Trojan, freskó a templom bejárata fölött
Trojan település közelében helyezkedik el Bulgária egyik legismertebb kolostora. A rilai és a bacskovói mellett ez a harmadik legjelentősebb kolostor Bulgáriában. A 17. században alapított épületkomplexumot fennállásának első évszázadaiban többször kifosztották, felgyújtották. Mai formáját 1835-ben nyerte el.
Trojan, a kolostorban
Az épületegyüttes bejárata előtt szuvenír árusok standjai sorakoznak, különböző helyi termékeket, mézeket, valamint emléktárgyakat lehet vásárolni. Félköríves, cirill betűs felirattal díszített kapun lépünk be a szép zöld fű borította udvarba. Az udvart körbevevő többszintes épületen fából épített feljárók, függőfolyosók láthatók; ezekről lehet belépni a zarándokszállás szobáiba. Ez az első udvar ugyanis a vendégfogadás színtere, a messzi útról érkező zarándokok mind a mai napig itt kapnak elszállásolást az egyszerű, ám stílusában a régi korokat idéző berendezésű vendégszobákban.
Trojan, ikonosztáz
Az udvarból egy következő átjárón át jutunk a belső udvarba, ahol az Uszpenie Bogorodicsno (Mária mennybevitele) templom áll. A templom falait kívül-belül freskók díszítik, bejárata mellett elhelyezett magas állványokon a zarándokok által meggyújtott vékony sárga viaszgyertyák égnek. A háromhajós templomba belépve jellegzetes gyertyafüst-illat fogad. Ahogy fokozatosan hozzászokik szemünk a benti félhomályhoz, úgy tárulnak föl előttünk a belső tér szépségei, a freskók, az ikonosztáz, a régi képek. A templomban látható képi ábrázolások a Zograf „festődinasztia” munkái: a freskók a bolgár újjászületés legjelesebb festője, Zaharije Zograf alkotásai, az ikonok a mester testvére, Dimitar munkái. A diófából készült, művészi faragásokkal díszített ikonosztáz a bolgár történelemmel kapcsolatos jelképeket is hordoz. Felső részén lándzsák, pörölyök, és más kínzóeszközök láthatók, melyek a bolgár nép szenvedéseit ábrázolják, a kétfejű sasra emlékeztető formák pedig a szabadságot hozó orosz címerállatot jelképezik.
Trojan
A török hódoltság idején a Trojani kolostor – sok más bolgár kolostorhoz hasonlóan – jó menedéknek, búvóhelynek számított. Nagyrészt a kolostoroknak, és az ott élőknek köszönhető, hogy a fél évezreden át tartó török hódoltság időszakában fennmaradhatott a bolgár nyelv, tovább élhettek az ősi hagyományok. A kolostorok lakói, a szerzetesek életét nem az elmélkedés, imádkozás töltötte ki. Tanítottak, földeket műveltek, gyümölcsöt termeltek, állatokat tenyésztettek. A szerzetesek nem szűk cellákban éltek, hanem színes szőnyegekkel tarkított, szőttesekkel borított falú, szentképekkel díszített, ízlésesen berendezett szobákban. A kolostor múzeuma a régmúlt értékeit mutatja be, de a turista nem egy letűnt kor emlékével találkozik itt, mert gyakran látni szerzeteseket sétálni a kolostor udvarában, a számunkra egzotikusnak tűnő, a pópa mély hangú énekével kísért ortodox istentiszteleten is feltétlen érdemes részt venni.
Kazanlak
Kazanlak városa Bulgária közepén helyezkedik el a Balkán-hegység déli előterében, a Kazanlaki-medencében. A 47 ezer lakosú város egyrészt a trák időkből származó műemlékeiről nevezetes, másrészt arról, hogy a város a rózsaolaj gyártás központja, közelében terül el a világ legnagyobb rózsaültetvénye. A térség a trák időszakban fontos szerepet töltött be; Seuthopolis, trák főváros a mai Kazanlak közelében helyezkedett el.
Kazanlak, freskó a Trák sír belsejében
Kazanlak leghíresebb műemléke, a freskókkal díszített Trák Sír ebből a korból származik. Egy trák nekropolisz részének számít, az i.e. 4. századból származik. A sírkamra falán látható freskók a hellenisztikus civilizáció legjobban megmaradt mesterművei Bulgária-szerte. Az UNESCO-Világrörökség listáján szereplő eredeti sírkamra „felárral”, annak pontos másolata „alapáron” tekinthető meg. A műemlék közelében kialakított parkban találjuk Emanuil Manolov, a bolgár komolyzenei kultúra megalapítója, az első bolgár opera szerzője kövirózsákkal borított síremlékét.
Kazanlak, rózsák
Kazanlak neve szorosan összefonódik a rózsaolaj készítéssel. A közeli Rózsák völgye májusban a legszebb, amikor amíg a szem ellát rózsák nyílnak. A „szüret” időszaka minden évben a legfontosabb, ilyenkor, június elején tartják 1903 óta a Rózsafesztivált, Bulgária egyik legjelentősebb, mára nemzetközi szintűvé emelkedett kulturális eseményét.
Kazanlak, a rózsaolaj-múzeumban
A rózsaolaj lepárlás folyamatát a város peremén található kutatóintézetben és múzeumban ismerhetjük meg. A kiállítótérben megtekinthető a kezdetleges készülékektől a nagy kapacitású, „félszobányi” lepárló gépekig szinte minden fontos eszköz, ami a munkafolyamatokhoz kapcsolódik, a földművelés eszközeitől a laboratóriumon át a palackozásig és a marketing tevékenységig. A rózsaolaj értéke a szó szoros értelmében az arany árával vetekszik: egy liter rózsaolaj értéke 1,5 millió forint. Természetesen a rózsaolajat nem „önmagában” használják fel, hanem a kozmetikai ipar számára jelent kitűnő, természetes alapanyagot. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás utáni években a francia érdekeltségű kozmetikai cégek igen gyorsan megjelentek Bulgáriában, mint befektetők.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások