A pécsi nyári sport és kulturális élet központja a Czindery kert
Pécsi Közlöny, 1893. december 31.
„A Czindery-kertet, melynek korcsmája kétes hírű mulatóhely volt, a legjobb pécsi társaság gyülekező helyévé alakította át. A „Pécsi Dalárda” részére ezen kertet mindig ingyen engedte át és a messze vidéken híres nyári estélyeit ezen kertben rendezte dalos egyesületünk. 1870-ben uszodát létesített ezen kertben, ahol a honvédeket ingyen taníttatta úszni, amiért József főherceg nem is késett elismerésének kifejezést adni. Később hidegvíz gyógyintézettel és külön női fürdővel bővíttette a gőzfürdőt, mely sokáig legszebb volt a vidék hasonló fürdői sorában.” (Pécsi Napló, 1903. január 13.)
Az egykori Engel fürdő bontása
Pécs város egyik szenzációja volt egykoron Engel Adolf gőzfürdője:
„Engel-féle gőz- és kádfürdők (Ország út 50. szám) meleg és hideg fürdőkkel, zuhanyokkal. Ugyanitt van a Dr. Lőwy Lipót egészségtan tanár vezetése alatt álló hidegvíz gyógyintézet is.” (Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén. A Mecsek Egyesület megbízásából összeállította Kiss József egyesületi titkár. Pécs 1894.)
Jánosi Engel Adolf és a Pécsi Dalárda
(Részletek Haksch Lajos: A negyvenéves Pécsi Dalárda története c. munkájából)
Haksch Lajos a Pécsi Dalárda karmestere és történetírója
1876-77 évek. „A négy alapszabályszerű estén kívül az eddiginél nagyobb buzgalommal elevenítik föl a Czindery, most már Engel-féle kertben a nyári dal- és zeneestéket. Engel Adolf ingyen ajánlja föl az egyesületnek a kertet s csupán úgy reflektál valamelyes bérre, ha a leszámoláskor jövedelmi többletet mutatna a kertbizottság pénztára. E kerti ünnepekre ismét bérletet nyitnak s június 1-től szeptember 30-ig minden hét szombatján a legváltozatosabb műsorral rendezik a nagy látogatottságnak örvendő estéket.
Pünkösd napján „Rózsa-ünnep”-pel nyitják meg a kerti ünnepek sorát, melyeken állandóan két zenekar játszik: a városi zenekar és cigányzenekar. Július 23-án „Aratási ünnepély”-lyel teszik változatosabbá és vonzóbbá a szokásos szombati estét. A kertet fényesen kivilágítják, s földíszítik. Nagy fölvonulásokat, csoportozatokat rendeznek, közben falusi arató-ünnep folyik le énekkel és táncokkal. Este 10 órakor nagy díszmenet vonul Ceres templomához s ott a himnuszt énekli.” (Idézett mű 82. oldal)
„A szegedi napok után a pécsi torna- és tűzoltó-egylet ünnepén vesz részt a Pécsi Dalárda. Az ünnep előestjén ismét a Széchenyi-téren, fényes kivilágítás mellett énekel. A vigalom tulajdonképpeni estjén, pedig a Czindery-kertben, amivel a torna- és tűzoltó-egylet többrendbeli szívességét szolgáltatta vissza.” (Idézett mű 84. oldal)
Haksch Lajos A 40 éves Pécsi Dalárda története
1877-78 évek. „Ezen közben önmaga a kerti ünnepélyekkel szaporítja föllépéseinek számát, melyeket ismét az Engel tulajdonát képező Czindery-kertben rendez. A kertet újból bérelni akarja az egyesület, de nem jut megegyezésre a tulajdonossal, aki aztán gavalléros levélben azzal vágja ketté a kölcsönös pourparler-ket, hogy odaadja a kertnek hetenként egyszer való használatát – ingyen azzal a jó kívánsággal, „hogy a Pécsi Dalárda az ő közhasznú működése mellett minél szebben virágozzék, s hogy a mi nagyra becsült közönségünknek ezekben a szomorú és borús időkben nagyon sok vidám órát szerezhessen.” (Idézett mű 85. oldal)
Lenkei Lajos főszerkesztő úrtól a Czindery kertről is érdekes kiegészítő-információt kapunk:
A Pécsi Dalárda 1891-ben
„Évtizedeken át közhasználatra engedte át a Czindery kertet, városunk legkellemesebb nyári tartózkodási helyét, melyben fedett csarnok is volt. A sétányokon járva készültünk mi kis és nagyobb diákok a mai időknél nagyobb fontossággal bírt érettségi és évzáró vizsgákra. A Pécsi Dalárda itt tartotta nagy népszerűségnek örvendett nyári alapszabályszerű estélyeit, melyeket Szigriszt József, az egykori kisdedóvoda tulajdonos és Hercenberger József, a népszerű táncmester, mindketten matadorai az akkori dalos egyesületnek, rakosgatták a mécseket a kert közepén elhelyezett szökőkút köré, ezzel gondoskodva a fényes kivilágításról. Hány ifjú pár talált ezen estélyeken egymásra, akik most már nagyapák és nagymamák! Ezen kerthelyiség zárt helyiségében tartották meg az első pécsi szociáldemokraták, lehettek vagy húszan, első összejöveteleiket. Mintha most is látnám az úttörőket, amint megállva a kert vaskapuja előtt, óvatosan körülnéztek, nem látja valaki őket besurranni a kertbe, melybe lépcsők vezettek le. Akkoriban még nem igen mertek a munkások mozgolódni! Ki gondolt volna azon időkben arra, hogy a budapesti után a pécsi lesz az ország leghatalmasabb munkásszervezete? Ki gondolta volna akkoriban, hogy az ezeréves Magyarországon a történelmi osztály évtizedeit élve, a munkásosztály egy ideig a hatalomnak számottevő részesévé lesz? Talán ezt látta előre a külsejében Bismarckra emlékeztető Engel Adolf, amikor készségesen mozdította elő a munkások összejöveteleit és kevés ipari üzem volt arra képes, hogy munkásaival oly kifogástalan jó viszonyt tartson fönn, mint az idővel Engel Adolf és fiai céggé alakult fatelep, melynek tulajdonosa idők multával az idők szavának engedve a Czindery kertet is jórészt beépítette, fölemelte a Rákóczi út legnagyobb kétemeletes bérpalotáját és ezzel be nem érve a Haltér sarkán is viskó helyére emeletes, csinos épületet emelt. A Rákóczi- út ezen szakaszán árnyat adó, most már terebélyes fasort még az öreg Engel ültette, aki így méltán érdemet szerzett arra, hogy a város egyik utcáját róla nevezzék el (legjobb tudomásom szerint ez a mai Goldmark Károly utca).” (Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből (Egy pécsi újságíró visszaemlékezései). Pécs. 1922.182-183 p.)
Hozzászólások