Trebbin Ágost | Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 58.

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 58.

Fejezetek a pécsi mozik történetéből (folytatás)

Pathé embléma

1913-ban már két világhírű filmgyártó cég mozgóképeit is forgalmazta a pécsi Apolló filmszínház. Egyik – a régebbi – a francia Pathé Cinema, másik a dán Nordisk Film Co.

A két filmgyártó cég kíméletlen és hatalmas konkurencia harcot folytatott egymással a mozi „piac” kisajátításáért. A harc azután folytatódott a pécsi mozik között is.

Egy pillanatig sem volt vitás, hogy a helyi viszonylatban legnagyobb tőkével rendelkező Apolló Projektograph Rt. fogja megnyerni ezt az öldöklő harcot.

A Pécsi Napló két korabeli cikkékéből jól kitűnik, hogy is nézett ki ez a küzdelem a gyakorlatban. Az Apolló mozi kizárólagos vetítési joggal biztosította a maga számára minkét világhírű filmgyártó cég filmjeinek bemutatási lehetőségét.


A Nordisk gyár és a kinematográfia fejlődése

Nordisk embléma

„Nincs nehezebb, mint a kinematográfia fejlődéséhez glosszákat fűzni. Hiszen, ha mindazt, ami itt pár esztendő alatt történt, a történtekhez méltó jelzőkkel akarnánk kommentálni a jelzők szuperlatívusza elfogultnak tüntetne fel bennünket az olvasó előtt. Pedig itt csak a legteljesebb szuperlatívusszal lehet írni és beszélni az elmúlt négy-öt év eseményeiről. És az elragadtatásának, a lelkesültségnek a maximumával lehet csak azokról írni, akik úttörői, kezdői voltak a mai kinematográfiának.

Melyik gyár hozta legelőször az irodalmiságra törekvő mozidarabot? Azt, amelyik nem zsonglőrködéssel, játékkal próbál hatni, hanem a színész abszolút művészi tisztaságú játékával, s egy író művének előkelő interpretálásával?

Az egész moziszakma ellenőrizése mellett jelenthetjük ki: az első, az úttörő a kis Dánia első filmgyára: a Nordisk Films Compagnie volt. A koppenhágai jegesmedve hódító, napóleoni útra indult el. Az első volt, amelyik írót szerződtetett darabok írására és nem tucatjával gyártotta azokat. És meg is volt a hatása. A közönség magasabb ízlésű rétege, amely addig egyáltalán nem tartotta magasabb rendű szórakozásnak a mozit, lassanként teljesen hozzászokott – s hogy ma mennyire szereti, s hogy épen a magasabb ízlésű publikum szereti a mozit, maguk a mozisok lehetnek tanúi.

A Nordisk-filmek előtt a moziszínész nevére egyáltalán alig volt kíváncsi a közönség. De jött a Nordisk, s egyszeribe világszerte ismert nevek lettek: Waldemar Psilander (1884-1917), Else Frölich (1880-1960), Robert Diensen (1874-1972), Ebba Thomsen (1887-1973), Clara és Carlo Wieth stb.

Az irányzat, amelyet a Nordisk indított meg: győzött, s a mai modern kinematográfiának alapja, őse lett.

A felűlmúlhatatlan Waldemar Psilander

Addig csak a rövid képek dominálták a piacot. A Nordisk gyár volt az első, amelyik 800-1000 méteres filmet is megreszkírozott egy író munkája érdekében. És konstatálni kell, hogy bár kisebb nagyobb eltérésekkel, persze óriási mértékben tökéletesedve a többi gyár is ugyanezt csinálja, amit a Nordisk, a dán filmgyár stílusa teljesen különálló, teljesen egyedüli maradt és legközelebb áll ma is ahhoz, amit a jövő kinematográfiájának vallunk.

Nem is csoda. Ilyen művészi gárdája alig van más filmgyárnak: Waldemar Psilander, Else Frölich. Robert Diensen, Ferdinand Bonn, Ebba Thomsen, Clara Wieth olyan nevek, amelyek díszére válnának akármelyik színháznak is. És olyan nevek, amelyeknek művészeti értéke csak megerősítheti azoknak a hitét, akik a kinematográfia határtalan fejlődésében hisznek.

Az Apolló, hogy kulturszolgálatot teljesítsen, lekötötte kizárólagos előadási joggal az ezentúl megjelenő Nordisk képeket s így Psilander, Frölich, Thomsen stb. művészek ezentúl csak az Apolló vásznán jelennek meg. Az első ilyen monopol kép már ma „Bűn és bűnhődés” cím alatt kerül bemutatásra s méltán feltűnést fog kelteni.

Megszerezte az Apolló ezenkívül kizárólagos bemutatási joggal Susanne Grandais, a legszebb moziszínésznő közreműködésével készülendő felvételeket, melyekből az ősztől kezdve sorozatos darabok kerülnek előadásra.

A külföldön híres Wanda Treumann, Vigno Larsen kettőst fogja az Apolló szintén kizárólagos joggal a pécsi közönséggel megismertetni, kik itt is ugyanolyan kedvelt színészei lesznek a mozilátogatóknak, mint a nagy világvárosokban.” (Pécsi Napló 1913. május 1.)

Gaumont embléma

Az Apolló Projektograph Rt. Igazgatósága ugyancsak értett az ügyes reklámozáshoz. Egyszerre két nyárson is sütögette a pecsenyéjét. A Nordisk mellett azért a Pathé filmek kizárólagos vetítési jogát is megvásárolta.

„Pathé gyár képei az Apollóban. A mai nap kezdi meg az Apolló kizárólagos joggal a Pathé gyár képeit bemutatni. Közismert dolog, hogy a Pathé képekkel egyedül csak a Nordisk képek vehetik fel a versenyt, s mi sem mutatja jobban az Apolló igazgatóságának abbeli törekvését, hogy a közönségnek csak a legjobbat akarja nyújtani, mint az, hogy a Nordisk képek kizárólagos bemutatási jogához, még a Pathé gyár képeit is monopolizálta. Pompás elsőrendű Pathé műsort ad ma elő, melynek minden egyes száma el fogja ragadtatni a közönséget. A nyári idényben sem lesz tehát hiány elsőrendű műsorokban, aminthogy eddig is csak a legjobbakat adta elő az Apolló, minek bizonyítéka, hogy nap-nap után zsúfolt házak honorálják az igazgatóság művészi műsorok összeállítása iránti törekvését.” (Pécsi Napló 1913. július 1.)

Hogy teljes legyen a kép, nem hiányozhatott a filmek elől, a heti információkat rögzítő „GAUMONT” híradó sem.

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 58.”


  1. Hozzászóló: Tüke | 2012. november 27., 10:55

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés