855-1934) neves építészmérnök tervezte. 1896-1901 között építették fel, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulójának tiszteletére. A felszentelése 1901. október 16-án történt meg.

A főoltárkép, amely a Magyarok Nagyasszonyát, Patrona Hungarie-t ábrázolja, idősebb altorjai Vastagh György (1834-1922) festőművész gyönyörű alkotása.

„Vastagh szép oltárképén, melyet a Temesvár Gyárvárosában épült új templom részére készített, szintén Magyarország védasszonyát festette még. Szent István koronája a fején, jobbjában a jogar; balján ül a kis Jézus, kezében az ország keresztes almájával. Felhők közt lebeg Magyarország patrónája, nyugodtan, szelíden. A felhők közt kis szárnyas angyalok, kedves, ártatlan arccal. Egyik az ország címerét emeli. A képnek művészi becsén kívül nagy érdeme, hogy vallásos vonatkozása mellett, a szemlélőt a hazára is emlékezteti.” (Vasárnapi Újság 1901. május 26.)

A templom 38 regiszteres orgonáját Carl Leopold Wegenstein (1858-1937) temesvári mester készítette.

A templom befogadó képessége 3000 lélek. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg súlyú.

Azután érdemes lenne még megemlékezni a város egykori nagyszerű iparáról is. Hiszen az 1900-as évek elején a pécsiek is tudták, hogy elegáns társasági összejövetelen csak a temesvári cipőgyár Turul márkájú divatos lábbelijében illik megjelenni…

De most eljött a búcsú ideje…

Kedves Temesvár! Mit tagadjam, a Veled eltöltött rövid idő alatt nagyon beloptad magadat a szívembe. Idős emberként csak reménykedni merek abban, hogy még viszontlátjuk egymást. Addig is Isten veled!

A Központi park bejárata

Mária román királynő szobra

Hungária Fürdő

Béga-csatorna

A gyárvárosi Milleniumi templom

Idősebb Vastagh György, a Milleniumi templom oltárképének megalkotója

A főoltár

Mellékoltár

Templomablak

Templomablak

Templomablak

Templom belső tér

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Temesvári séták – 3.”


  1. Valóban gyönyörű szép részek vannak Temesváron, milyen kár, hogy ez mára már csak a “túl oldal”.

    Hozzászóló: Judit | 2011. október 8., 11:16

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés