Fejezetek a pécsi mozik történetéből (folytatás)
Filmszemle a pécsi Apolló filmszínházban
Pécsi Napló 1913. január 1.
Nevezetes dátum Pécs kultúrtörténetében a 2012. december 12-i dátum. Ezen a napon – 100 éve – nyitotta meg kapuit a Perczel utcában az Apolló filmszínház. Erre a jeles napra emlékezve készítettem ezt a kis összeállítást.
Az Apolló Projektograph Rt. már kezdetektől fogva nem tűrt meg maga mellett konkurenciát. Műsorait igyekezett olyan vonzóvá, érdekessé tenni, hogy a pécsi közönségnek eszébe se jusson más helyi filmszínházat felkeresni.
A Pécsi Napló 1913. január 1-i számában világslágerként harangozta be az Apolló moziban Georges Feydeau: „Vigyázz a nőre” c. bohózatát. A bemutató azonban elmaradt, mert a pécsi irányadó körök úgy ítélték meg, hogy a darab „túl frivol”.
„Az Apolló a vidéki mozik sorában elsőnek szerezte meg Feydeau „Vigyázz a nőre” c. vígjátékát komoly pénzért, de miután meggyőződött, hogy a jó ízlést sérti, elállt a darab előadásától.” (Pécsi Napló, 1913. január 13.)
Az Apolló sikerét azonban nem lehetett feltartóztatni.
A filmszínház műsorában következett a „313. sz. akna” és „A csikós”. Ezekről a Pécsi Napló, 1913. január 8-i száma így számolt be:
Pécsi Napló 1913. január 8.
„Szenzációk szenzációja az a műsor, melyet az Apolló a mai napon mutat be a pécsi közönségnek. A „313. sz. akna” című kép 4 felvonásban oly idegrázó és rettenetes formában mutatja be a bányász élet egyes mozzanatait, a megsértett bányászok irtózatos bosszúját, hogy az érdeklődést a végletekig fokozza. A vonat összeütközés, bányatűz és árvíz okozta izgalmak és ezen szerencsétlenségeknek a bosszú által mesterségesen előidézett ténye és megtörténte, oly elsőrangú művészi kivitelben pereg le a néző szemei előtt, hogy az az izgalomtól kipirulva várja a bűnösök méltó bűnhődését. Ezen kép a kinotechnika óriási fejlődésének méltó bizonyítéka.
A „Gaumont” híradó az elmúlt hét világeseményeit tárja szemeik elé remek képekben.
„Az őrült” című műfilm, az élőhalottak világából mesterien megjátszott jelenetet mutat be és oly hűen rajzolja a szerencsétlen kedélyállapotát, hogy szánalommal kapcsolatos félelmünket a végletekig fokozza.
A műsor bátran nevezhető szenzációsnak, amilyen Pécsett még nem volt látható. Ezen műsor csak ma kerül bemutatásra.”
Avagy a másikról:
Pécsi Napló 1913. január 8.
„A Vígszínház az Apollóban. A pécsi Apolló Projektograph színház, mely eddigi működése alatt is műsorainak szolidságával a közönség teljes elismerését vívta ki magának, legközelebb, és pedig szombaton, e hó 11-én és vasárnapon, e hó 12-én, a Budapesti Vígszínház művészeinek közreműködésével készült nagyszabású magyar gyártmányú képet, 3 felvonásban, „A csikós” címen fogja bemutatni. Ezen kép, mely nem tévesztendő össze a hasonnevű, egynéhány pusztai jelenetet ábrázoló rövidke képpel, az első tisztán magyar jellegű és tárgyú, nagyszabású magyar gyártmány a moziképek terén. A kép szereplői a Budapesti Vígszínház elsőrangú és közismert tagjai, névszerint: Fenyvesi Emil, Kende Paula, Kelemen Böske, ifj. Ditrói Mór, Vendrey Ferenc és Sarkady Aladár, kik e felvétel céljából direkte a Hortobágyra utaztak, ahol a cselekmény játszódik. A képben ezenkívül még Debrecen város csikósai is szerepelnek és mindez együttvéve oly szenzációnak ígérkezik, miután a kép minden ízében magyar jellegű, hogy a közönség bizonyára meg fogja tölteni az Apolló kényelmes és jól szellőztetett nézőterét.”
A következő filmre a Pécsi Napló 1913. január 31-i száma hívja fel a figyelmet:
Pécsi Napló 1913. január 25.
„Az ember tragédiája” iránti érdeklődés, mely abban nyilvánult, hogy ma a közönség teljesen megtöltötte az Apolló nézőterét, méltó volt az előadott darabhoz. Már rég tetszett úgy mozgófénykép, mint ez a felvétel. Feszült figyelemmel kísérte mindenki a képeket s teljesen a darab hatása alatt állott. A felvétel oly tiszta és korhű, hogy mindenkiből a csodálkozást váltotta ki. A darabot az Apolló még csak ma és holnap adja elő, ha tehát valaki élvezetes estét akar magának szerezni, úgy feltétlenül nézze meg ezt a drámát. Az előadás két és fél óra hosszat tart, melyet még két műsor szám, egy vígjáték és egy természeti felvétel egészítenek ki.”
Pécsi Napló 1913. február 1.
Véletlenül sem szeretnék megfeledkezni az egyik legnagyobbról, amelyről a Pécsi Napló 1913. február 5-i számában találunk méltatást.
Sarah Bernhardt
„Sarah Bernhardt az Apollóban. Ma mutatta be először az Apolló színház az „Erzsébet angol királynő” című drámát Sarah Bernhardtal a címszerepben. Azt az általános és egyöntetű elismerést és dicséretet, melyet ez a kép a világsajtóban talált, felülmúlta a pécsi közönség elragadtatása. Valóban e kép páratlan a maga nemében, a szemlélő nem tudja, mit csodáljon jobban, a nagy tragika előadását, vagy a felvétel gyönyörű voltát. Minthogy az első nap a színházban oly nagy volt a torlódás, hogy százaknak nem állt módjukban ezen darabot megcsodálhatni, az előadások ma és holnap három órai kezdettel éjfélig tartanak, hogy mindenkinek módjában álljon a kinematographia ezen remekét megismerni.”
Tessék, tessék Hölgyek, Urak!
Már szól a mozi zongora, és még van két páholy üresen…
Folytatása a következő számban.
Hozzászólások