A 2012-es „Gebauer év” számomra sok jelentős kulturális eseményt, érdekességet hozott.
Különösképpen is izgalmas volt az a rendezvény, amelyen 2012. szeptember 15-én, egy szép, kora őszi szombat délelőttjén vehettem részt. Komlós Attilának, a „Hetedhéthatár” c. internetes folyóirat szerkesztőjének kedves és szakavatott kalauzolása mellett, népes társaság kíséretében, végigjártuk azokat a pécsi belvárosi templomokat, amelyek egy- vagy több remek Gebauer freskóval büszkélkedhetnek.
Amikor még Kapisztráni Szt. János képe is látszott
A sétáról hazatérve – még mindig az élmény hatása alatt – elhatároztam, hogy csekély lehetőségeim határán belül, a régi pécsi újságokban kutatva, utána olvasok, hogy az akkori korszak pécsi műtörténészei, városunk polgárai hogyan látták, értékelték ennek a jelentős pécsi mesternek a munkásságát.
Most, hogy a „Hetedhéthatár” hasábjain az egykori pécsi Ferences rendről írok, természetesen innen sem maradhatnak ki Gebauer Ernőnek azon freskói, amelyeket az 1920-as évek végén, a rend temploma számára készített.
A pécsi Ferencrendi templom homlokzati falának festése
„A XIV. század első évében alapított pécsi Szent Ferenc rend temploma külső homlokzati fala, két szép festménnyel gazdagodott. A rend alapításának 700 éves jubileumának alkalma teremtette ezt meg. A pécsi rendház művész lelkű és tehetségű főnöke, Oberten Odilo, régi tervét valósította meg. Sok megbeszélés, sok terv, sok akadály leküzdése, kitartó, erős határozott munka, még több utánjárás, s egy lelkes mecénás adománya hozta nap-világra a szigeti külvárosi plébánia templomának külső fal díszét.
A pécsi Ferencesek 600 éves múlt után templomukat újra renoválni, nagyobbítani határozták el, mert szükségét látták. Tervük a templom körüli nagy átalakítások: egy új nagy gyóntató kápolna, a templom hajója mellé oldal kápolnák, a főbejárat elé zárt előcsarnok emelése az utcai zaj felfogására, a templom előtti téren a harmad rend otthona és végül a templom homlokzatának kifestése. És a sok közül az utolsó lett az első.
A Ferencesek temploma
A Ferencesek házfőnöke, Páter Odilo, Gebauer Ernő pécsi festőművészt bízta meg a templom homlokzati falának megfestésével. Több megbeszélés és átalakítás után Gebauer elkészítette a képek kartonjait. A művészi munka megindulhatott volna, de a legfontosabb hiányzott, nem volt pénz. Ekkor jött egy nemes lelkű, kiváló mecénás, Beck Lajos pécsi kanonok, ki 30 milliót adott át a házfőnöknek a festés kivitelére, beírva örökre nevét a hálás Ferencesek történetébe, de egyúttal Pécs város történetébe is.
A múlt év október 8-án kezdődtek meg az előzetes kőműves munkák és a későbbi festési munkákhoz az állványozás. Ezt, valamint a fal vakolását Hebenstreit Károly építési vállalkozó végezte. A fal vakolása és száradása október 24-ig tartott.
Október 25-én kezdte művészi munkáját Gebauer Ernő festőművész. Festményei a híres és nagy múltra visszatekintő németországi Kálm-féle ásvány festékekkel készültek. Már több helyütt a Kálm-féle festékekkel készült külső képek szigorúbb klíma alatt is kb. 60 éve épen állanak. Ezt a festéket találta tehát a művész itt is legalkalmasabbnak, mely szerinte abszolút megbízható.
A templom homlokzati falán két mezőt festett be művészi szép képekkel Gebauer Ernő. A felső, félkör alakút és a kórus ablakai közötti hosszanti mezőt.
A felső, félkör alakú nagy mezőben, a tengelyben középen Krisztus, mint fő alak áll. Tőle jobbra assisi Szent Ferenc sebhelyekkel, Szent Bonaventura, mint egyházi író, tollal és könyvvel, páduai Szent Antal liliommal és kenyérrel, IX. Szent Lajos (francia király) tövis koszorúval és szegekkel. Krisztus baloldalán Szent Klára az Oltáriszentséggel, kortonai Szent Margit könyvvel, rajta koponyával, a bűnbánat jelvényével, magyarországi Szent Erzsébet és végül assumpta Mária hittérítőnő kínai beteg gyermekkel. (Kínában pestis betegeket ápolt s ott is halt meg 1905-ben.)
Gebauer Ernő freskó
A kép kompozicionális elrendezése elsőrangú. Tengelyben, középen Krisztus, mint főalak, jobbra, balra a Szent Ferenc rend hármas rendjének legkiválóbb négy-négy képviselője a fő alak felé hajló vonalban a tömeg szimmetriára van tekintettel. Az egészet, lent is átfogja egy felhőkoszorú, mintegy erős bázist adva az egésznek, mely központjában erősen hangsúlyozott. A színezés a nagy felülethez van hangolva, a mellékalakok sziluettje dekoratív folttá összefoglalva.
A szerzetesi ruhák egyhangúsága miatt a kép lehetőségig élénkítve lett, itt-ott egy erősebb színnel való tarkítással. A vörös színek között egy-egy túlmeleg is szerepel, de ennek a magyarázata az, hogy ez a vörös szín az egyedüli a Kálm-féle festékek között, amely a tüzes napsugárnak ellent áll. Minden esetre nem bántó, sőt kellemes ez a színezés.
Az alsó hosszanti mezőben a kórus két ablaka között kapisztráni Szent János alakja van, jobb kezében kereszttel, bal kezében fehér zászló, vörös kereszttel. Hátul Nándorfehérvár várfoka látható egy félholddal. Ez a keskeny mező is jól van megoldva. Kapisztráni Szent János alakja jól van visszaadva, arckifejezése elsőrangú.
Mind a két mező háttere lemezes arannyal van bevonva, mely miután mozaikos felrakással lett festve, az egyhangúságot megbontja. A nagyobb mezőben álló Krisztus a földgömb közepén áll.
A szép művészi munka 1926. november 10-én fejeződött be.”
Fejes György dr.
(Dunántúl. 1927. január 9. 2 p.)
A cikkhez mellékelt képeslap, amelyen a Ferences templom homlokzati képe látható, a Csorba Győző Könyvtár Helytörténeti Osztály archívumából származik.
Hozzászólások