Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők. A lap 2006-ban volt ötvenéves, ezért választottak az előretekintéshez is egy ötvenéves időszakaszt. A nyolcvan válaszadó között minden tudományterület képviselői megtalálhatók, rendszerint csak saját szakterületekre vonatkozóan válaszoltak a kérdésre. Bőven vannak köztük Nobel-díjasok, neves egyetemek emeritus és aktív professzorai, a lap összefoglalóan briliáns elméknek nevezi őket.
John D. Barrow kozmológus figyelmeztette az olvasókat: az előretekintés előtt vessünk egy pillantást a múltra. A csillagászat és a fizika legnagyobb felfedezései közül egyetlen egyre sem számítottak ötven évvel ezelőtt! Néhány az általa felsorolt váratlan felfedezésekből: pulzárok, kvazárok, mikrohullámú háttérsugárzás, húrelmélet, sötét energia. A tudósok éppúgy nem látták előre a jövőt, ahogy a politikusok és a közgazdászok sem látták a vasfüggöny megszűnését vagy az ipari fejlődés hatását a klímára. Jó, hogy nem látunk előre, írta Barrow, mert akkor a legjobb elméket nem vonzaná a tudomány. Egyetlen valóban forradalmi felfedezést sem jósoltak meg soha, éppen ez teszi ezeket forradalmivá.
A fizikában a kölcsönhatások egységes elméletének a megszületését, a kvantumfizika és a gravitáció összehangolását várják, ezzel feltárul a világegyetem történetének legkorábbi szakasza is. A világegyetem történetének legelső pillanatait ma még nem tudjuk leírni, a kezdeti, feltehetően végtelen hőmérséklet és sűrűség kezelhetetlen. Ha megértjük az első pillanatot, akkor már remény lesz az ősrobbanást megelőző történések végiggondolására is.
A kezdeti pillanatok feltárása mellett legalább ilyen izgalmas a most is zajló folyamatok megértése. A világegyetem anyagának csak kis hányada bocsát ki számunkra észlelhető sugárzásokat, ezekről az objektumokról vannak ismereteink. A sugárzó anyagnál jóval több nem sugárzó, ún. sötét anyag van a világegyetemben, alkotórészeit, összetevőit illetően egyelőre csak találgatni tudunk. Néhány éve derült ki, hogy a világegyetem tágulása gyorsul, okozójának a sötét energiát nevezik meg. A sötét energia mibenléte viszont ismeretlen, de a megnyilatkozók szerint erre is választ remélhetünk a következő félszázadban. Választ kapunk arra, hogy a mi univerzumunkon kívül léteznek-e más világegyetemek is, több válaszadó egybehangzó véleménye szerint a mienk csak egy a párhuzamosan létező világ közül.
A logikusan következő kérdés is többeket foglalkoztatott: csak a Földön született meg az élet? Egyedül vagyunk a világegyetemben, másutt nincs élet, másutt nincs intelligens élet? Idegen élet felfedezése a legnagyobb áttörés lenne az asztrofizikában, biológiában, filozófiában, kultúrában. Lehetségesnek tartják, hogy a földi élőlények többségét kitevő mikrobák között „idegenek” is élnek velünk, ennek tisztázásához jobban meg kell ismerni őket. Eltérő környezetben más biológia, biokémia alakulhatott ki, ezeknek az eltérések feltárásával érthetjük meg magunkat. A természetes élet egyre részletesebb megismerésével közeledünk a szintetikus élet létrehozásához szükséges reakciók kézbentartásához.
A lakható világok nagy száma alapján az élet elterjedt voltára számítanak. Mai vagy már kihalt mikrobiális élőlények nyomainak felfedezését várják a Naprendszerben, lehetséges helyszín a Mars bolygó, a Szaturnusz Enceladus és Titán holdja és a Jupiter Europa holdja. Többek reménye szerint a SETI programok bizonyítékot találnak földönkívüli intelligens élet létezésére, természetesen ez lenne a legérdekesebb.
Nagyon keveset tudunk az emberré válás őstörténetéről. Afrikában megtaláljuk 8–2 millió évvel ezelőtt élt őseink maradványait. Nem csak azt fogjuk érteni ötven év múlva, hogy miben különbözünk a csimpánzoktól, hanem azt is, hogyan váltak szét útjaink, hogyan alakultak ki a különbségek. Az emberi kommunikáció kialakulásának megértéséhez a madarak nyelvének tanulmányozása adja majd a kulcsot. A földi fajok többsége még ismeretlen, jelentős meglepetések várhatók a biológiában. Fel kell tárni a gének szerepét a fejlődésben, az evolúció irányításában, ezt követően tárhatjuk fel a fosszíliák titkait, az emberig elvezető evolúcióban milliárd éveken át szerepet játszott biológiai és fizikai folyamatokat. Az egyik megkérdezett, Sydney Brenner jóslata megdöbbentő. Nagy előrelépésekre számít az ember biológiájának megértésében, az agyműködés megértése segít majd a természettel, a technológiákkal és az embertársainkkal való kölcsönhatásban. Ha túlélünk – folytatja Brenner. Egy nagy pusztulás után is lesz néhány túlélő. A természet veszi át az uralmat és újraindul az evolúció, mert a kulturális evolúció csődöt mondott. Brenner biztos abban, hogy kistermetű embereket választ ki a szelekció, akiknek a teste képes lesz a szükséges agyteljesítmény támogatására. Ötven év múlva világosabban látjuk, hogyan keletkezik az agyban a tudat. A jelenségek megértése új megközelítésekhez vezethet a szkizofrénia, autizmus, depresszió és az Alzheimer-kór gyógyításában.
Olcsó eszközökkel feltárhatók lesznek az egyes emberben a betegségekre hajlamosító genetikai hibák. A mindenkit egyformán kezelni megközelítés helyébe az egyéni előrejelzés, kezelés, megelőzés léphet. Fel kell tárni a genetikai és a környezeti kockázatok közti bonyolult összefüggéseket, majd csökkenteni kell a kockázatokat. Genetikai kutatás tárhatja fel, hogyan lehetne a daganatos betegségeket elkerülni a sejtnövekedés és a sejthalál közti egyensúly átprogramozásával. Ma azt kérdezzük, meddig élhet az ember. Ötven év múlva azzal a kérdéssel szembesül a társadalom, hogy mennyi ideig akarunk élni.
Az agyat kivéve valamennyi szervünk pótolható, kicserélhető lesz. Állatokban, a bejuttatott emberi sejtekből indulva növesztett szervekben látják a korlátlan transzplantáció jövőjét, nem lesz szükség ember donorokra. Ma még nem látni, melyik állat lesz erre a legalkalmasabb, valószínűleg más-más állatokat használnak a különböző szervekhez. Az agy kicserélését nem technikai okokból zárják ki. Csak nagyon kevesen akarhatják máséra kicserélni agyukat, és várhatóan nem akarunk emberi agyat állat testébe ültetni. Közeli az idő, amikor gyógyszerekkel elérhető lesz a súlyosan sérült gerincvelő gyógyulása, a szív regenerálása vagy az elvesztett végtag újranövesztése. Ötven éven belül rutin tevékenységgé válik az egész test kicserélése. Későbbi felhasználás céljára tárolni tudják fiatal nők petefészek szöveteit, petesejtjeit. A nők egyre későbbi életkorban szülnek, a fiatalkori szövetek felhasználása a szülés idejének további biztonságos kitolását tenné lehetővé.
Az agyműködés megértésével párhuzamosan a számítógép-tudomány is hatalmas fejlődésen megy keresztül. Megszületik az általános célú kvantumszámítógép. A mai internetes keresőrendszerek utódai nem web oldalak listáját adják meg, hanem a lényeges pontokat összefoglaló dolgozatot készítenek, vagy párbeszédet folytatnak a témáról az érdeklődővel. Nem szavakat írunk a keresőbe, hanem egy digitális közvetítővel beszéljük meg igényünket. Ötven év múlva a számítógépek összteljesítménye billiószor nagyobb lesz az akkor élő emberek összesített agyteljesítményénél. Összeolvadunk az általunk létrehozott eszközökkel, nem kell tartanunk az intelligens gépektől. 2056-ra megkezdődhet az agy és a gépek valamiféle összeolvadása, ezzel az agy teljesítményének fokozása. Megjelennek olyan eszközök, amelyek észlelik, felerősítik és agyunkba továbbítják az állatok „érzéseit”, „gondolatait”, ezek hasonló érzelmeket és gondolatokat keltenek bennünk. (Ha ez megvalósul, akkor vége lesz a húsevésnek, valamennyien vegetáriánusok leszünk.)
Hozzászólások