Hetedhéthatár | Gebauer Ernő nyomában – Kirándulások Baranyában

Kultúra, művészet

Gebauer Ernő nyomában – Kirándulások Baranyában

2012 nyarán három alkalommal indul autóbuszos kirándulás Gebauer Ernő templomi freskóinak felfedezésére. A kirándulások során lehetőség nyílik megtekinteni a festőművész alkotásait, valamint megismerni a felkeresett települések legfőbb látnivalóit, értékeit.

Július 14., szombat
Ellend, Berkesd, Szilágy, Erzsébet, Kátoly

Július 28., szombat
Görcsöny, Siklósbodony, Siklós, Villány-Virágos, Kisjakabfalva

Augusztus 18., szombat
Monyoród, Versend, Lánycsók, Mohács-Csatatéri Emlékkápolna, Nagynyárád

Utazás: 22 fős midibusszal, az Ikarosz Utazási Iroda jóvoltából.
Az utazások minimum 18 fő jelentkezése esetén indulnak.
Részvételi díj: 1800 Ft/fő/alkalom, mely tartalmazza az utazást és az idegenvezetést.

Jelentkezés és a benzin hozzájárulás befizetése:
CsGyMVK Belvárosi Könyvtár, 7621 Pécs, Király u. 9.
http://belvarosikvt.wordpress.com/elerhetoseg-nyitva-tartas

Jelentkezési határidők: Július 11., július 25., augusztus 15.
A jelentkezők a befizetett összegről átvételi elismervényt kapnak.
Indulás helye mindhárom utazás esetén: Pécs, Domus parkoló, 9:00, találkozó 8:45-kor.
Étkezés egyénileg, az utazások során lehetőség nyílik éttermi étkezésre is, önköltségi áron.
A programokon mindenki saját felelősségére vesz részt.
Egyazon nap során a települések meglátogatásának sorrendje a fentiekben feltüntetetthez képest változhat.
Információ a Gebauer Ernő Emlékév eseményeiről:
www.gebauer2012.hu

______________________

Az első kirándulás, a július 14-ei a meghirdetett útvonalon megtörtént. Ellend, Berkesd, Szilágy, Erzsébet, Kátoly templomainak freskóira-seccóira kíváncsian egy midibusznyi érdeklődő jelentkezett, és az indulásnál derült ki, hogy még páran csatlakoztak a Gebauer-túrához, így még egy személyautó is elindult az útra. A helyszíneken Komlós Attila, a Gebauer-emlékév egyik szervezője ismertette a templom történetét, Gebauer Ernő alkotásait, majd Szakácsné Kozári Piroska ny. rajztanár, festőművész, író elemezte a freskókat-seccókat. A résztvevők kézhez kapták Komlós Attila összeállítását az öt templomról: a nyolcoldalas füzetből közöljük az alábbiakat.

Az első Gebauer-túra jó hangulatban, Gebauer Ernőhöz méltóan zajlott – ebédidőben megszakítottuk az utazást, és a pécsváradi Tanya Csárdánál megpihentünk. Gebauer Ernő egy hosszú asztalhoz ültetett minket, érezhetően ott volt velünk, mint egy családfő.

A következő kirándulásra, a július 28-ira július 25-ig lehet jelentkezni!

L. Csépányi Katalin, a Gebauer Ernő nyomában túra egyik résztvevője, az alábbi fotók készítője

ELLEND

Ellend polgármestere (a képen jobbról) fogadta a Gebauer-alkotások iránt érdeklődőket

Ellend baranyai kistelepülés Pécs központjától 16 km-re délkeleti irányba. 1940-ben itt került elő az ellendi Fibula néven ismert országos jelentőségű régészeti lelet. Keletre a „Németrétek”, nyugatra az egykori pusztához tartozó „Borsós” dűlő található. A földosztásig ez a terület ellendi puszta néven az Egyetemi-alaphoz tartozott, itt, az egykori major helyén ma jelentős lótenyésztés folyik. A községet kettészelő Gyöngyös-patak egykor négy vízimalmot hajtott. Ezek közül a falu előtti Noch-malom az 1800-as években még őrölt, épülete ma is áll, mint családi ház. A község központjában, a Petőfi u. középső részén találhatók a régi és az újabb középületek. Az iskolaépületben 1810-ben már tanítás folyt. Ma a volt tanterem házasságkötő terem, a régi „mester-lakást”, ha nincs lakodalom, kulcsosházként a Pécsi Berekkör használja.

A község villamosítása 1928-ban, a kövesút 1943-ban készült el. A templomtól nyugatra érjük el az egykori Német utcát (ma Kossuth út), mely az 1775-től Bajorországból betelepülő németek elsődleges lakóhelye volt. A községből senkit nem telepítettek ki, és a kitelepítés elől a környékről is több német család talált menedéket a faluban. A szőlőhegyi zártkertekhez aszfaltozott út vezet, a présházak nagy része villamosított, így a hagyományos szőlő és gyümölcstermesztés mellett egyre inkább a hobbikert, a hétvégi telek, a nyaraló funkció erősödik. A tulajdonosok döntő többsége ma már vidéki. A pécsi tulajdonosok mellett egyre több a külföldi és az érdeklődés, a vásárlási kedv növekszik.

Kozári Piroska elemzi az egyik alkotást

Ellend határában a „hodosi” részen 1972-ben, 92°C-os talphőmérsékletű termál kutat fúrtak. Hasznosítása befektető hiányában még nem kezdődött el. A község déli részén nyílik a Temető út, s az ehhez tartozó házi-kertek jelölik a belterület déli határát. A déli határ közelében levő „Kiss-malom” az 1950-es évek elején még őrölt. Épülete gazdára vár, berendezéseinek egy része még megtalálható. 2010-ben új játszótér került átadásra, állandó helytörténeti kiállítás kapott helyet a volt tejcsarnok épületében.


Szent Őrangyalok templom

A templomot 1893-ban építette Resch Ferenc zengővárkonyi építőmester, a templomfestést Gebauer Ernő festőművész, orgonáját Angster József készítette, faszobrai tiroliak.

"Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre"

Gebauer Ernő a templom festését 1945-ben végezte.

Az oltár felett:
Szentháromság

A mennyezeten:
Patrona Hungariae, Szent Család, Szent Margit kolostorba vonul, Szent Cecília.

További faliképek:
Szent István vértanú, Lisieux-i Szent Teréz, „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” Szentsír.


BERKESD

A csoport megérkezett a berkesdi templomhoz

Berkesd (németül Berkisch, horvátul Berkušf) község Baranya megyében, a pécsváradi kistérségben. A Baranyai-dombság északi részén, Pécsváradtól délre, a Pereked és Szilágy közötti úton fekvő település. Neve a magyar berek szóból ered, melynek jelentése: mocsaras, ligetes, bozótos hely. Berkesd nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevele említi először, Villa Berkus néven. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a falu, a korabeli adatok ekkor már mint a körzet plébánia központját említették. Lakói magyarok voltak.

A 18. században Mária Terézia a falut az Egyetemi Alaphoz csatolta, s még ez évszázad végén német jobbágyok telepedtek le a faluban. A 19. század elején kezdődött meg a falu iparosodása.

Berkesdnek aktív helyi élete van, így már hagyománnyá vált az augusztus 20-i kakaspörköltfőző verseny, valamint a szeptemberben megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és bál.


Szeplőtelen Fogantatás templom

1896-ban épült a XVI. századi, Szeplőtelen Szűzanyáról elnevezett templom helyén.

Komlós Attila (jobbról, hátulról) ismertetőjét hallgatják a résztvevők a berkesdi templomban

Gebauer Ernő művei a templomban: seccók 1945- 1946 (Schematizmus Pécs, 1981. 202.)

Tondóban:
Szent Mihály, Szent Anna, Keresztelő Szent János, Kis Szent Teréz.

A Diadalíven:
két angyal

A szentélyben:
„És az Ige testté lett”, „Nem hagylak árván titeket”

A kereszthajóban két ablak között:
Szent Erzsébet, ill. Szent Margit



"Mit féltek kicsinyhitűek"

A mennyezeten:

Patrona Hungariae – a falu népével, Az egyház alapítása-Péter a kőszikla, Özönvíz

Az orgona felett:
Éneklő angyalok: „Új éneket énekeljetek az Úrnak, mert csodálatos dolgokat művelt velünk”

A kereszthajóban a bejárat felett:
Szent Imre, másik oldalon: Szent László

A bejárat két oldalán:
„Atyám, vétkeztem az Ég ellen és Te ellened”, „Menj békével és többé ne vétkezzél!”

Kápolnában:
Piéta: „Van-e fájdalom, mint az én fájdalmam?”


A szilágyi templom orgonájánál Komlós Attila: orgonakísérettel néztük a Gebauer-alkotásokat

SZILÁGY

Szilágy község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben, Pécstől keletre, Pécsváradtól délre.

Szilágy a pécsváradi apátság jobbágyfaluja volt. Nevét a pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ben már említette Zylag néven. Az 1015-ös alapítólevél szerint I. István király földet és népeket adott Szilágy faluban a monostornak. 1276-ban birtokosai Tanch fia János ispán és rokona, Egyed voltak.

A településnek ekkor már temploma is volt.

A falut 1543-ban a törökök foglalták el, azonban a törökök alatt is lakott hely, s az maradt egészen a pécsváradi apátság megszűnéséig. Az 1700-as években végzett összeírás szerint a 40 házból álló falut 17 jobbágycsalád lakta.

Nevezetességei: temploma középkori eredetű, a XIV. században épült, műemlék. Népi lakóház.


Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A középkori eredetű templom ünnepe: szeptember 14.

A templom faliképeit Gebauer Ernő 1945-ben festette.


A bejárati részben:

Szent Alajos, Jézus Szíve, Jézus születése,
Krisztus tanítványai között, Szent Rozália, Piéta, Szent Anna

A legmegfogóbb Gebauer-alkotás a szilágyi templomban

Az oltár felett:
Szent Kereszt Felmagasztalása

A mennyezeten:
Utolsó Vacsora, Patrona Hungariae, Szent Cecília

Az oldalfalakon:

Szent Lajos, Szent György, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre, Szent József

A karzat mellvédjén két tondó:
Szent Péter, Szent Pál


Erzsébet település temploma

ERZSÉBET

Erzsébet (németül: Sandeschewe) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben, Pécstől 18 km-re keletre, Mohácstól 20 km-re északnyugatra.

Erzsébet és környéke ősidők óta lakott hely, az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint. Lakosai a XVIII. századig magyarok voltak. A török uralom alatt elnéptelenedett. Az 1687-ben végzett összeíráskor csak 20 lakost számoltak össze a településen. 1710-től Püspökszenterzsébetnek nevezték, utalva a föld korábbi birtokosára. Jelenlegi nevét 1949-ben kapta meg. 1741-ben német telepesek is érkeztek a községbe. Erzsébet az 1800-as évek végétől körjegyzőségi székhely is volt. Az 1970-es évektől lakossága állandóan csökken, jelenleg 340 lakosa van. 2001-ben lakosságának 4,7%-a német, 3,2%-a cigány nemzetiségű volt, a többiek magyarok.

Római katolikus temploma 1774-ben épült barokk stílusban az előző templom helyére. A templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A szószék copf stílusú. A dombtetőre emelt épületet monumentális támfal erősíti. A templom mellett álló harangláb a XVIII. (más forrás szerint a XIX.) században épült.


Szent Erzsébet templom

Gebauer Ernő 1945-ben festette a templom faliképeit.

A szentélyben:
Szent József, Szűz Mária

A szentély mennyezetén:
Szent Erzsébet, a templom védőszentje és a település lakói

A mennyezeten és az oldalfalakon:
Patrona Hungariae, jelentetek Szent Erzsébet életéből, Lisieuxi Szent Teréz


KÁTOLY

A kátolyi templomban is orgonaszó kísérte a nézelődésünket

Kátoly (németül: Katol vagy Kattelhof, horvátul Katolj) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben. A község a 6-os főútról Szederkény felé letérve található. A település a Karasica partjánál található.

Kátoly nevét 1296-ban egy korabeli oklevél említette először Katlh néven. Később nevét 1302-ben Kathl, 1436-ban Kathol néven írták. 1296-ban a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád falvai között sorolták fel, azon falvak közt, melyeket Kórogyi Fülpös és Lőrinc nádor fia, Kemény elpusztított és kirabolt. 1296-tól kezdve azonban papja – a pécsváradi apát megbízottja – a település ez évtől kezdve mindig az apát egyházai között szerepelt. 1333-ban és 1335-ben papja 15 báni papi tizedet fizetett. 1559-ben a település a pécsi káptalan birtokaihoz tartozott. A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, s csak 1733-ban épült fel újra, de nem a régi helyén. Az újjáépült falu első telepesei magyarok, németek és horvátok voltak, majd a németek kerültek túlsúlyba.

2001-ben lakosságának 15,9%-a horvátnak, a németek nagy arányú kitelepítésének köszönhetően pedig már csak a lakosság 4,9%-a vallotta magát németnek.

Nevezetességei: műemlék temploma, két horgásztó a falu határában, pincesor.



Alexandriai Szent Katalin templom

A templom a XIII. században épült gótikus stílusban. Az évszázadok alatt többször átalakították, bővítették. A templom belsejében középkori eredetű faliképek, és XIV. századi keresztelőmedence található. Az ősi templomot a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorához tartozónak vélik.

Gebauer Ernő 1961-ben, 79 éves korában festette a templom faliképeit.

A Szentélyben az oltár két oldalán:
magyar szentek

Egy korabeli kátolyi kép: Gebauer Ernő festménye

A sekrestye felett:
Szent Család, szemben Emmausi tanítványok


Források:

Gebauer Ernő hagyatéka

Mendöl Zsuzsa: Gebauer Ernő (http://mendolzsuzsanna.freewb.hu/gebauer-erno)
www.wikipedia.org
www.pecs.egyhazmegye.hu/
www.miserend.hu
www.templomaink.hu
www.nagyvofely.hu
www.zengoalja.hu

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Gebauer Ernő nyomában – Kirándulások Baranyában”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com