Egy elfelejtett festő – 1.
Az elmúlt évek során több esetben helytörténeti előadások megtartására kaptam felkérést egy, az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központban működő nyugdíjas klubtól.
Kuti László: Torzó
Egy alkalommal a hallgatóság kérésének eleget téve, a pécsi központi temetőben nyugvó neves elődeink sírjait kerestük fel. A rövid séta sajnos csak arra volt alkalmas, hogy elhelyezzünk egy-egy szál virágot és a néhány rövid tőmondatba sűrített ismertetőt elmondjam.
A séta befejezése után, az egyik kedves hallgató – dr. Horváth Imréné Várnagy Éva – felhívta a figyelmemet, hogy egy fontos síremlék kimaradt. Nem kerestük fel Pécs egyik kiváló festőművészének Bálint Gyulának, gyönyörű márványtorzóval díszített (Kuti László szobrászművész alkotása) sírhelyét.
Hazaérve, pironkodva tettem fel magamnak a kérdést, vajon mit tudok Bálint Gyuláról?
Bálint Gyula
Azután legközelebbi találkozásunk alkalmával nagy segítséget kaptam Éva asszonytól. A gondosan borítékolt anyagból régi magyar újságok, feljegyzések fényképek és egy gyönyörű művészeti prospektus került elő. Miután engedélyt kaptam, hogy az anyagot publikálhatom, örömmel tettem eleget ennek a megtisztelő feladatnak.
A kapott anyagok között leltem rá, Juhász Ernőnek, – aki hazánk egyiptomi nagykövete volt az 1990-es években – Bálint Gyula festőművészről készített értékes feljegyzésére. Az alábbi fontos adatokat a nagykövet úr jól felkészült, pontos ismereteket tartalmazó munkájából vettem át.
Csak egy kis megjegyzés: Juhász Ernő az arab nyelv és kultúra tán legkiválóbb magyar ismerője, diplomata, kulturális attasé, majd hazánk kairói nagykövete, Bagdadban a háborút megelőzően ügyvivő, 2005-ben 65 éves korában, autóbaleset következtében elhunyt. (Internet hír).
„Bálint Gyula 1887-ben született Magyarország egyik délkeleti nagyvárosában, Aradon. Magyarország akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Egyik helyi újság sajtónyilatkozata szerint már 4 – 5 éves korában rajzolgatott. Művészi karrierje azonban csak viszonylag későn, 1911-ben kezdődött el, amikor beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára.
Csendélet
Bálint 1911-1915 között volt a Főiskola hallgatója, ahol olyan kiváló tanároktól sajátíthatta el a rajz és a festészet művészetét, mint a kiváló akvarellista Edvi Illés Aladár (1870-1958), vagy Színyei Merse Pál (1845-1920), aki a magyar festészet egyik legkiválóbb képviselője volt, a portrék és történelmi-mitológiai kompozíciók nagy mestere, mindenekelőtt pedig a par excellence (különösen, kiválóképpen) magyar plein air (a 19. század második felétől divatba jött szabadban való festés és a látvány hangulatának megörökítése.) festő. Továbbá Révész Imre (1859-1945), aki realisztikus, tónushatásokra épített képeivel tűnt ki. Bálint saját főiskolai társai közül csak néhányan váltak ismertebb festővé (Gaár Vilmos, József Dezső, Nagy Ferenc, Szölgyényi Endre), aminek fő oka az lehetett, hogy tragikus évjárat az övék. Azok, akik 1911-ben együtt kezdtek, mire végeztek, várta őket az I. Világháború pokla.” (Juhász Ernő, egykori egyiptomi nagykövet: Bálint Gyula magyar festő, akit Egyiptomban sokkal jobban ismernek, mint saját hazájában. 2 p.)
1915-től kezdve, a háború végéig katonai szolgálatot teljesített.
„1919-1926 között Bálint váltakozva Aradon, Párizsban és Budapesten élt.” (Juhász…id. mű. 2 p.)
„1926-ban gyökeres fordulat következett be Bálint Gyula életében. Feleségével együtt Alexandriába költözött és egészen 1948-ig ott is maradt.” (Juhász…id. mű. 3 p.)
Előtte hosszasan latolgatta, hogy külföldön hol telepedjen le. Eleinte Konstantinápoly és Itália jött szóba. Végül is az egyiptomi Alexandria mellett döntött.
„1926 és 1948 között élt Bálint Gyula Alexandriában. Most, egy már lezárult élet és életmű ismeretében, teljes bizonysággal megállapíthatjuk, hogy az Alexandriában töltött mintegy 23 esztendő Bálint legtermékenyebb időszaka volt, s ekkor vált igazán elismert és befutott művésszé.” (Juhász…id. mű. 3 p.)
„Arról, hogy milyen termékeny volt Bálint Alexandriában, jól tanúskodik az adat, amit Hamdi Rihan ottani műgyűjtő és műkereskedő – az egyik legjobb mai (1950-es évek!) egyiptomi Bálint szakértő – mondott, nevezetesen, hogy 1959 óta, amióta műkereskedését megnyitotta, több ezer (!) Bálint-kép ment keresztül a kezén: eredetiek és másolatok egyaránt.” (Juhász…id. mű. 4 p.)
Kompozíció
A portré mellett kiváló volt kompozíciókban, tájképben és nagyon szép aktokat és félaktokat is festett. (Különösképpen figyelemre méltó ez, ha mindezt az iszlám egy fontos szellemi központjában, Alexandrában tette.)
Bálint Gyula, az Alexandriában élő magyar festőművész több esetben kapott megrendelést Faruk egyiptomi királytól.
Faruk sorsa azonban néhány évvel a II. Világháború befejezése után, az egyiptomi hadsereg sorozatos súlyos vereségei miatt, egyre bizonytalanabbá vált. Az országban anarchia és bizonytalanság lett úrrá, a király bukását előre meg lehetett jósolni.
Bálint Gyula joggal érezhette úgy, hogy alexandriai művészi pályája befejeződött. A zavargások miatt talán arra is gondolhatott, hogy élete közvetlenül is veszélyben forog.
Ezek után úgy döntött, elhagyja Egyiptomot.
Legyünk romantikusak, lehet, hogy a régóta elhagyott magyar hazáját is szerette volna viszontlátni.
Megjegyzés: A cikkhez mellékelt néhány Bálint képet abból a művészeti kiadványból vettem át, amelyhez dr. Horváth Imréné szíves jóvoltából jutottam hozzá.
Csendélet: Hamdi Rihan gyűjteménye, Alexandria 1930.
Kompozíció: Hamdi Rihan gyűjteménye, Alexandria 1940., pasztell
Hozzászólások