Trebbin Ágost | Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 76.

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 76.

2. A pécsi Ferencesek hétszáz éves története

Bevezetésnek csak néhány gondolat. Pécs város középkori története csak igen hézagosan ismert. Sok a hipotézis és kevés az értékelhető objektív történeti dokumentum, építészeti emlék. A történelem viharai többször is átsöpörtek városunk felett. Elég, ha a tatár és török dúlásokra gondolunk, amik után csak az elnéptelenedett és felégetett város maradt. Talán ezért is érdemes minden apró momentumra gondosan odafigyelni. Ebből a szempontból fontos lehet az az interjú, amelyet 1926-ban a Pécsi Napló újságírója készített a pécsi Ferences rendház főnökével, Pater Odiloval. A tudós Ferences atya érdekes képet tár elénk, az akkor hétszáz éves pécsi szerzetesrend életéről, az alapíttatás nehéz, kezdeti éveiről.

Gebauer Ernő rajza

„Egy verőfényes decemberi délelőtt látogattam meg a pécsi Ferencesrendieket. A rendház főnöke Pater Odilo fogad, s mikor a magyar Ferencesek, főképp azonban a pécsi rend története és életük felől érdeklődöm nála, lekötelező udvariassággal hajlandó interjút adni.

Felmegyünk szobájába. A szomszédos könyvtárból áthoz két hatalmas kézzel írt kötetet, amelyek a rend történetét is tartalmazzák megalakulásától kezdve.

Felnyitja a köteteket. Megsárgult, sűrűn teleírt oldalak tűnnek elő. Egész életek szorgalmas munkái, amelyekben a szorgos barátok örökítették meg a rendház történetét. A legújabb időket Páter Ángyán Aurél, volt pécsi házfőnök írta meg, ki jelenleg Gyűdön tartózkodik.

Leülünk az asztal mellé és rég letűnt idők története megelevenedik Páter Odilo elbeszélésében.”

Gebauer Ernő rajza

„A Szent Ferenc-rend Magyarországon már alapítónk életében létesült. 1210-ben Assisiben tartózkodott egy Ábrahám nevű magyar szerzetes Szent Ferenc közvetlen környezetében, ki azután visszatért az országba és minden bizonnyal az első Ferencrendi rendházak megszervezője lett. 1228-ik évben ily módon létesültek Magyarországon Esztergomban és Egerben az első magyar Ferences rendek.

– A pécsi rendházat 1301-ben alapította egy Kőrődy nevű család, de ezt megelőzőleg is voltak Pécsett már Ferencrendiek és ezek a városban elszórtan, magánházakban laktak. Pécsre minden valószínűség szerint Callamus püspök alatt jöttek az első Ferencesek be. 1256. évtől szerepel a régi krónikákban egy Lukács nevű házfőnök, ki a Siklós melletti bajcsi pálos kolostor alapításánál a pécsi püspököt képviselte.

– A török időkig nem áll rendelkezésünkre semmi adat a rend életéről. A törökök ugyanis feldúlták a rendházat s akkor minden feljegyzés megsemmisült. A török világ alatt rettenetes volt a rend sorsa. A törökök üldözték, pusztították a rendtagokat, kik minden gyötrelem ellenére is kitartottak buzgó magyarságuk mellett. A pécsi Ferencesek általában mindig is a legmagyarabb rendnek számítottak. Míg a többi templomban Pécsett más nyelven is tartottak szentbeszédet, úgy nálunk mindig és mindenben magyar volt az Istentisztelet nyelve.

– Mint mondottam, sokat szenvedett a rend a török uralom alatt. Mint fel is van jegyezve, számtalan testvérünket ütötték, verték, bebörtönözték s parázson sütögették, 1676-ban pedig Páter Mátyást elevenen karóba húzták. Templomunkat sem kímélték a hódítók és mecsetet csináltak belőle. A legnagyobbak voltak az üldöztetések a török uralom elején és a végén. Akkor, mikor a törökök meg akarták törni a rendet és akkor mikor látták, hogy uralmuk nem tarthat már itt sokáig. A török uralom középső szakaszában enyhült valamivel a rend tagjaival való bánásmód. A rend tagjai, kik különböző magánházakban rejtőzködtek el, lassanként újból visszatértek a rendházba, sőt a törökökkel is felvették az érintkezést. Egyikük azután, mint magyar török tolmács is működött.

Gebauer Ernő rajza

– A török uralom utáni első gvárdiánnak Jambrikovics Rafaelnek, ki mint tábori lelkész a felszabadító csapatokkal jött Pécsre, első dolga volt a templom és a rendház helyreállítása. A törökök a szentély fölé hatalmas ólomkupolát emeletek. Ezt leszedték, anyagát eladták s az így kapott összegből építették barokk stylben, 1687-ben, egy évvel a török uralom után a mai templomot. Ez a templom ugyanarra a helyre épült, ahol az első állt, sőt építésénél az elsőnek falait is felhasználták. Felhasználták azonkívül a volt gótikus templomnak oszlopait s pilléreit, amelyeket a lehetőségig beépítettek az új építménybe. Érdekes azonban, hogy még ma is találnak maradványokat, falrészeket, faragványokat a régi templomból és a rendházból, ha az átalakítási munkálataink közben lebontanak egy-egy falat, vagy leásunk udvarunkban.

– A legérdekesebb emlék azonban a régi templomunk idejéből két zárkő, amelyeket a könyvtárban őrzünk. Az egyik Szent Ferenc stigmatizációját, a második, pedig Szent Ferenc rend címerét ábrázolja. – Ugyancsak a könyvtárban őrizzük a rendháznak még alapítása 1301. évben készített pecsétjét is, amelyen a régi kéttornyú gótikus templom látható.

– A török uralom után nagy feladat várt rendünkre. Hiányzott az egyházmegyei papság, hisz a török idők alatt maga a pécsi püspök sem lakott Pécsett. A lelkipásztorkodás súlya a felszabadulás után az egész Déldunántúlra teljesen a Ferencesekre nehezedett, Felállították a rendi növeldét. A papság továbbképzésére, a megszűnt egyetem teológiai fakultásának pótlására létesült 1741-ben a „Stúdió generala”, amelyet 1789-ig a Ferences páterek vezettek. Erre a teológiai főiskolára járt 1757-ig az egyházmegyei papság is. Ugyancsak a páterek tanították egy ideig a teológiát a később létesített szemináriumban is.

– A Ferencrendiek képezték 1742-1757-ig a püspöki szentszéket (egyházmegyei bíróság) és II. József előtt 1770 körül a rend adminisztrálta Hird, Püspökbogárd, Pécsvárad, Dombóvár, Versend, Bátaszék, Báta, Szebény, Kéménd, Bonyhád, Mindszent, Verseliget, Kajdacs, Cikó, Gödre stb. községeket.

– A rend működésére nézve rendkívül hízelgő II. Lipót király elismerő sorai. Külön kiemelte azonban a pécsi Ferences rend munkásságát II. József, ki külön leiratban, amely 1789. szeptember 17-én van keltezve, és amelyet gróf Zichy a helytartótanács elnöke írt alá, határozta el a rend fenntartását, ugyanakkor, amikor elrendelte a Pálosok, Domonkosok, Kapucinusok, Jezsuiták és Ágostonrendiek működésének beszüntetését. A legfensőbb erre vonatkozó leiratot ugyancsak könyvtárunkban őrizzük.” (Pécsi Napló. 1926. december 25.)

Az interjú külön érdekessége azok a kis rajzok, amelyeket a cikkhez Gebauer Ernő készített.

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 76.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés