Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójára emlékeztünk és ezt ünnepeltük 2008-ban. Abban az évben a „Reneszánsz Év” nagyszerű rendezvényei is zajlottak az országban. Székesfehérvárnak kiemelt szerep jutott, mert ez a város öt évszázadon át a magyar király koronázások és temetkezések színhelye volt: 32 királyt és 39 királynét koronáztak itt és 15 uralkodónknak lett a végső nyughelye.
A Mátyás király és a fehérvári reneszánsz címmel rendezett konferencia arra kereste a választ, hogy mi kapcsolja össze Mátyás királyt a fehérvári reneszánsszal. A 2010-ben megjelent elegáns kiállítású kötetben tették közzé ez elhangzott előadásokat, melyeket gazdag jegyzetapparátus, színes fényképek sora és angol nyelvű összefoglaló egészít ki.
Székesfehérvár Buda mellett az ország legfontosabb városa volt hosszú időn át. A koronázásokon, a királytemetéseken túl e város adott otthont az országgyűlésnek, itt kapott helyet ez állami levéltár, a kincstár. Itt őrizték a Szent Koronát, a jogart, a királyi palástot és a kardot, a királyi hatalom jelképeit. A török dúlások idején ez a nagy múltú középkori város elpusztult. A mi város műemlékeivel, templomaival inkább egy barokk város jegyeit hordozza magán mintsem a reneszánsz korét. Reneszánsz kori emlékek alig-alig fedezhetők fel, s ezért nagy öröm, ha egy-egy darab előkerül, mint legutóbb a Kálmáncsehi Domonkos állította emléktábla-töredék.
A kötet elegáns borítója
A kötet nyolc előadásában hol Mátyás király személyére, hol a reneszánszra került a hangsúly. Hazánkban ez a stílusirányzat (reneszánsz = újjászületés) rendkívüli műveltségű, több nyelvet beszélő, sokat olvasó, és magát tudósokkal, történészekkel, a kor legmodernebb műveltségével rendelkező személyekkel körülvevő Mátyás korában szökkent szárba. Az előadások az ismert történelmi események és adatok mellett több újdonságot is tartalmaznak. A konferencia a Kálmáncsehi Domonkos prépost által állíttatott Szent Imre emléktábla-töredék 2007-ben való előkerülése köré szerveződött. Az előadásokról röviden, tartalomjegyzék-szerűen kell néhány szót szólnom:
Kovács András: Mátyás király emlékezete e XVI. századi Kolozsváron. – Bemutatja a ma is álló szülőházat, s szól arról, hogy a király saját korában nem volt olyan népszerű szülővárosában, mint azt a későbbi hagyomány tudja.
Bodor Imre: Mátyás királlyá koronázása. – Mátyás király 1463-ban váltotta vissza a Szent Koronát III. Frigyestől, melyet 1464. március 29-én tett fejére Vitéz János esztergomi érsek 1 székesfehérvári országgyűlésen. Ekkortól tekintettek rá úgy, mint az ország törvényes uralkodójára.
Érszegi Géza: A székesfehérvári egyház kiváltságai Mátyás király korában című tanulmányában a megszilárdított királyi hatalomról, az igazságszolgáltatásról és az intézményrendszer átalakításáról kapunk szemléletes képet.
Kerny Terézia: Hunyadi Mátyás halála, temetése és székesfehérvári síremléke – A 47 eves korában csaknem váratlannak számító körülmények között Bécsben elhunyt Mátyással kapcsolatosan széles alapokra helyezett kutatómunkával sok új információt ad közre.
Szabó György: A töredékek dicsérete című írásában arról szól, hogy a kutatók, a történészek munkája töredékekből épülve ad/adhat új fényt az elmúlt évszázadok eseményeinek.
Mikó Árpád: Kálmáncsehi Domonkos műpártolása. – Műpártoló volt-e? – ez a kérdés. Azonban liturgikus művekből álló és ma is ismert könyvtára arra utal, hogy korának azon személyiségei közé tartozott, aki igényelte a szépet és anyagi áldozatot is hozott érte. – Ez is lehet műpártolás!
Bartos György: További székesfehérvári reneszánsz kori emléktáblák. A ma is fellelhető emléktáblákat/töredékeket mutatja be és beszámol a város egyetlen épségben maradt középkori kápolnájának helyreállításáról: a Szent Anna kápolnáról. Szól a városban folyó régészeti kutatásokról.
Velencei Katalin: Humanista könyvritkaságok a Püspöki Könyvtárban. – A törökök kiűzése után a fehérvári püspökök tudományszeretetéből létrejött könyvtár jelentős és gazdag nyomtatott humanista könyvanyaggal rendelkezik. Az 1777-ben alapított könyvtár a könyv-nyomtatás első évtizedeiből ma 512 példányt őriz, 152 ősnyomtatvány csak ebben a könyvtárban található meg hazánkban.
A kötet szerzői valamennyien szakterületük elismert szakemberei, akik a 148 oldalas tanulmánykötetben magas színvonalon vezetik végig ez olvasót a témájukban. A kötet előadásait végig csemegézve, a jegyzeteket alaposabban tanulmányozva azt láthatjuk, hogy bár az elmúlt néhány évtizedben az utolsó magyar királyról csaknem könyvtárnyi könyv és tanulmány jelent meg, a kötet tovább színesítette azt a képet, mely Mátyás királyról él az emberek között.
(Mátyás király és a fehérvári reneszánsz. Szerk.: Kerny Terézia, Smohay András. Székesfehérvár, 2010. 148 p. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 4.)
Hozzászólások