Miért él még mindig nosztalgia a Kádár-korszak iránt?
Ha erre a kérdésre akarok válaszolni, a sok negatívum mellett három terület jut eszembe: a szakszervezeti beutalók, a jelenleginél sokkal humánusabb táppénzrendszer és a különböző civil szerveződések támogatása, különösen a tudományos egyesületek terén. Mindhárom területen ezeket személyesen tapasztaltam, de ezek a recenziót író gondolatai és nem a könyv szerzőjéé.
Horváth Sándor történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Napvilág Kiadó által megjelentetett új könyve azzal foglalkozik, hogyan változtatta meg az emberek mindennapjait a Kádár-kor szociálpolitikája Budapesten. Azért a fővárosi közigazgatás szintjén keresztül igyekszik a fenti kérdésekre választ találni, mert itt került legközelebbi kapcsolatba a „kérvényező állampolgár” és a „gondoskodó állam” hivatalnoka.
A szerző a bevezetés című fejezetben áttekintést ad a fejezetek tartalmáról. Célszerűnek tartom ennek ismertetését.
„ A könyv első fejezetében azt vizsgálom, hogy milyen jelentésváltozásokon ment keresztül a szociálpolitika fogalma és milyen helyzetekben alkalmazták azt a budapesti városi igazgatásban. Emellett a fogalom fővárosi szintű használatát összehasonlítom azzal a jelentéstartalommal, amit az országos politikában kapott.
… a második fejezetben a legfontosabb szociális kérdésként kezelt lakáselosztási rendszer változásaival foglalkozom, és azzal, miként ábrázolták állami gondoskodásként a lakáselosztást
A harmadik fejezet A Mindennapi biztonság, A társadalombiztosítás kiterjesztése címet viseli.
A negyedik fejezet témája a szegénység és a paternalista gondoskodási formák peremére csúszott – vagy oda taszított – budapestiek története a városi hivatalok nézőpontjából.
Az Összegzés fejezetben így fogalja össze a kor szociálpolitikai ismérveit: A szociálpolitika Kádár-korszakbeli rendszere nem csupán elhitette a társadalom számos tagjával és csoportjával, hogy a szociális jólét érdekvédelem nélkül is lehetséges, hanem a mindennapos társadalmi gyakorlatok részévé tette, hogy érdekvédelem nélkül is boldogulhassanak egyes emberek.
A könyv értékét növeli a könyv végén található 14 oldalas Források és irodalom anyag.
A könyvet ajánlom elolvasásra minden szociálpolitika iránt érdeklődőnek, akár élt ebben az időszakban, akár csak könyvekből találkozott vele.
Hozzászólások