Jéki László | Babér – a dicsőség és érdem jelképe

Népszerű tudomány

Babér – a dicsőség és érdem jelképe

A konyhába került vadnyúl és a babérlevél elválaszthatatlanok egymástól. Teljesen mindegy, hogy régi vagy újabb szakácskönyvben keresünk vadnyúl-recepteket, mindenütt elengedhetetlen a babérlevél. A Pallas Nagy Lexikona 1893-ban megjelent kötete szerint a babérlevél „ételfűszer, savanyú paszulyba és burgonyába, hordós káposztába, a nyúlpecsenye levébe, általában vadsült tejfölös levébe, ecetes uborkához használatos”.

Tavaly nyáron az athéni olimpia képein is gyakran láthattunk babérlevelet: a legjobbakat babérkoszorúval is feldíszítették. Vannak babérkoszorús költőink és a magyar egyetemeken is lehet már babérkoszorús (B. A., baccalaureus, angolul bachelor) fokozatot szerezni. A távoli múltba kell visszamennünk annak felderítéséhez, hogyan kapcsolódott össze a babérkoszorú és a kiválóság, hogyan lett a babérkoszorú az ókortól napjainkig a dicsőség, a győzelem jelképe. A levelek rangját a babérfának a görög mitológiából ismert isteni eredete adja.

A hagyomány szerint Apollón isten első szerelme Daphné volt. A Daphné név babérfát jelent. Az egyik hagyomány szerint Ladón folyamisten és Gaia, a Föld leánya volt, mások szerint Péneios folyamisten volt az apja, a thesszáliai Tempe-völgy ura. Daphné vad szűz volt, szent babérfái voltak. (Babérfái voltak Artemisnek, valamint Daphnainának és Daphniának is.) Daphnéba volt szerelmes egy Leukippos nevű ifjú is, „a fehérlovú” vagy a „fehér mén”. Leukippos lányruhába öltözött, hogy Daphnét kísérhesse, de fürdéskor leleplezték a lány társnői. Ezért meghalt vagy eltűnt, Apollón isten így vetélytárs nélkül maradt. Amikor Apollón megkívánta Daphnét, a lány a Földanyánál keresett menedéket, s babérfává változott. Ettől fogva ez volt az isten kedvenc fája, gallyait viselte koszorúként.

Apollón nagyon rangos volt a görög istenek között. Anyja Létó, apja pedig Zeusz volt. Létó szülei titánok, anyja az aranykoszorús Phoibé, apja Koios. A szülők testvérek voltak, mindketten Uranos égisten és Gaia földistennő nászából születtek. A családfa egy másik változatából kimaradt Létó és Zeusz, eszerint Apollón Phoibé és Koios gyermeke és nem unokája volt. Jól szemlélteti a görög istenek bonyolult rokonsági viszonyait, hogy a Daphnét üldöző Apollón a földistennő Gaia unokája (vagy dédunokája), miközben Daphné ugyanennek a Gaiának a lánya volt…

Apollón leánytestvére a nem kevésbé híres Artemis, ő is kapcsolódik a babérfa legendájához. Artemist, a többi istenhez hasonlóan sokféleképpen tisztelték. Nevei elárulják, hogy nemcsak szelíden gyilkoló nyilakat kilövő vadásznő volt, hanem kedvét lelte különös táncosok és táncosnők táncaiban. Phallikus álarcos táncosok tisztelték az istennőt Korythalia néven, ez a jelző ugyanazt jelenti, mint Daphnaia: „babér-leány”.

A görögök az Apollónnak szentelt babérfát örökzöld lombja miatt tisztelték, „nagyrabecsültetését örökzöld hervadhatatlan lombjának köszöni: a dicsőség és érdem jelképe lett”, írja a régi lexikon. Az ókori Thébában a 9 évenként ünnepelt daphnephoriákon babérágakkal díszítették az ajtókat, a házi isteneket, az ősök képeit. Apollón papjai is, istenükhöz hasonlóan, babérkoszorút viseltek, hogy prófétai álmot lássanak, erre szolgált a fejpárna alá helyezett babérlevél is. Az istennek bemutatott áldozat során elégetett babérággal jósoltak is. A ropogás és pattogás a szerencse jele volt, a csendes égés viszont rossz idő közeledtét jelezte. Delphiben a híres jósnő, Pythia is babérleveleket rágott és babérágakkal volt körülcsavargatva, amikor a jósszékre ült. Ezért kapta egyebek mellett a Daphnephagos melléknevet. Úgy tartották, hogy a babérlevél élvezete igazmondó jósláshoz segít (daphnomanteia). Tiberius császár babérkoszorút tett a fejére, ha zivatar közeledett, mert az akkori közvélekedés szerint a babérlevelek megvédenek a villámcsapástól.

Az ókori Görögországban babérágat hordtak az énekesek, győzelmi koszorúként hadvezérek és költők homlokát díszítette a babér. Később a babér a kitüntetés, az elismerés általános szimbólumává vált, ezért koszorúzták a doktorrá avatottat gyümölcsös babérággal, erre utal a babérbogyó – Bacca lauri szó. Ez jelenik meg most a 3 éves felsőfokú képzés után elnyerhető B. A. fokozat nevében. A babérkoszorúkat egyelőre félretéve ideje visszatérni az eredeti növényhez.

A babérfáknak két faja van, ezek alkotják a nemzetséget, amely a babérfélék családjába tartozik, a család pedig a liliomfák rendjének a tagja. A Földközi-tenger vidékén és Kis-Ázsiában honos a közönséges vagy nemes babérfa (Laurus nobilis). Illatos, hosszúkás levelei bőrszerűek. Levelét (Lauri flium) évente kétszer szedik. Termése egymagvú bogyó, illóolaja, az Aetheroleum lauri a kozmetikai ipar egyik alapanyaga. Ugyanezt az olajat a kókuszdió is bőven tartalmazza. A kókuszdió alkotóelemeinek szétválasztását görgői és toporci Görgei (Görgey) Artúr, a szabadságharc későbbi tábornoka oldotta meg. Görgey 1846-tól 1848-ig a prágai egyetemen kémiát tanult. Doktori értekezését a kókuszdió olajának vizsgálatáról, a laurinsav és a mirisztinsav elkülönítéséről írta. (A mirisztinsavról névadója, a szerecsendió kapcsán egy éve írtunk, 2004-ben, a 11. számban.)

A latin laurus – babér szóval elnevezett laurinsav 12 szénatomot tartalmazó karbonsav. A karbonsavak egy vagy több -COOH csoportot tartalmaznak, olyan közismert, hétköznapi vegyületek tartoznak közéjük, mint az egyetlen szénatomot tartalmazó hangyasav, az ecetsav (2 szénatom), a vajsav (4 szénatom). A laurinsav glicerin-észtere a babér termésének olajában, valamint a kókusz- és pálmamagolajban fordul elő. Az észterek a szénláncban vagy a széngyűrűben legalább egy oxigénatomot tartalmaznak. A legtöbb észter kellemes illatú, éghető, illékony folyadék. (Az általánosítással persze vigyázni kell, nem mindegyik észter „kellemes”. Észter a dioxin is, ez a rendkívül veszélyes sejtméreg okozta az új ukrán elnök, Viktor Juscsenko betegségét, arcának átalakulását.) Az észterek vízben alig oldódnak, könnyen elegyednek viszont a legtöbb szerves oldószerrel, sok szerves anyagnak jó oldószerei. A laurinsav-észtert is mosószerek és műanyagok gyártásánál használják fel. A laurinsavból laurin-alkoholt lehet előállítani, ez egy virágillatú, színtelen, kristályos anyag, olvadáspontja 23 Celsius-fok. A laurinlaktán nevű, szintén a laurinsavból előállítható vegyületből gyártják a nylon (nájlon) műanyagot.

A babérokra törő szerző nem tudja eldönteni, termett-e neki ezúttal babér. Megpihenhet-e babérjain, elege volt-e az olvasónak a babér-istenekből és a babér-vegyületekből. A legszebb az lenne, ha Sarastróval együtt énekelnék: fonjatok néki szent babért!

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Babér – a dicsőség és érdem jelképe”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés