Ahol a két vonal összeért
A „Pécsi Napló” egykori publicistájának jóvoltából részesei lehetünk a pécsi villamos beindulásának „szertartásán”.
„1913. október 20.-án megindult a pécsi villamos vasút:
– Pontosan 9 órakor megtörtént a villamos pálya műszaki bejárása és az ún. „műtanrendőri” felülvizsgálat.
– Háromnegyed tizenegyre érkezett vissza a bizottság a városházára, ahol a tanácsteremben megszerkesztették az üzembe helyezési jegyzőkönyvet. A járatok beindítását a kereskedelmi miniszter nevében egy államtitkár engedélyezte. Pécs város nevében Nendtvich Andor polgármester köszönetet mondott, hogy a város tizenhat éves álmai valóra válhattak.
Felsővezetéktartó kampó a Ferencesek u. 11. sz. épületen
– A városatyák és a bizottság ezután a menetrendszerűen közlekedő villamos kocsikra szálltak, és végigutazták a pályaszakaszokat.
– Délután negyed kettőkor a Nádor Szállodában nagyszabású bankettel ünnepelte a város vezetősége a sikeres villamos vasút átadást.”
A város ünnepéről a kor krónikása így számolt be: „Amerre az utcán lefektetett sínpár kanyarog, zászlódíszben köszöntötte ma a város a közúti villamos vasút megindulását. Az alkotás munkája – legalább egyelőre – befejeződött. Az alkotók megpihenhetnek s most már dolgozni fog maga a mű, hogy tényleg valóra váltsa azokat a reményeket, amelyeket az egész város polgársága fűzött hozzá.”
A pécsi villamos hálózat a kelet-nyugati fővonalból, és a Széchenyi teret a Főpályaudvarral összekötő mellékvonalból állt.
Felsővezetéktartó kampó a Ferencesek u. 26. sz. épületen
Egyik előző cikkemben beszámoltam arról, hogy az 1960. kora őszén leállított pécsi villamosnak hogyan tűntek el a tárgyi emlékei.
Sokáig nem tudtam beletörődni a gondolatba, hogy minden eltűnt nyomtalanul. Azután egy kedves ismerősöm felhívta a figyelmemet, hogy mégiscsak megmaradt egy-két dolog.
Megvan a villamos remíz a kisállomásnál. Most egy fatelep üzemel benne, pedig itt a Tudásközpont szomszédságában valami hasznosabb dologra is fel lehetne használni. (Mondjuk – el tudnám képzelni – egy, a város közlekedési múltját bemutató múzeumnak!)
Aztán megvan a villamos felső vezetéktartó kampók közül egypár. – Sajnos félő, hogy ezek közül is eltűnt az utóbbi időben néhány.
Felsővezetéktartó kampó az Irgalmasok u. 12. sz. épületen
Fiatalemberként még emlékszem, amikor több részletben távolították el a hajdani pécsi villamos sínhálózatát.
1960. augusztus 31-én végleg megszűnt Pécs város villamosközlekedése. Helyét az IKARUS autóbuszok vették át.
Napjainkban ismét szóba került, hogy legyen Pécsett újra villamos. Bizony ráférne a város közlekedésére, nem beszélve a környezetszennyezésről.
A kötött pályás városi közlekedés nem olcsó dolog. Azért nem ártana – a nosztalgiázás közben – belelapozni kicsit a régi pécsi újságokba és iratanyagokba.
Egy tanulmány így írt 1950-ben:
„Az 1950-es évek elejére a pécsi villamos korszerűtlenné vált. A járműpark elöregedett, az al- és felépítmény sürgős cseréjét már nem lehetett elodázni.
A villamos remíz
Az elavult pálya oly állapotban van, hogyha azon a forgalmat fenn akarjuk tartani, 2-3 éven belül teljesen fel kell újítani, ami azonban a népgazdaság szempontjából nem volna már ésszerű, mert a közlekedés átszervezése előbb-utóbb úgyis a villamosvasút felszámolását eredményezné.
A város egyvágányú kitérős villamos hálózata 39 éve épült 5,4 km hosszban. A villamosvasút még ma is egyazon nyomvonalon és (részben) eredeti kocsiparkjával bonyolítja le a forgalmat. Ez a forgalom oly lassú és kezdetleges, hogy egyáltalán nem felel meg egy folyton fejlődő város igényeinek. Pécs jellegzetes fekvése miatt a keskeny úthálózaton a villamos vágány a város egyéb járműveinek a forgalmát is nagyban hátráltatja.”
Egy rövid cikk nem alkalmas, hogy hosszasan és részletesen foglalkozzunk a hajdani és a jövőbeni Pécs villamosával. A téma nagyon izgalmas, és csak ajánlani tudom az érdeklődnek az alaposabb, további elmélyülést.
Felsővezetéktartó kampók helye a belvárosban
Kampó tervek
Hozzászólások