A Köztársasági Elnöki Palota termében lezajlott január 29-i könyvbemutató egy mini konferenciának is beillett tartalmas volta és mintegy kétórás időtartama miatt.
A köztársasági elnök január 29-én bemutatta az általa felkért Bölcsek Tanácsa nevű testület közreműködésével készült Szárny és Teher tanulmánykötetét.
A Bölcsek Tanácsa több száz konkrét intézkedést tartalmazó javaslatcsomaggal állt elő.
Az államelnök bevezetőjében többek között a következőket mondta:
Magyarországon a köztársasági elnöknek eleve kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módon beleszólhasson. A törvények megvétózása legfeljebb utólagos korrekcióra alkalmas. A jövőt illetően az államfő beszédekre és legfeljebb szimbolikus aktusokra van utalva. Majd a későbbiekben így folytatta: ha tehát a köztársasági elnök szükségét érzi, hogy az ország és a magyar nemzet fontos ügyiben a fentieken túl részletesen kifejtve is állást foglaljon, sőt ezt sok helyről, nyilvánosan és nem nyilvánosan elvárják tőle, akkor független személyek vagy testületek igénybevétele a kézenfekvő, s távolságtartásával az elnöki jogkörnek leginkább megfelelő megoldás.
A Sólyom László megbízásából dolgozó szakemberek az oktatás és a korrupció területén szükséges intézkedéseket gyűjtötték össze. Sólyom állítása szerint a két területet azért választotta, mert míg az oktatás szárnyakat adhat, a korrupció súlyos teher.
Először Eva Joly, a Bölcsek Tanácsa elnöke szólt. A korrupcióellenes küzdelemben régóta aktív norvég-francia európai parlamenti képviselő elmondta, a probléma mindenhol komoly, még Norvégiában is.
A korrupció, egy átlagos európai országban 15-20 százalékos adóbevétel-kiesést okoz, fejlődő országokban pedig ez az arány 30 százalék körüli. Számításai szerint utóbbi országok tízszer annyi bevételtől esnek el a korrupció miatt, mint amennyit segélyként kapnak.
A maffia szerepéről beszélve megemlítette, a legtöbb országnak megvan a saját bűnszervezete, de vannak maffiák, amelyeknek saját országa van. Példaként hozta Bulgáriát, és óva intette Magyarországot, hogy hasonló útra tévedjen.
Jolyt követően Lámfalussy Sándor közgazdász, az Európai Monetáris Intézet volt elnöke szólalt fel. Az oktatáspolitika átalakításáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint a nyugati államoknak, csak a helyzet súlyosabb.
Három problémás területet határozott meg. Elsőként kiemelte a magyarországi értékzavart, amelynek gyökerei véleménye szerint a Kádár-rendszerből erednek. Az oktatáspolitika területét is érinti az egész társadalmat jellemző polarizálódás. A szakadék óriási a lemaradó és a jól teljesítő, elitképzést nyújtó oktatási intézmények között. Végül megemlítette, hogy a politikai intézmények kudarca sem hagyja érintetlenül ezt a területet.
Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a konszenzusra épülő, több cikluson átívelő stratégiára van szükség. Aláhúzta: a felsőoktatásban megbukott a bolognai rendszer, a tanárképzésben az ötéves, egységes képzés szükséges. A magyar oktatás alapvető problémái között említette még annak kudarcközpontúságát. Kijelentette. „Nem azt mondjuk, hogy az egész rendszert kell azonnal automatikusan eltörölni, de azt igenis mondjuk, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy hol kell fenntartani”. Utolsóként Fodor István mérnök, az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója beszélt a most befejezett munkáról. Kiemelte, hogy amikor a javaslatokat dolgozták ki, mindenképp el akarták kerülni, hogy aktuálpolitikai események befolyásolják a munkát. Reális célként azt jelölték ki, hogy tíz év múlva Magyarország korrupció terén Szlovéniával legyen egy szinten. Véleménye szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon gyorsan megtérül. Elmondta: az ügyészség és bíróság vonatkozásában érdemes és célszerű lenne kimondottan a korrupcióra specializálódott csoportot létrehozni.
A Bölcsek ismertetése után lehetőséget kapott a sajtó kérdések feltevésére. Ezzel éltünk is.
Eva Joly képviselő asszony, mint Európai parlamenti képviselő, milyen intézkedést javasol a parlamentnek, hogy az EU országokban csökkenjen a korrupció? Esetleg egy korrupciós ügyekkel foglalkozó EU biztos kinevezését?
Elsőnek azt mondanám Önnek, hogy vegye komolyabban az EU a korrupció elleni küzdelmet. A lisszaboni szerződés megteremti annak a lehetőségét, hogy az Európai Unión belül létrejöjjön egy olyan Ügyészségi Hivatal, amely a gazdasági bűncselekményeket vizsgálná. Ez az unió gazdasági érdeket védené.
Lámfalussy professzor Úr hat évvel ezelőtt, amikor Budapesten járt a Tudós Világfórumon, azt kérdeztem, hogy mit kell tennünk. Különösen az érdekelne, hogy milyen inflációs érték kellene a gazdasági válság leküzdésére Magyarországon?
Nézze, azt már nem tudom, hogy mit mondtam Önnek hat évvel ezelőtt. Magyarországon ciklikusság figyelhető meg. Már a Kádár időkben is volt és nem maradt abba. Amikor egy kicsit javulnak a paraméterek, elmaradnak a strukturális reformok, és ezt megsínyli a gazdaság. Ezen változtatni kell. Az infláció még magas, 2,5-3 % körülire kellene csökkenteni.
Zárszavában Sólyom László a normák betartásának fontosságáról szólt. „Téma az, hogy a köztársasági elnök miért küldi vissza szakmányban a törvényeket a parlamentnek. Azért, mert nem rendes norma útján hozzák, hanem a képviselő lobbik alkotnak a kormány háta mögött törvényeket” – fogalmazott az elnök. Nagy szerepe van önöknek, fordult a jelenlévő újságírókhoz, hogy ez az anyag minél több emberhez eljusson. Van kiút a problémákból – fejezte be gondolatait az államfő.
Hozzászólások