Jéki László | Teveli bevándoroltak: 300 éve

Népszerű tudomány

Teveli bevándoroltak: 300 éve

Írtam már anyai nagyanyámról és őseiről, az Eppelekről, akik Tolnában, Tevelen éltek. Ezúttal a rokonság egy másik ágát mutatom be. Tevel az első német bevándorlási hullám (1701-1720) végén tisztán sváb település volt, kevés hasonló volt a környéken. 1715 óta állt egy vályogtéglából és fából épült, náddal fedett templom, volt lelkész, tanító, felcser, községi vendéglő és vegyesbolt. Földművelés, állattenyésztés, szőlőművelés folyt egy aránylag jól berendezett majorgazdaságban. Működött egy uradalmi gabonamalom. Egy rác boltos árulta a mindennapi élethez szükséges cikkeket. Az uradalmi kocsmában bort és az uradalmi sörfőzőházban főzött sört és pálinkát mértek. A település jelentőségét mutatja, hogy 1718. május 9-én a megyei közgyűlés Tevelen ülésezett.

A bevándoroltakat az 1721. évi adóösszeírás vagy az 1728. évi országos összeírás sváboknak nevezi. Az összeírások a németségen belül különbséget tesznek az egyes néptörzsek között, így szerepelnek másutt például frankok is. A sváb megnevezést tehát még nem a mai széles értelemben (sváb-német) használják. Dél-Németországban a „Schwaben”, „Schwabenland” nevű területet délről a Bodeni-tó, északon a Stuttgarton áthaladó szélességi kör, nyugaton a Fekete-erdő keleti szegélye, keleten pedig a Lech folyó határolja. A sváb nyelvterülethez tartozott és tartozik a Fekete-erdő vidéke is, ahol a svábtól kissé eltérő alemann nyelvjárást beszélik.

A bevándoroltak egy részénél lehetett csak azonosítani származási helyüket. Ennek alapján a Svábföldön belül három területről származik a többség: a felsősváb területről, a Bodeni-tó és a Duna között elterülő vidékről; az előzőhöz kapcsolódó, a Duna északi oldalán elterülő Schwabische Alb területről és a nagy Rajna kanyarulattól északon Stuttgart magasságáig elterülő Fekete-erdőből.

A teveli első betelepülési hullám idején a szomszédos Kisdorog még betelepítetlen volt, a földesúr itt is jobaházi Dőry László. 1721-ben jöttek az első betelepülők, 1 német Mosonszentadrásról, Nyugat-Magyarországról és 4 magyar és szlovák nevű magyar bevándorló Felsőmagyarországról. 1723-ban 5 magyart és 7 frankot („Frankones”) regisztráltak, 1724-ben 9 magyart és 16 frankot számláltak, köztük volt Georg Philipp Plez és Philipp Plez. (A nevet sokféleképp írták az évszázadok alatt, leggyakoribb a Pless és a Bless írásmód, a szó jelentése kese, vörösesszőke.) Philip Plez neve 1728-ban jelenik meg az adófizetők listáján, így az 1724-es bevándorlást támasztja alá, hogy 1725, 1726, 1727-ben élvezte a hároméves adómentességet. (Dőry 1712-ben írásban rögzítette a telepesek jogait és kötelességeit, ezek részeként „3 évi egész mentességet ígérek mind a császári, mind a magam földesúri adói alól”.)

Sajnos a teveli anyakönyvek csak 1742-től maradtak fenn. A halotti anyakönyvből derül ki, hogy Philipp feleségének, Anna Barbarának a származási helye Rheinpfalz, vagyis Rajna-vidék – Pfalz. A mai Németország egyik szövetségi tartománya is ezt a nevet viseli. A területet a neolit kor óta germán népek lakták. A középkorban több független fejedelemség jött létre, a legjelentősebbek egyike volt Pfalz. Pfalz a Rajna középső szakaszának két oldalán, valamint a mai Bajorország északkeleti részén terült el. (A Rajna bal partján fekvő területek 1801 óta Franciaországhoz tartoznak.)

Szomszédos földbirtokosok közötti vagyoni vitában tanúként szerepel Philipp, ebből kiderül, hogy 8 év után (1732-ben?) Kisdorogról Tevelre költözött. Az 1734/35 és az 1737/38 évben bíróvá választották Tevelen. Köztiszteletben álló személyiség lehetett, ha Tevelre költözése után röviddel már bíróvá választották. Bírói működése is elismerést válthatott ki, hiszen három évvel később újra bíróvá választották. (A bírói megbizatások 1 évre szóltak.)

A lakosság anyagi helyzetéről képet adó 1752. évi összeírásban Philipp nem szerepel. Ugyanis 1743-ban az elöljáróság többi tagjával együtt összes javaitól megfosztották, mert a teveliek 1736-ban bűncselekményt követtek el az uraság birtoka ellen. A Tevelt Kisdorogtól elválasztó határpatakon átnyúlt az uradalmi föld, ezt a teveliek elvették. A vitatott 50 hold szántó a teveliek szerint Tevel faluhoz, a földesúr szeint Kovácsi pusztához tartozott. A járási főszolgabíró jegyzőkönyvet vett fel az esetről. (Az egyik tanú a Kisdorogon lakó Plesz Gáspár volt, tehát maradtak Kisdorogon is Plessek.) Az erőszakos földfoglalás miatt az előljáróságot megbüntették, elvesztették önállóságukat. Fennmaradt az úriszéki tárgyalás jegyzőkönyve, ebből idézünk részleteket. „… 74 lakost oda kiküldött nevezett község, akik maguk között azokat felosztották és határjeleket raktak ki. … Az erőszak és az önhatalmaskodás undorító, megengedhetetlen és büntetendő még akkor is, ha nemes ember követi el nemes emberrel szemben, mennyivel inkább az egy paraszttól, aki földesurával szembeszegül, annak földjét elfoglalja, és ami kimondott gonoszság, a földesurat attól eltiltani, hitványnak és büntetendőnek minősül. Ezért mivel a lakosok tettüket nem tagadták és Kovácsi pusztán igen rossz példával ennyire garázdálkodtak, az akkori bírókat és esküdteket, akiknek kötelessége lett volna ezeket megakadályozni, de nem akadályozták meg, név szerint Bujber Ferencet, Seterle Jánost, Plesz Fülöpöt és Sontock Jánost hűtlenségben elmarasztalni, rendelkeztünk.”

Az eset Philipp második bírói időszaka alatt történt, a volt bírót és három társát hűtlenség miatt vagyonvesztésre ítélték. A jószágvesztés nem érintette az utódokat, Philipp fia, Josef (1735?-1795) az urbáriumi jegyzéken 4/8 telek birtokosaként szerepel az alvégen. 1745-ben Philipp molnár a pusztapáli vízimalomban. Azt tudni róla, hogy beteges volt, és nem volt semmi tulajdona.

A betelepülő frank Pless Philipp anyai nagyanyám, Eppel Mária egyik őse volt. Nyolc generációval előttem élt, Bless Katharina (1786-1852) nevű szépanyám dédapja volt. Philipp és Anna Barbara 3 fiáról tudunk (Josef, Johannes Georg és Sebastian), közülük Josef volt az ősöm. Az 1735-ben született Josef 22 éves korában házasodott meg, felesége a vele egykorú Maria Keller. (Az esküvői tanúk egyike egy újabb Pless: Martin.) Josef Pless 7 gyermekéről (2 fiú, 5 lány) ad hírt az anyakönyv, közülük az 1761-ben született Martin az ősöm. Ő is 22 éves korában vett el egy 22 éves lányt, Rosalia Streichert. Tíz gyermekükről tudunk, a harmadszülött Katharina volt a szépanyám, aki Eppel Bartholomäushoz ment férjhez. Hat gyermekük született, fele fiú, fele lány. Katharina nővére, az elsőszülött Maria is Eppel fiúhoz ment férjhez, Josefhoz, Bartholomäus unokatestvéréhez, 14 gyermekük született.

A Pless és az Eppel család rokoni kapcsolatait később további házasságok erősítették. Martin dédunokája, Kazimir Bless (1845-1927) felesége Katharina Eppel (1849-1920) volt. 1910-ben házasodott össze Eppel Adam (1885-1978) és Bless Elisabeth (1893-1965). Az ő fiúk, az 1914-ben született Eppel János tárta fel példás alapossággal, évszázadokra visszamenően a család történetét. Köszönet érte. Ez az írás is az ő tanulmányaiból szemelgetett információkból született.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

4 hozzászólás van ehhez: “Teveli bevándoroltak: 300 éve”


  1. Kedves László! Örömmel olvastam írásait a teveli bevándorolókról és az Eppelekről.Én is erről az ágról származom apám anyai vonala.A szépapám E.János az E.Bartaholomaus fia.Az 1914-ben született E.Jánosról szóló cikket olvastam én is a Tolnai Népujság 2005.febr. 21-i számában.
    Üdvözlettel:Tarnai Attila,Pécs

    Hozzászóló: Tarnai Attila | 2012. február 6., 20:50
  2. Tisztelt Tevel-tudorok!
    Az örvényesi vizimalomban lóg egy fénykép “a nagyteveli Eisenpart molár család” felirattal. Mivel eredeti családnevem Eisenbart(h) volt, érdeklődnék, tudnak-e valamit a fenti nevű családról. A fénykép a XIX.-XX. sz. fordulóján készülhetett.
    köszönettel Vasy Endre

    Hozzászóló: Vasy Endre | 2012. február 29., 17:24
    • Üdvözlöm ,kedves “rokon”

      A bátyám találta meg ezt bejegyzést .

      Mi évek óta kutatjuk az Eisenpart,Eizenbarth famíliát.
      Az ük öregapánk Eisenbarth Joames volt.Dédanyánk E.Anna.Férje Mészáros Pál.

      Nagyon tudnák örülni egy fényképmásolatnak ,de adandó alkalommal megnézzük .

      Jó éjszakát

      Hozzászóló: Mészáros László | 2013. február 23., 18:47

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés