Fejezetek a pécsi mozik történetéből (folytatás)
Széchenyi Mozgó
A helyi napilapban (Pécsi Napló. 1912. július 27.) olvashatunk az általános mozi helyzetről. Többek között itt találunk említést először a Széchenyi Mozgóról is:
Pécsi Napló 1913. 03. 23.
„Még egy új mozi-színház (Széchenyi Mozgó) Pécsett. A Percel-utcában már innen-onnan tető alá kerül, a világvárosi keretekbe illő, egyenesen e célra épült, modern, stílusos „Apollo mozi-színház” (megnyitása 1912. december 12.). Ez a színház határozottan hiánypótló volt s nemcsak külső szépségével válik majd díszére a városnak, hanem kellemes és valóban kényelmes találkozó és szórakozó helye lesz a mozi kedvelő pécsi publikumnak. Az épületben ugyanis nemcsak mozi lesz, hanem az udvarban egy komforttal berendezett Café Restaurant is rendelkezésre áll majd a nézőközönségnek, ahol különösen a nyári estéken, válik kellemessé a tartózkodás. Ezzel a modern mozi-színházzal együtt, eddig két moziban való szórakozásra nyílik alkalom. (A Deák utcai Nemzeti Mulató mozijától eltekintve, aminek, pedig ugyancsak nagy a vonzóereje és publikuma, éjszakai kávéházzal lévén egybekapcsolva és mivel ott belépti díjat fizetni nem kell!)
Tedesco Viktor, a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója
Legújabban azonban ezeken kívül még egy mozi létesítésének terve vetődött föl. A Központi Takarékpénztár Széchenyi téri palotájának felső udvarára kerül ez a harmadik, illetve negyedik új mozgó-színház, aminek előadási engedélyét, a rendőrkapitány, Tedesco Viktor és társai kérelme alapján ma megadta. Az engedély megadásában természetesen, az építési és tűzrendészeti szabályok betartására történik utalás. Az új mozi valószínűleg az ősz folyamán nyílik meg. Érdekes, de egyben az egészségtelen pécsi viszonyokra jellemző is, hogy időközben még három helyre kérték a rendőrkapitánytól a mozielőadások tartására szóló engedély megadását. Még pedig a Széchenyi téri Piacsek-házba (ma Széchenyi tér 8 sz.), a Jókai téri Csigó-házba és a Siklósi utcába terveződtek ezek a mozik. Valamennyi teljesen különálló vállalkozást képezett volna. A rendőrfőkapitány azonban átlátva azt, hogy ez a lázas és egészségtelen versengés, Pécsett minden mozi egzisztenciáját csírájában tenné tönkre, hogy a felelősséget elhárítsa magáról, előterjesztést tett a polgármesternek egy mozi-szabály rendelet alkotására. Addig is míg ez a szabályrendelet el nem készült, a legutóbb beérkezett három engedély kérelmet el sem intézi.”
Pécsi Napló 1913. 04. 10.
A Széchenyi Mozgó terveit Károlyi Emil, jónevű pécsi építész készítette el. A kivitelezés több, akkoriban elismert pécsi iparos nevéhez fűződik.
„A Takarékpénztár épületének földszinti hátsó részében, épületrész hozzáépítésével, lakások átépítésével képezték ki a Széchenyi Bioscop néven megnyíló mozit.
Homlokzata a bejárattal a Széchenyi teret a Kossuth utcával összekötő ún. üvegutcára nézett (Nick udvar). Pompásan illeszkedett a különleges hangulatot árasztó sétálóutca jellegzetes stílusához.
Homlokzatát falba mélyülő antik oszlopok díszítették, közöttük ki- és bemélyedő színes falfelületekkel. Alul műmárvány padka húzódott. Jó benyomást keltett a járdavonal fölé kikönyöklő, függönyökkel dúsan díszített félemeleti páholysor.
Büfével ellátott, nagyméretű eozin betétes előcsarnokból vezetett a bejárat a nagyterembe, illetve a lépcsősor a félemeleti páholyokba.” (Lippenszky István: Pécs mozitörténete 1983. Baranya megyei Moziüzemi V. kiadása. 44 p.)
A Széchenyi Mozgó 1913. március 22-én, a Pécs-Baranya Központi Takarékpénztár épületében ünnepi filmösszeállítással nyitotta meg kapuit a pécsi nézőközönség előtt.
Mai szemmel nézegetve a Széchenyi mozgó műsorpolitikáját csak az elismerés hangján szólhatunk. Több, akkoriban világslágernek számító filmet mutattak be.
A konzervatív pécsi közvélemény sokáig nem nézte jó szemmel a mozi rohamosan növekedő népszerűségét, azonban a diadalutat lassítani lehetett, de feltartóztatni nem. A mozi kulturális értékéről a Pécsi Napló 1913. február 21.-i számában így írt:
„Sastollas indiánok vágtatnak a prérik végtelen síkjain keresztül menekülő telepesek nyomában az üldözés tempóját és a misztikus történet vadul lüktető érzés-skálát vált ki a közönségből.
Más. Andrée Deed, vagy Prince arca húzódik groteszk mosolygásra a vásznon és a nevetés magával ragadó hulláma hömpölyög végig a termen. Pár pillanatra kigyulladnak a lámpák, majd újra sötét lesz és a fénykéve elénk veti Asta Nielsen rejtelmes mosolyú lesütött pillájú arcát. A hajlékony leplek áruló mozdulása, arcának pillanatonként változó kifejezése többet mond a hangtalan cselekvésről minden beszédnél és a szúrós szemekkel, kidagadó aggyal figyelő közönség érzéseiben diadalt arat Urban Gad alkotása: „A mozidráma”.
A moziból étterem lesz - Széchenyi étterem
Az elegáns Psylander, vagy Costelloban veszedelmes vetélytársa akadt a bakfisszerelmek hódító hadnagyának, a mozi befurakodott nemcsak vasárnapi, hanem hétköznapi életünkbe is.”
A pécsi mozikat – a tőkés fejlődés és koncentráció eredményeként – az „Apollo Projectograph Rt. fokozatosan magába olvasztotta. Egyébként sem vehették fel a versenyt az Apollo mozi korszerű technikai felszereltségével és nagyszabású műsorpolitikájával.
1914. február 16-án az Uránia Bioskop, a Széchenyi Mozi, és a Winkler Bioskop is az Rt. bérleményei lettek. Aztán ezek az 1920-as évek elejére véglegesen meg is szűntek.
Hozzászólások