3. Ferences templom
Előző cikkemben már írtam a pécsi Ferencesek történetéről.
Ferencesek temploma, 1920-as évek
Most tegyünk egy történelmi sétát Pécs egyik legszebb műemlék épületébe, a Ferencesek gyönyörű barokk templomába.
A folytatásban szeretnék még említést tenni azokról a művészettörténeti értékekről, amelyekre a témával kapcsolatban, a régi pécsi napilapokban történő tallózásaim közben bukkantam rá.
Lényegesnek ítéltem meg, hogy néhány fontos gondolatot és adatot átvegyek Boros László: „Ferencesek temploma” c. kitűnő tanulmány cikkéből, amely a Pécsi Szemle folyóirat 2010. évi tavaszi számában jelent meg.
„1716. A templom ablakai, a kis torony és a torony alatti kórus fából készültek. A templomot kimeszelték.
1718-ban felállították a főoltárt. 1720-ban készült el a vasárnapi harang. 1727-ben megássák az alapot a szentély, a sekrestye és a templom melletti folyosóhoz. 1728-ban a templom oldalához keresztet állítanak.
1733-ban festik a főoltár képét, Szent Ferenc stigmatizációját. Ugyanakkor felállítják az új főoltárt.
1735-ben a torony alatti lorettói kápolnát építik.
1738-ban készülnek el a templomi padok.
1745-ben készült a sekrestyében lévő gyönyörű szép szekrény. Jani Lukács laikus testvér műve ez. Jani Lukács a bajorországi Bulferhausban született 1703-ban, Pécsett lépett a Szent Ferenc rendbe, ahol 81 éves korában halt meg 1784-ben.
A Ferencesek címere
1748-ban festik a templom homlokzatára Szent Ferenc a pápa előtt c. képet. Ugyanebben az évben festik meg a porciunkulai (Porciunkula kápolna) képet.” (Holub József: A pécsi Ferencesek hétszáz éves története. Dunántúl. 1936. december 25. 31-32 p.)
A műtörténészek Jani Lukácsnak tulajdonítják a Jézus Szent Szíve és a Szent József oltárok között, a falon elhelyezkedő szószéket is.
Fontos állomás a Ferencesek templomának építéstörténetében az épület északi oldalán húzódó kápolnasor kialakulása.
A Ferencesek templom kápolnáinak és mellékoltárainak rendje, a mai helyzetnek megfelelően
Kápolna sor – északi oldal
Szent Teréz (lorettói) kápolna
Szent Kereszt kápolna
Szent Antal kápolna
Szent Anna kápolna
Fájdalmas Szűzanya kápolna
A kápolnák elbontása után, egykori helyükre az itt felállításra kerülő mellékoltárok emlékeztetnek.
(Szent Teréz, Szent Kereszt, Szent Antal, Szent Anna, Fájdalmas Szűzanya oltárok).
Mellékoltár sor – déli oldal
Ezek a mellékoltárok a mai napig is a templom architektúrájának fontos meghatározói.
Jézus Szent Szíve oltár
Szent József oltár
Kis Szent Teréz oltár
Szent Ferenc stigmatizációja főoltár kép
„A mellékhajó kialakulása a különböző időkben épült öt kápolnának köszönhető. 1729-ben elsőként a Fájdalmas Anya-kápolnát építették a hajó északi oldalához. A keleti szentély áthelyezése után, 1735-ben a mai torony helyén Sztipanovics György kereskedő felajánlásából megépült a lorettói Mária-kápolna, közben a hajó boltozata és a torony készült el 1745-ben.” (Boros László: Ferencesek temploma. Pécsi Szemle. 2010. Tavaszi szám 55 p.)
„1748-ban építik a Szent Antal kápolnát a mai oltár helyén. Az alap megásásánál nagy halom emberi csontot találtak. 1756-ban készült el a Szent Anna oltára.” (Holub József: A pécsi Ferencesek hétszáz éves története. Dunántúl. 1936. december 25. 31-32 p.)
„A Szent Kereszt kápolnát 1757-58-ban a torony mellé építették. Egyben nyugat felé egy boltívvel a Szent Antal kápolnával összekötötték, hogy valamennyi fény szűrődjön az oltár feletti feszületre. A következőt 1769-ben, a már említett külső kis kápolna lebontásakor (megjegyz. Szent Anna kápolna elődje), a Fájdalmas Mária és a Szent Antal-kápolna közé, Szent Anna tiszteletére emelték. Ezzel az északi oldal kápolnasorának építése befejeződött.” (Boros László: Ferencesek temploma. Pécsi Szemle. 2010. Tavaszi szám 56 p.)
„A mai főoltár készítési ideje bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy Páter Szömörics Simon házfőnök (1860-79) nevéhez fűződik, akinek elhatározásából és a költségek személyes előteremtése által valósult meg.” (Boros László: Ferencesek temploma. Pécsi Szemle. 2010. Tavaszi szám 58 p.)
„1757-ben építik az új szentélyt. Ugyanebben az évben épül az új Szent Kereszt oltár is.
1759-ben összedőlt a szentély pavimentuma (mozaik padozat). Éppen Mindenszentek napja volt. Szerencsére emberéletben nem okozott kárt. A szentély és alatta kripta 1760-ban készült el. 1764-ben Szent Antal oltárán dolgoznak. 1765-ben aranyozzák. 1765-ben készült el a szószék. 1770-ben a templom északi falán felállítják Szent Katalin oltárát. A képek a zárda folyosóján most is láthatók.
1790-ben javítják az orgonát. 1803-ban a közepére állítják, de 1809-ben ismét visszahelyezik eredeti helyére és kijavítják.
„1811-ben a város a templom tetőzetét teljesen kijavíttatta. 1815-ben a szentély új tetőzetet kapott.” (Holub József: A pécsi ferencesek hétszáz éves története. Dunántúl. 1936. december 25. 31-32 p.)
„1803-ban és 1809-ben korszerűsítették orgonájukat, amelyet 1879-ig használtak. Ekkor Angszter József két manuálos, 17 változatú, majd 1944-45-ben a jelenlegi, három játszóasztalú és 36 változatú orgonát építette.” (Boros László: Ferencesek temploma. Pécsi Szemle. 2010. Tavaszi szám 58 p.)
Igen érdekes a templom harangjainak története is:
A művészi kivitelű sekrestye szekrény
„A 18. század első feléből, 1746-ból való harangot Berényi Zsigmond püspök szentelte fel, ekkor újabb harangként említik, s nyilvánvalóan a torony ez évben történt magasításakor készült. 1810-ben négy, az 1829-es egyházlátogatás során már öt harangot említenek az írások. Éspedig a Szent Ferenc tiszteletére szentelt (1748) 435 kg-os, a Nepomuki Szent János lélekharang (1793), amelyet 1834-ben újraöntöttek és Szepesy püspök szentelt, 35 kg-os, a Szent Mihály arkangyal (átöntve 1824-ben) 210 kg-os, a Szent György (1824) 715 kg, végül a 103 kg súlyú Szent József harang, amelynek készítési idejét nem ismerjük.” (Boros László: Ferencesek temploma. Pécsi Szemle. 2010. Tavaszi szám 68 p.)
A cikkhez mellékelt Ferences templom képe a Csorba Győző Könyvtár Helytörténeti Osztály archívumából származik.
Hozzászólások