Fejezetek a pécsi mozik történetéből (folytatás)
Pekár Gyula filmjei
Pekár Gyula (1867-1937)
A bioscop vezetőségének aktív kapcsolata volt az akkori magyar kulturális élet több prominens képviselőjével. Ilyen érdekes alakja volt az 1900-as évek első felében Pekár Gyula, kinek alakja sajátosan összeforrt a hazai filmgyártás hőskorával.
Csak néhány, rövid életrajzi adat:
Pekár Gyula (Debrecen, 1867. nov. 8. – Bp., 1937. aug. 19.).
Író, politikus, miniszter, az MTA I. tagja (1911). Budapesten, Bécsben és Párizsban tanult, utána bírói pályára lépett, de azt hamarosan elhagyta az irodalom kedvéért. Írói pályája is termékeny volt, amelyet a kritikusok egyes korszakokban egymástól eltérően értékeltek. A Kisfaludy Társaság 1901-ben tagjai közé választotta.
Pécsett az Uránia bioskop Pekár Gyulának két érdekes mozgófilm kísérletét is műsorra tűzte annak idején.
A Pécsi Napló c. helyi nap mindkét kulturális eseményről beszámolt:
Az első híradások 1908-ból származnak:
Pekár Gyula: A Tánc (internet)
„Pekár Gyula Pécsett. Nagy várakozással néz a pécsi közönség Pekár Gyulának, a neves írónak felolvasása elé, melyet e hó 21-én, szerdán este tart meg a Pécsi Urániában. Pekár legújabb darabját, a nagy történeti tudással és színes írói tollal megírt Francia forradalmat fogja felolvasni, amely Budapesten állandóan telt házak mellett már megérte az 50-ik jubileumi előadását. A Pécsi Uránia igazgatósága mindenképpen díszes keretben akarja bemutatni ezt a kiváló darabot s azért mindent megtett, hogy az előadás teljesen a budapestihez hasonlóan folyjon le. Többek között nagy költséggel megvásárolta a legújabb modellű és legtökéletesebb éneklő és beszélő gépét, az un. „Eufon” gépet, amely a forradalmi jeleneteket ábrázoló mozgók alatt zenekísérettel francia forradalmi dalokat énekel. Az előadás iránt már előzetesen is oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, főleg az intelligencia körében, hogy már a legtöbb jegy elővitelben elkelt Lechner Károly könyvkereskedésében, ahol már csak korlátozott számban állnak a közönség rendelkezésére.” (Pécsi Napló, 1909. április 18.)
A Pécsi Napló SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET rovatában jelent meg az alábbi hirdetés:
Pécsi Napló, 1909. 04. 18.
„Pekár Gyula Uránia előadása. A Vigadó terme ma este alig volt képes befogadni azokat, akik jogosult érdeklődéssel várták a francia forradalom előtti időknek és magának a forradalomnak megelevenedését, de kíváncsiak voltak az Uránia darab írójára, a magyar íróvilág egyik illusztris képviselőjére Pekár Gyulára is, aki maga sietett le Pécsre, hogy fölolvasó asztal mellett a rokokó Paris, Versailles és a vidám, gondtalan napokat vérbefullasztó nagy forradalomhoz élő szóval adja meg a szükséges magyarázatot. Kiterjed ezen mű a forradalmat megelőző évszázad minden nevezetes mozzanatára, a léha udvari életre, az elpazarolt milliárdokra és a nép nyomorára, melyek előidézői voltak a forradalomnak. A rokokókor bűvös-bájos élete, az udvari tivornyák és mulatozások, a nemesi világ elernyedése megkapó szép képekben vonultak föl a feszült figyelemmel hallgató közönség előtt, míg borzadály futott végi a sorain, amint a fényt, ragyogást, bűnös pazarlást egyszerre csak a Maratok, Robespierrek, Dantonok, fölvonulása váltotta föl és a múltban fölhalmozott bűnökért Lajos királynak és Mária Antoinettenek kellett meglakolni. Érdekfeszítő volt ez, mely messze túllépi az Uránia előadások szokott kereteit és a közönségnek sejtelme sincsen milyen óriási apparátust kell mozgásba hozni, amíg a fényképezőgép megörökítheti az egykori életet, annak cselekvő alakjait. A szerzőt és előadót tapssal fogadta a közönség, a szünetek közben is elismerésének adott kifejezést. Holnap, csütörtökön megismétlik az előadást, mely bizonyára ismét zsúfolt nézőtér előtt fog lefolyni ezúttal Pekár Gyula felolvasása nélkül, de rendes helyárakkal. A mai előadáson városunk legszebb közönsége jelent meg, melynek várakozását a tanulságos, érdekes és a megtörtént eseményekre fölépült leírás messze meghaladta.” (Pécsi Napló, 1909. április 22.)
A következő Pekár bemutató már 1910-ben hozta lázba a pécsi közönséget:
Pécsi Napló, 1910. 09. 14.
1910. év szeptemberében szintén a pécsi Uránia-bioscop műsorára került még egy Pekár Gyula alkotás: „A tánc”.
Egy kis mozitörténet Nemeskürty tanár úrtól:
„Egy ízben Pekár Gyula (1867-1937) készült felolvasásra. A tánc volt a témája. Megkérte az intézet főgépészét, Zsitkovszky Bélát, készítsen számára mozgókép-felvételt, mellyel előadását illusztrálhatná. Így készült el 1901-ben a sokat emlegetett – és elsőnek nevezett – filmünk, A tánc”. (Nemeskürty István: A magyar film története, Gondolat Kiadó Budapest 1963. 22. p.)
„A tánc. Díszes közönség, telt ház nézte végig ma este a Pécsi Uránia megnyitó előadását, Pekár Gyula, „A tánc” c. három felvonásosát. Pekár Gyula a hellén földről indult ki, Terpsichorét, a tánc múzsáját veszi maga mellé kalauzul és végigbarangolja a századokat, világrészeket, hogy megismertessen bennünket minden népek táncaival. Pompás, élvezetes a szöveg, remek állóképek és az eredeti táncokat megérzékitő mozgók kísérik. És nemcsak élvezetes, hanem tanulságos is a darab oly annyira, hogy Kovács József tánctanár felkérésére legközelebb az Uránia a tánciskolák növendékei részére fog külön előadást rendezni. Mikor a mai megnyitó est sikeréről megemlékezünk, nem szabad elfeledkeznünk Szigriszt Lajosnéról sem, aki a Kern Aurél által összeállított eredeti táncmuzsikát oly precizitással játszotta a zongorán. Most már ezután minden hét szerda estéjén lesz egy-egy nagy Uránia előadás.” (Pécsi Napló, 1910. szeptember 15.)
Hozzászólások