Kiállítás nyílt 2012. március 19-én a pécsi Tudásközpont I. emeletén „Gebauer Ernő a könyvtárban” címmel. A Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár által létrehozott összeállítás a Helyismereti Gyűjteményben tekinthető meg április 7-ig. A kiállítást dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka, a Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár igazgatónője és L. Csépányi Katalin nyitotta meg. Az alábbiakban L. Csépányi Katalin beszédét közöljük:
Dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka igazgató
A 2012. év Gebauer Ernő éve lett. Négy civil kezdeményezésére indult el az emlékév. Márkus István, a Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár osztályvezetője, Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park kommunikációs munkatársa, a Hetedhéthatár magazin szerkesztője, Weinreich László, a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és a Netmester vezetője, valamint jómagam kezdetben csak a Pécs művészeti életének 50 éven át meghatározó személyiségére, a festőművészre kívántunk emlékezni egy nagyszabású kiállítással, ez meg is lesz, május 11-i kezdéssel. A helyszíne a Dóm Múzeum lesz, a Káptalan utca elején – méltó helyet adva az életműnek, valamint a Gebauer-hagyatékban megmaradt családi fotóknak, levelezésnek, iratoknak.
Aztán ahogy a szervezőmunkában haladtunk előre, kiderült, hogy milyen sokoldalú is volt Gebauer Ernő. Ismert volt általunk, hogy több pécsi és baranyai templomban készített freskókat, seccókat, továbbá pécsi közintézmények falán láthatók a művei, így például a Nagy Lajos Gimnáziumban, a mozikban, a volt Nagycsemegében. De meglepődtünk, amikor kiderült – mégpedig a festőművész saját kezeírásával felsorolva –, hogy ötvennyolc templom viseli a keze nyomát Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban, valamint Kaposváron, Vácon, és a határon túl is, a mai Horvátország és Szerbia területén.
Később újabb meglepetés ért bennünket, amikor Komlós Attila megtalálta a Gebauer Ernő által tervezett bankjegyek ismertetését egy könyvben. Majd az is tudomásunkra jutott, hogy Gebauer Ernő bélyegterve nyert egy pályázaton, százhárom éve, 1909-ben. A későbbiekben sorra készítette az ex libriseket, képeslapokat, plakátterveket.
L. Csépányi Katalin és Komlós Attila
Azaz a sokak által templomfestőnek tartott Gebauer Ernő sokoldalú művész volt. Portrék, tájképek, városrészletek, életképek pécsi polgárok lakásán megbecsült festményként függnek a falakon, együtt lélegeznek az ott élőkkel. Grafikai munkássága pedig a bank-jegyterven, a bélyegterven túl a könyvborítók tervezésére, rajzolására, könyvek illusztrálására is kiterjedt. Mollináry Gizella több könyvének borítójára ő készítette a grafikát. – Családi kapcsolat is fűzte a második világháború előtt igen népszerű írónőhöz: bátyjának, Gebauer Gusztávnak a feleségéhez. Természetesen nemcsak a sógornő könyveinek borítóját tervezte, hanem sok egyéb kiadványét is.
Ezek az itt kiállított munkák ritkán láthatók így együtt. A Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár munkatársai keresték ki, kutatták fel Zókáné Bozsik Anna helyismereti könyvtáros és Mendöl Zsuzsanna művészettörténész közreműködésével Gebauer Ernő kevéssé ismert alkotásait. Nem is időzíthették volna jobban a kiállítási időpontot: a helyismereti gyűjteményben mától április 7-ig láthatók a tárlókban bemutatott anyagok.
A megnyitó résztvevőinek egy csoportja
A kiállítás időzítése azért kiváló, mert a mostani hét szombatján lesz 50 éve annak, hogy Gebauer Ernő befejezte földi pályafutását. Nyolcvanadik születésnapján, 1962. január 17-én még terveiről beszélt lelkesen művész barátainak. Aztán két hónappal és egy héttel később, 1962. március 24-én eltávozott… Kedves alakja többé nem tűnt fel a Kaposvári utcában, ahonnan befordult a Bessenyei u. 2. számú ház felé.
Most, ötven év múltán, Gebauer Ernő halálának 50. évfordulóján, szombaton, március 24-én délután 3 órakor a Gebauer-emlékév újabb eseményeként, emléktáblát avatunk a Bessenyei utca 2. számú ház falán – emlékezve a művészre, az emberre, aki szeretett városán kívül nem tudta máshol elképzelni az életét. Szeretettel várunk oda mindenkit, hogy együtt gondoljunk arra az emberre, akiről Kelle Sándor, az egykori tanítvány így szólt a búcsúbeszédében:
A megnyitó résztvevőinek egy csoportja
„Szeretett Ernő Bátyánk! A Képzőművészek Baranya Megyei Munkacsoportja és művészbarátaid nevében búcsúzom Tőled. Pécs és Baranya, sőt Dél-Dunántúl képzőművészeti életének megalapítója vagy.
Székely Bertalan legkiválóbb tanítványaként 1910 óta városunkban élsz, alkotsz, nevelsz. – Fővárosi és külföldi lehetőségeket áldoztál föl szűkebb hazád művészeti kultúrájáért. Stájerországból indultál és a miénk lettél. Köszönjük áldozatos, de számunkra rendkívül értékes munkálkodásodat, emberségedet… Kedves Mester! Harminc évvel ezelőtt kértem festőiskoládba való felvételemet. Akkor láttalak először. Mosolygó tekinteted, tiszteletet parancsoló emberszereteted fogadott. Tanítványaid közé vezettél és kitártad gazdag szellemedet, igaz emberségedet. Nem magam vagyok. Itt állunk több százra menő tanítványaid közül mindazok, akik eljöhettünk búcsúköszöntésedre. Annak idején azért kerestünk fel, hogy rajzolni tanuljunk. – Rövid idő múltán tapasztaltuk, hogy rajzi feladataidban a tárgyak, az ember és a világ összefüggéseit tártad fel, vagyis az alkotómunka és az emberi élet értelmét. A lényeget.
Köszönjük azt a tanítást, mely mögött szilárd fedezetként ott állott az alkotóművész és az ember. Hirdetted a témák mélységes átgondolását, s magad ugyanakkor elmélyült művészi munkát folytattál. Szerkezeti rendet kívánó pedagógiád mögött a tudatosan alkotó egyéniség állott.
Kifejezésbeli egyszerűséget kívántál, mert magad is puritán egyszerűségben éltél, sallangmentesen, derűsen, s váltál legszere-tetreméltóbbá mindannyiónk között.”
A tárgyak, az ember és a világ összefüggéseit tárta fel – mondta Kelle Sándor Gebauer Ernő sírjánál. Gebauer Ernő grafikáin is ezeket az összefüggéseket találjuk meg: legyenek azok könyvborítók, könyv-illusztrációk, plakátok, ex librisek.
Kérem, nézzék figyelmesen és szeretettel Gebauer Ernő alkotásait, úgy, ahogy ő maga készítette őket.
(Márkus István felvételei)
Hozzászólások