A pécsi Ágoston-téri templom
Első rész
Helytörténeti kalandozásaim során a kezembe került a Dunántúl c. egykori pécsi folyóirat egy 1941. évi száma, amelynek kulturális rovatában a szerző beszámol az Ágoston-téri templom csodálatos, Gebauer Ernő által festett faliképéről.
Ágoston téri templom 1910 körül
A történethez sajnos szomorú és helyrehozhatatlan esemény is kapcsolódik. A legutóbbi templom karbantartás alkalmával az értékes Gebauer freskó megsemmisült.
Szerencsémre a sors, pontosabban Komlós Attila szerkesztő barátom jóvoltából mégis csak be tudom mutatni a mester nagyszabású kompozícióját – igaz csak ennek, a művész által készített vázlat-tervét. Így is nagy köszönet érte Attilának!
Ezek után úgy gondoltam, ha erről a remek kis barokk, pécsi műemlék templomról írok, nem lenne túl elegáns, ha csak egy kép történetét örökíteném meg. Ezért a cikket kiegészítettem azokkal az Ágoston-téri templomról szóló helytörténeti anyagokkal, amelyeket a Tudásközpont Csorba Győző Helytörténeti Osztályának archívumában találtam.
Felhívom mindazon kedves Hetedhéthatár olvasóknak a szíves figyelmét, akik bővebb ismereteket szeretnének beszerezni az Ágoston-téri templomról, olvassák el a Pécsi Szemle 2008. évi, őszi számában megjelent, Boros László: Az Ágoston-rendiek pécsi temploma c. kitűnő munkáját.
Egy kis történelmi adalék…
A budai külvárosi plébániatemplom feltehetően középkori eredetű. A mai templom építését 1712-ben kezdték meg az Ágostonrendiek, a helyén állott török mecset felhasználásával, amelynek emlékét a déli falban lévő ablakok maradványai őrzik. A XVIII. századra kialakult a templom mai rendszere. (Dercsényi Dezső – Pogány Frigyes: Pécs Műszaki Könyvkiadó Budapest 1956. 138 p.)
1695. A budai kapun kívül és csak romjaiban létező török mosét (amelyet a törökök az itt lévő középkori keresztény templom átalakításával, építőanyagának felhasználásával építettek), 63×42 öles telekkel, valamint a keleti határnál folyó patakon túl levő falakat, ahol a török tímárok, Carmasinok dolgoztak 67×62 öles telekkel Kurz budai adminisztrátor felesége Werner Mária Salome javára írták.”
1702. V. 16. Báró Kurtzné fentieket az Ágoston rendnek adta.
1712. IX. 24. A püspök megengedte, hogy az Ágostonrendi atyák templomuk elkészültéig a város plébánia templomában, a Mindenszentek templomban misézhessenek, de ilyen címen a templomra jogot nem szerezhetnek.
1722. IV. 23. Nesselrode püspök Bécsből érdeklődik a rendház és a templom létesítésének helyzetéről.
1722. 75 sz. Az ausztriai tartományhoz tartozó Ágoston remete rend székháza és kertje. Weinberg gassem.
Ilyen lehetett az Ágoston-téri dzsámi
A mecset belső mérete 10,80×10,80 m. A boltozatot az Ágostonosok építették.
6 sz. Az Ágostonosokhoz tartozó üres telek és török mecset. St. Allerheyligen Gassen. Bettler gasse.
A mecset belső mérete 10,80×10,80 m. A boltozatot az Ágostonosok építették. A mecset elé a kórust és belé a tornyot is.
1745. VI. 12. Svanda Márton terciárius gyűjtési engedélyt kapott, hogy a néhány éve leégett rendház építését folytathassák.
1750. III. 25. A szolgák szobája kigyulladt. Leégett az istálló, az egész templom és a tornyocska a harangokkal.
1769. X. 22. Ferits András varga 200 forintot hagyományozott a torony építésére.
1786. 326 sz. Ágostonrendi atyák kolostora.
1788. József császár az Ágoston rendet feloszlatta.
1789. IX. 10. A budai külvárosi Ágoston plébánia létesült.
1789. XII. 12. Radnics János budai külvárosi plébánost tisztségébe bevezették.
(Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. Pécs. 1985. 37 p.)
1825. A vártemplom régi orgonáját ide megvette a város 320 forintért.
1831. VII. 15. A templom toronyórája elromlott.
1873. X. 22. A bécsi Schauer és Kohler cégtől 1200 forintért vásárolt toronyóra elkészült.
1883. X. 14. A templomot Baldauf János (1831-1890) építész vezetése mellett restaurálták és új tornyot építettek. A déli oldalon megtalált török ablakíveket vakolatlanul hagyták.
1883. X. 14. A város új orgonát rendelt az Angster gyárban.
(Idézett mű Madas…38 p.)
1889-1891. Graits Endre (1854-1900) neves pécsi templomfestő kap megbízatást a templom festésére.
Törökkori részlet
A budai külvárosi plébániatemplom belső renoválása szintén tárgyát képezte a közgyűlésnek. A tanács, miután a templom belső része nagyon is ódon, kopott állapotban van s miután a közeljövőben a székesegyház megnyitásával remélhető, hogy nagyszámmal érkeznek ide vendégek, kik a templomokat sorra fogják megtekinteni, a csinos külső alakhoz méltóan a belsejét is ízléses állapotba hozni javasolta. Ennek keresztülvitelére Graits Endre festőt ajánlotta, mint aki a templomfestés terén már szép eredményeket ért el. A festés s a templom ablakainak stílszerű üvegezése 3220 forintba, s még azon kívül szükséges egyéb mázolási munkákkal és javításokkal együtt 5020 forintba fog kerülni a felállítandó orgonán kívül. (A korábbi 6 regiszteres orgonát Angster József és Fia műhely 12 változatúra építette át.) A javaslathoz Bolgár Kálmán bizottsági tag szólott, kijelentvén, miszerint ő már csak azért is elfogadja azt, hogy bizonyos helyen lássák, hogy a polgárságban meg van a vallásosság s az ájtatosság iránt való érzék s ezek fenntartására és istápolására nem tagadja meg áldozatát, mint ama helyen tették a polgári intézményekkel szemben. (Pécsi Hírlap. 1889. február 28. 5. p.)
Sajnos a Graits festmények is áldozatul estek különböző javítási karbantartási munkálatoknak.
Hozzászólások