Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában - 5. • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 5.

Vízimalom (illusztráció)

Az egykori vízimalmok gyermekkorom felejthetetlen élményei közé tartoztak. Nosztalgikus álmaimban egy életen át ott kerepeltek a malmok. Örülök, hogy én még láthattam működő vízimalmokat. Beszélgethettem a fehér kísérteteknek tűnő molnárokkal. Ámulattal töltött el az egyszerűségében is leleményes és furfangos áttételes szerkezet, amely a malmot éltette, mozgásban tartotta. Persze a legérdekesebb, maga az óriási vízikerék volt, amelyre ifjú titánként ömlött a kis, zabolátlan hegyi patak, hogy azután energiájától megszabadulva csendesen folydogáljon tovább a fűzfák árnyékolta medrében.

Reéh Gyurinak szintén igen kedvesek lehettek a pécsi vízimalmok, hiszen olyan nagy szeretettel írt róluk.


A malmok

„Most már nagy diák vagyok, kinek a város falainak keretei szűkek, vágyom ki a napsütötte falak közül, ki valahová a szabadba, ahol levethetem mindazt, ami diákos fantáziám előtt a város kovácsolta bilincsnek tűnt fel. Ahol ha nem falut, legalább a falu illúzióját találhattam föl, s ezért szívesen kerestem fel én is a polgárság kedvenc kiránduló helyeit – a malmokat.

A „Basamalom”, a Szulczmann-féle (Sulzmann János malma a Rókus hegyen a szigeti külvárosban a Bálics patak vízén, úgynevezett Vargyu malom) és a Ditz-féle malom, mely utóbbi a kilencvenes években szűnt meg kirándulóhely lenni, fölváltva képezték nyári kirándulásaink célját.

Tettye zúgó 1900 körül

A város nyugati oldalán volt a Schweitzer-féle malom, melynek szép kertje a hetvenes években a pécsi tűzoltótestület tisztikarának volt kedves találkozási helye.

Nekünk diákoknak azonban a legkedveltebb kiránduló helyünk a város déli határában – jelenleg a város tulajdonát képező Megyeri malom volt!

Nem kaptunk mi ott mást csak jó aludttejet, szinte görnyedt a terhe alatt a molnár, ha egy egész nagy társaság részére rendelt aludttejet egyetlen nagy tálban tálalta fel. A tálhoz annyi pléhkanalat adott ahány vendége volt, beleaprítottuk a finom molnárkenyeret, azután falatozgattunk móré pátrió (hazai szokás szerint) a nagy tálból.  Azóta sem ettem olyan jó aludttejet és olyan fölséges molnárkenyeret!

Nem tartozik ugyan a malmok rovatába, de itt említem meg, hogy Rácvároson, a vámhoz közel volt a Pendl-féle borkert, no még ma is létező Pompár-féle vendéglő, mely a „Fehér Hollóhoz” van címezve, szinté nagyon kedves kiránduló helyek voltak.

Szegény fehér holló azt hiszem te is valamikor fekete voltál és csak velünk együtt őszültél fehérre.”

Talán Reéh Gyuri bácsi nem fog megsértődni, ha még egy régi pécsi úriasszony visszaemlékezéseiből is ideidézek néhány sort. Ő a tettyei malmokhoz kirándult:

„Szóval elindultunk a Fő térről, a mai Kálvária utca sarkán fel a Tettye utcán egy régi ház állott, ami most is megvan, úgy beszélik, hogy ez valamikor kaszárnya volt, itt kezdődött a „bosnyákok” városrésze, apró kis házacskák, a házak előtt padok, amelyeken ült az egész család vasárnap délután. Járda még ekkor nem volt, tehenek, disznók, baromfik mászkáltak az utcán, igazi falusi kép tárult szemünk elé. Akik itt laktak többnyire szőlő és bortermeléshez értettek, neveik: Gadó, Petrovics, Kernyák, Slopcsevics stb.”

„A mai „Gyuri út” -nál (amelynek magától értetődően Reéh Gyuri volt a keresztapja) zuhatagszerűen hömpölygött a Tettye forrás vize – a mai széles úttól jobbra álltak a vízimalmok, régi viskó házaik mellett nagy malomkerekeket hajtott a leömlő víz. Itt voltak a Schmidt, a Weidinger családok malmai. Kíváncsian nézegettünk be az alacsony kis ablakokon.” (Egy pécsi polgárasszony emlékei a városról. Gosztonyi Gyuláné, született Pilch Erzsébet visszaemlékezései a 19. és 20. század fordulójáról).

Szükségesnek tartottam fontos kiegészítésként idetenni Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése c. értékes munkájában rögzített pécsi malmok felsorolását. (Baranyai Helytörténetírás: 1983/4. 257–276.)

Pécsi Lapok 1862. 03. 13.

A Pécsi Székesegyház Káptalanjának papírmalma a Tettye vízen
Teufelsbauer Antal malma a Tettye vízen
Mendl József malma a Tettye vízen
A pécsi püspök malma a Tettye vízen
Nürnberger Mihály malma a Tettye vízen
Kuzmann István malma a Tettye vízen
Huber György malma a Tettye vízen
Maurer Imre malma a Tettye vízen
Kniffer Károly malma a Tettye vízen
Krautsak József malma a Tettye vízen
Hamleser János malma a Tettye vízen
Özv. Müller Jánosné, Katalin malma a Tettye vízen
Bentze József malma a Tettye vízen
Mayer János malma a Tettye vízen
Vagner József malma a Tettye vízen
Heger Jakab malma a Tettye vízen
Schell Bálint malma a Tettye vízen

Tettyei malmok romjai

Igás József malma Meszesen a Sárkánykúti vízen
Hak József, Zombor-malma Meszesen a Sárkánykúti vízen
Karch Jakab örökösei, Dominikánus vagy Basamalom a Szabolcsi és Meszesi vízen
Heger Antal, Haidvogel-malom a Szabolcsi és Meszesi vízen
Gundrum József, Jakab-malom a Szabolcsi és Meszesi vízen
Vigenfeld János malma a meszesi vízen az egykori városi téglaégetőnél

Özv. Nagy Julianna, a Dollinger malom a szigeti külvárosban a Bálits völgyi vízen és saját forrással
Sulzmann János malma a Rókus hegyen a szigeti külvárosban a Bálits völgyi vízen, úgynevezett Vargyu malom

Mayer Ádám malma, Megyernél a Főcsatornán

Özv. Strasser Mátyásné, Gertrúd malma Németürögben (Rátzváros) a Daindol vízen
Dollinger György malma Németürögben (Rátzváros) a Daindoli vízen és forrásvízen

A téma iránt érdeklődőknek még számos, vízimalmokkal foglalkozó irodalmi forrás áll rendelkezésre. Természetesen ezeket is érdemes felkutatni.

Folytatjuk…

Következő rész


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS