Bandi András | Horvay mecénása

Kultúra, művészet

Horvay mecénása

Van egy kis csapat, ami több mint tizenöt éve azért jött létre, hogy érdeklődő embereknek közérdekű és néha a kultúrába is belekontárkodó írásokat szolgáltasson. Ha valaki veszi a fáradságot – és úgy tűnik, vannak ilyenek – és elolvassa írásainkat, sok érdekes információval lehet gazdagabb. Azt is mondhatnám, ez a lap úgy „szabódik össze”, hozott anyagból. Az egyik ilyen „szabómester” Kardhordó Kálmán. Évtizedekig a bélyegek világával ismertetett meg bennünket. Aztán egyszer csak újabb oldaláról mutatkozott be. „Szerelmes lett” egy szoborcsoportba és annak révén egy néhai, méltatlanul elhallgatott szobrászba. Azóta 2011 novemberében már megjelent egy Horvay-ról szóló könyv, „Ismerős művek elfeledett alkotója: Horvay János”, aminek egy fejezetét ő írta. De ez csak a kezdet volt, lelkesedése továbbra is kitartott. Napjainkban is minden héten 3-4 napot Budapesten tölt, levéltárakban, múzeumokban kutat. A többi napon pedig rendszerez.

A ceglédi Kossuth szobor

– Tulajdonképpen a Hetedhéthatárnak köszönhetően kerültem kapcsolatba Horvayval. Arról már tudtam régebb óta, hogy a pécsi Zsolnay szobor főalakját ő alkotta és a Kossuth szobrot is ő készítette. Egyébként a pécsi Zsolnay szobor volt az első köztéri szobor, ami nem politikust, államférfit ábrázolt, hanem a munkást, az alkotó embert, munkaköpenyben. A Zsolnay szobor ötszögű talapzata Pécs, az Öttorony városának (Fünfkirchen) nevével rímel. A talapzat anyaga a Zsolnay gyár egyik speciális építőanyaga, a plutonit, ami a maga nemében egyedülálló Arról is tudomásom volt, hogy a Hősök szobra és a Flórián szobor pályázatán is indult, de azt más kortársai nyerték meg. Az országban pedig több Horvay szobor létezéséről hallottam. Feltűnt, hogy a 60-70-es években egyre több emléktáblát helyeztek el Pécsett néhai helyi művészek, irodalmárok emlékére. Akkor kezdtem el szisztematikusan keresni és rájöttem, Horvay emlékét egyetlen emléktábla sem őrzi. Ösztönzőleg hatott rám Prohászka Lászlónak a „Szoborsorsok” című könyve. Ezek egyike a Budapesti Kossuth- térről Dombóvárra elszállított Kossuth-szoborcsoport volt.

De visszatérve a kutatások kezdetéhez, Kálmán bátyánkat a Hetedhéthatárban a Kossuth Lajos születésének 200-ik évfordulójára megjelent cikk indította el az országhatáron belül és kívül fellehető Kossuth szobrok felkutatására. Ekkor indult el vándorútjára, először csak a szomszédos Dombóvárra, ahova tudomása szerint az 1958-ban Budapesten lebontott szoborcsoportot leszállították, majd a 70-es években fel is állították.

Farkasházy Zsigmond síremléke

– Lépésről lépésre haladtam. Először meg próbáltam találni Pécsett Horvay szülőházát. Utána tisztáztam a születési adatokat, ami minden fellelhető irományban 1873 volt. Ám a levéltári anyakönyvben más dátum állt. Az Ágoston-téri plébánián az egyházi anyakönyvben 1874 szerepelt Hoppel János neve mellett. Horvay eredeti neve ez volt, 1900-ig így hívták, sőt több helyen az eredeti írásmódban Hopp’l-ként is vannak feljegyzések.

A Hoppel család az ausztriai Tirolból, Salzburg környékéről származik. A család Pécsre kerülésében nagy szerepe volt Angster Józsefnek, aki az 1860-as években Európa katedrálisait körbejárva Salzburgban is megfordult. Itt találkozhatott az akkor 23-24 éves Hopp’l Lajos aranyozó mesterrel, aki számára rokonszenves volt és az orgonaszekrények restaurálásában, díszítésben nagy segítségére lehetett. Így került a Hopp’l Lajos Pécsre, ahol Angster József, a házassági anyakönyv tanúsága szerint vállalta esküvői tanújának szerepét is. A család első időkben  a pécsi Felsőmalom utcában élt, a 3. szám alatt. Itt született elsőszülöttként Hoppel János, 1874. május 27-én. A kutatások további folytatására a Dombovári Helytörténeti Múzeum igazgatója Kriston Vízi József  2008-ban adott ösztönzést.

Mikós Andor síremléke (Géniusz-szobor)

– Ekkor kezdtem el az 1951-52-ben az Országháza elől lebontott Kossuth emlékszobor történetének felkutatását. Maga a szoborcsoport sorsa is igen érdekes. Antal István 1948-ban, tanulóként Budapesten a centenáriumi ünnepély alkalmával virágot helyezett el a szobor lábaihoz. Az ötvenes évek végén, már tanácselnökként, a fővárosban járva nem talált rá a számára kedves szoborra. Érdeklődött, hol találhatná meg. Újságból jutott tudomására, hogy a lebontott Kossuth szobrot tárolási helyéről bárki elviheti, aki vállalja a szállítási költségeket.  A Dombóvár Község Tanácsa megszavazza az erre szánt összeget. A járási párttitkár azonban felháborodva, hogy ilyen nagy „kőtömbökre” költik a nép pénzét, haragra gerjedt, ügyészségi feljelentésének hatására felfüggesztették állásából Antal Istvánt, aki Dombóvárról is elkerült.  A történelem azonban neki adott igazat, bár a szobrok felállítására csak a 70-es évek elején került sor. Igaz, nem a Horvay által megálmodott módon, hanem külön-külön. Dombóvár-alsó vasútállomás mögötti ősparkban találtam rá a szobrokra a 90-es évek közepén. Első pillantásra egyszerűen lenyűgöztek. Szebb környezetet el sem tudtam volna képzelni számukra. Akkor ott úgy éreztem, semmiképp nem volna szabad visszavinni őket Budapestre. A szoborcsoport pályáztatás után jött létre 1908-ban. A társadalom és a szakma véleménye megoszlott. Volt aki bús, lehajtott fejű, pesszimista alakoknak tartotta a szoborcsoport szereplőit. Mások csodálatos, gondolatokkal, érzelmekkel teli alkotásnak nevezték. A szobor alakjai különböző szögből más és más mondanivalót hordoznak. Ha feltekintünk Kossuthra, a szeméből szinte sugárzik a szabadság eszméje. Ezek a szobrok nem is az első felelős magyar Minisztérium alakjai, hanem a „Szabadság Apostolai”. Mindeniknek a vállán palást van – bár egyesek köpönyegnek, lebernyegnek nevezik – ami attól függően, hogy tulajdonosa hogyan veszi ki a részét a szabadságharcból, annak arányában fedi vállát. Esterházy Pál hercegnek a karján van; az emigrációba vonult Eötvös Józsefnek szintén a karján, mint egy útiköpeny. Batthyányinak fél válláról hiányzik, csúszik lefele, de baljával szorosan fogja, hogy le ne csússzon teljesen. Deáknak teljes egészében a vállán van. Széchenyinek is. Ezek szimbólumok. De ott vannak az attribútumok is. Eötvös József kezében egy könyv van, de ennek lapjai gyűrődtek. Batthyányinak a jobbjában ott van a magyar alkotmányosság megtestesítője, a Corpus Iuris. Érdekes, hogy Horvay első terveiben még nem ez volt, hanem keze az Aranybullán pihent. De a megvalósított szobron mégis a Corpus Iuris győzött, hiszen ez az egész Kárpát medencei magyarságé, míg az Aranybulla csak a nemességé. Nagyon érdekes a szobor alakjainak csoportosítása is, logikailag is kapcsolódnak egymáshoz. Értelmezésük többrétű. Deák Ferenc mellet ott van Mészáros Lázár. Deák a bal kezét Mészáros jobbjára teszi, mintegy intve őt „Na-na, ne olyan hevesen!” de azt is mondhatnánk: „Melletted van a jog és az igazság!” Nagyon érdekes az emlékmű szerkezeti megoldása is – bár akiknek nem tetszik, azt állítják, hogy koncepciótlan –, hiszen a társadalom minden rétege és korosztálya szerepel az alkotáson. Szinte érthetetlenül a Kossuth emlékműnek mindig csak az első oldalát szokták megnézni és megfeledkeznek a szabadságharcról, amit a szobrász márványba foglalt. Az első oldalon látható herceg Esterházy Pál, gróf Batthyányi Lajos, gróf Széchenyi István, báró Eötvös József, a köznemes Kossuth, Deák, Mészáros, de a másik oldalon ott van a családjától búcsúzó, szabadságharcba induló kisnemes, ott van a mesterlegény, a rózsakoszorús trikolórt vállán tartó jobbágy, a paraszt, és mögötte ott van népfelkelő a kiegyenesített kaszájával. De ott van a népmesék hőse is, a mesebeli Erős János, aki jobbjával a sérült társát tartja. És ott ült az emlékező öreg honvéd – modellje egy honvédmenhely lakója – aki igen hasonlított Görgeyre, sokan vele azonosították, ezért Horvay elhagyta és helyébe Petőfi idézetet tett. Tehát ennek az emlékműnek a másik oldalát is érdemes, sőt meg kell nézni! A szobor eredetileg az Országház elé volt tervezve, Horvay oda szánta. Az Országház bejáratával a hátuk mögött a gondolkodó, az ország sorsáért töprengő első felelős magyar Minisztérium alakjait láthatjuk, a Parlamentből kijőve pedig a cselekvő tömeget.  Hogy ezek az alakok nem vidámak? Hát a családjától, feleségétől, anyja karján tartott kisfiától, 3-4 éves kislányától búcsúzó honvéd hogyan lehetne vidám? Hogy a kisdobos arca fáradt? Az ütközetről ütközetre dobját rohamra pergető tizenéves gyerek arca hogy ne lenne fáradt, amikor a felnőtteket is próbára teszi a sok csata? A vád Horvay szobrával kapcsolatban az, hogy nem lelkesítő. Mi lehetne ezeknél is lelkesítőbb? De lehet a szoborcsoportot szerkezetileg is elemezni. Egyik oldalon Esterházy Pál, a Habsburg párti külügyminiszter, a másik oldalon pedig Mészáros Lázár, a nemzet függetlenségéért, szabadságáért harcoló honvédelmi miniszter. Ellentétek és párhuzamok sokaságát álmodta bele az alkotó ebbe a szoborcsoportba. Ezeket látva, értelmezve szerettem meg Horvaynak a mély gondolkodását, gondolat- és érzelemgazdagságát. Szobrai minden oldalról megtekintve más és más értelmet kapnak.

Mikós Andor síremléke (Géniusz-szobor)

Innen datálódik az a „Horvay szerelem”, ami hosszú időre magával ragadta Kardhordó Kálmánt. Azóta immár több éve könyvtárakban, levéltárakban kutat, adatokat gyűjt össze és lajstromoz. Dolgozószobájában dokumentumok és adatok százai-ezrei sorakoznak szépen mappákba rendszerezve.

– Először három évet szántam erre a munkára. Gondoltam, két évet kutatok, a harmadik évben összegezek. De most már több mint öt éve, hogy belefogtam, és jó, ha az egyharmadánál tartok ennek a munkának. Még öt évet kell kutatásra szánni. Az iratanyag egy része tönkrement a második világháborús bombázások idején, később sok iratanyag selejtezésnek esett áldozatul. A „cédulaanyag” töredéke az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet levéltárában megtalálható. A cédulákon található iktatószámok alapján néha sikerül kibogarászni újabb adatokat.

– Néha a szerencse is segít. Itt van például Horvaynak az „ülő Zrinyi” szobra. A hadvezér-költő Zrinyi szobrának gipsz modellje a Magyar Nemzeti Galériában meg van, de magára a szoborra sehogy sem találtam. 2011-ben a pécsi 508-as szakiskolában rendezett országos ifjúsági fotókiállításon az egyik fotóról ez a szobor köszönt vissza. Utánajárással az alkotó fiataltól megtudtam, hogy a szobor a Budapesti Hadtörténeti Múzeum udvarán áll. Igen ám, de ide csak 2008-ban szállították a Zrinyi Akadémia hűvösvölgyi egységéből. És hogy még bonyolultabb legyen a történet, ők úgy tudták, ez a szobor Tinódi Lantos Sebestyént ábrázolja. Tudnunk kell, hogy a szobrász a munkadíja első előlegét akkor kapja meg, amikor elkészíti a modellt, és azt elfogadják, aztán elkészíti az agyagmintát, amiért újra fizetnek és legvégül, amikor kifaragja a szobrot, majd felavatás után kapja meg a végösszeg maradékát. Így én a gipszmodell irataiból kiindulva csak ennél az egy szobornál több mint 100 dokumentumot gyűjtöttem.

Zrinyi szobor – Szigetvár

Horvaynak van egy másik Zrinyi szobra is, „az álló Zrinyi”, amit 1964-ben fel is avattak Szigetváron. Igen ám, de ezt sokáig Derzs Gergely szobraként volt nyilvántartva. Pedig Derzsy Gergely  csak Horvay megbízásából készítette el, mint kőfaragó szobrász. A tévedéseknek a kiküszöbölésére csak akkor kerülhet sor, ha valaki a helyeset dokumentumokkal bizonyítja, publikálja, és értő fülek ezt meghallják, elolvassák és figyelembe is veszik. Más probléma Horvay alkotásaival az, hogy nem látta el mindeniket a szignójával, nem jelölt meg minden síremléket nevével.

– Így leltem rá a Kerepesi temetőben olyan síremlékre, amit Kisfaludy Stróbl Zsigmondnak ítélt az utókor, illetve ráakadtam az ellenkezőjére is, amikor Donáth Gyula művét tartották Horvay alkotásnak. Ez az „Elnémult” című alkotás, Vajda János író sírján, ami megsemmisült a második világháború alatt. Az elévült sírokat időnként felszámolják. Például így került Kossuth Lujzának a síremléke – Horvay 1903-ban készült műve – miután a Kossuth családot átköltöztették a Mauzóleumba, a Fábis család sírjára.

Vági Imre sírszobra

Horvay a köztéri szobrokon kívül sok kisebb művet is alkot. Díszítőszobrászként is közreműködik, hiszen az 1880-90-es években nagy építkezések folynak Budapesten. Az akkor épült eklektikus épületek tele vannak szobrokkal. Ebben az időben olyan szobrászok is felajánlják munkáikat, mint Kallós, Telts, Ligeti, Lotz és persze Horvay is. De miképp is lett Hoppel Jánosból Horvay János szobrászművész? A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, ösztöndíjával 1889-ben a Magyar Iparművészeti Tanóda tanulója, majd 1890-től a Bécsi Művészeti Akadémián tanul 6 évig. Ebből 3 évig királyi ösztöndíjban részesül. A Művészeti Akadémiára jutásában Horvaynak hatékony támogatója volt, Baranya Vármegye Főispánja, Kardos Kálmán. A Bécsi Akadémia elvégzése után, 1897-ben Pestre kerül, Hausmann-nál dolgozik, a Budai vár díszítésben vesz részt. Két jelentősebb alkotását jegyezték fel a „Szelídség” és az „Irodalom”, amik a Királyi Palota homlokzatát díszítették, de a második világháborúban mindkettő megsemmisült. Már akadémista korában szerepel képzőművészeti kiállításon. Első jegyzett alkotása női mellszobor, majd Majorossy püspök részére elkészíti Vak Béla szobrát. Aztán Ádám és Éva, a Vízözön kisplasztikái kiállítási tárgyai.  Az első nagy sikere a Zsolnay Vilmos szobrának elkészítésére kiírt pályázat elnyerése, magára a szobor felállítására 1907-ben került sor.  Az 1902-ben Cegléden felállított Kossuth szobra osztatlan sikert aratott. 1928. március 15-én ennek változatát New York-ban és is felállították, az amerikai magyarok. A pécsiek is szerettek volna Kossuth szobrot állítani, így Zala Györgyhöz fordultak. Ő Horvayt ajánlotta maga helyett. Hajdúnánás Fadrusz Jánost kereste meg ugyanilyen célzattal, ő is Horvayt ajánlotta. Tehát a nagy kortárs szobrászok megbíztak Horvay szakmai tudásában. Horvay 21 Kossuth szobrot alkotott, egy részük a mai Magyarország területén kívül, a történelmi Magyarországon áll, vagy állt. A dobsinai szobrot Rudabányára menekítették. Erdélyben, Karánsebesen egy gyönyörű Erzsébet királyné szobrot állított, amiért 1918. október 30-án IV. Károly királytól nemességet kapott, „mecsekaljai” előnévvel, ám ő az „y”változattal sosem élt, és a „mecsekaljai” előnevet is csak kivételes alkalommal használta. Erzsébet királyné szobrát 1918-ban ledöntötték, akárcsak az első világháborúban harcoló tanárok és diákok emlékére megalkotott Sárkányölő szobrát is. Ezek valahol még meglehetnek. Lúgoson is volt egy sírszobor. Érdekes a története a Szatmárnémetiben felállított Kiss Gedeon rendőrfőkapitány, városi főjegyző tiszteletére készített mellszobrának; és az Érsemjénben  Kaziczy Ferencnek állított szobornak is.

– Horvay nemzetközi pályázatokon is megmérettetett. 1908-ban, Genfben pályázatot írtak ki a reformáció 400 éves évfordulójára, egy többalakos mű elkészítésére. 71-en pályáztak. Horvay egyedüli magyarként indulva elnyeri a nagyközönség tetszését, és végül is harmadik díjjal jutalmazzák alkotását. Központi alakját, Jézust, bronzba öntve a genfi múzeumban őrzik.. A teljes szoborcsoport modellje bronzba öntve Pesten a Ráday utcai Református Teológián látható. A szoborcsoport egészalakos kivitelezésére nem került sosem sor, bár ez volt Horvay nagy álma. Egy másik nagy sikere Barcelonához fűződik, ahol a Beethoven márvány szobra aranyérmet nyert. Ez a szobor a Városmajorban van felállítva.

Megyeri Izidor síremléke

Bár több elismerés birtokában volt, annyira nem törekedett kiállításokon részt venni. Idejének nagy részét lekötötték a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alelnöki teendői. Kéthetente tartottak tárlatot, a legmodernebb művészi ágazatok képviselőinek is adtak kiállítási lehetőséget. 1924-ben kormányfőtanácsos címet kapott, ami „méltóságos” címmel járt, de semmi anyagi vonzata nem volt. Később, 1932-től, az Irodalmi és Művészeti Tanács tagja is, de a 30-as évek közepén ez alól felmentését kéri Hóman Bálint Vallás- és Közoktatási Minisztertől. Lemondó levelében betegségére, elfoglaltságára és arra hivatkozik, hogy nem akarja elvenni a lehetőséget fiatalabb kortársai elől. Többnyire Pesten él, de gyakran lelátogat Pécsre. Megfordul Bécsben és Berlinben, közreműködik dán, holland, svéd, stb. kiállítás megrendezésben Budapesten, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alelnökeként.

Családi életéről elég keveset lehet tudni. Vojtek Irma festőművésznőt vette feleségül, akit 1926-ban elveszít. Újabb családot nem alakít, gyermektelen marad.  Horvay három testvére közül csak öccsének, Frigyesnek voltak lányai. Húga, Ilka gyermektelen, csakúgy, mint Jenő nevű öccse is. A Horvay család Frigyes lányai ágán öröklődött tovább.

Horvay János 1944. november 19-én halt meg, a főváros díszsírhelyet adományozott számára a 12. parcellában. A ’70-es évek elejéig ott is volt a sírja. Ekkor a munkásmozgalmi halottak temetkezési helyének kialakítása végett exhumálták hamvait és új, a jelenlegi helyre temették Sírján az „Ecce homo” című szobra áll, bár ő ezt nem oda szánta.

– Azt, hogy mennyire tekinthető Horvay János pécsinek? Ennek talán az utókorra bíznám az elbírálását. Inkább magyar szobrásznak mondanám, pécsi kötödéssel. Szerette Pécset, de sem az ideje nem engedte, sem a város anyagi körülményei nem voltak kedvezőek a kiteljesedéshez. Abban az időben sok jó szobrász volt, akik kisplasztikákat, díszítőszobrokat alkottak. Ezek közül Horvay az egyik. Zala György, Kisfaludy Stróbl Zsigmond kimagaslottak, nemzetközi tekintéllyel rendelkeztek. Horvay szerintem mégis valamiben különbözik kortársaitól. Rendkívül érzelem-, gondolatgazdag a szobrászata. Pécsett, a Felsőmalom utcában a szülőházának már csak a helye van meg, de ott áll a szomszéd épületen a 3-as szám. Ott lenne az ő emléktáblájának helye. És netalán-tán a szülőháza lebontásával létrehozott kis sikátort, akár Horvay-köznek is le lehetne nevezni. De el tudnám képzelni a ma még Budapesten a Kerepesi temetőben Miklós Andor – az Est lapok tulajdonosának – sírján álló síremlékszobornak, a „Géniusznak” alakját is az új Tudásközpont előtt.

Kardhordó Kálmán amatőr kutatóként még öt évet ad magának anyaggyűjtésre. Utána? Nem tudni. Egyre törekszik: amit összegyűjt, az mind hiteles legyen! Kinek a támogatására számít? A mai nehéz időkben csak magára. Vagy a hálás utókorra…? Talán megvalósulhat egy álom?

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

2 hozzászólás van ehhez: “Horvay mecénása”


  1. Szeretném megtudni, hogy létezik-e teljes Horvay szoborleltár? A Bp. III. ker. Rómaifürdő Keve utcai ált. iskola kapubejárata két oldalán egy-egy Horvay szobor áll. A jobboldali Toldi Miklós a farkasokkal. A baloldali János vitéz a sárkánnyal, (?????) csakhogy nem illik a Petőfi költeményhez a szobor kompoziciója. Kérdezem a szobrok címeit. Egyábbként mind a két szobor elég nagy, egy kőtömbből faragott alkotás. Miért nem láthatók a Horvay életműben?

    Hozzászóló: Kőrösi József | 2015. szeptember 10., 13:56
  2. Horvay János életével, munkásságával kapcsolatban készséggel szolgál Kardhordó Kálmán. Vele vegye fel a kapcsolatot a 06-70-273-5792-es mobil számon. A Hetedhéthatár magazin 2002. októberi számaiban a “Szobroknak is megvan a maguk sorsa” cím alatt olvashat Horvay Jánosról és Kossuth-emlékművéről.

    Hozzászóló: Bandi András | 2015. szeptember 13., 07:44

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés