Komlós Attila | Száz évvel ezelőtt hunyt el Zelesny Károly

Kultúra, művészet

Száz évvel ezelőtt hunyt el Zelesny Károly

Zelesny Károly a 19-20. század fordulóján Pécs legjelentősebb fényképésze volt. Négy évtizedet átívelő pályafutása alatt megszámlálhatatlan felvételt készített a város polgárairól, épületeiről, a pécsi eseményekről, valamint a város határait átlépve, Baranya falvainak lakóiról. Felbecsülhetetlen az az érték, amit élete során létrehozott: az akkor megrendelésre készült tömegfotók mára kordokumentumokká váltak, a száz évvel ezelőtti mindennapok lenyomatává.

Portré az 1870-es évekből

Portré az 1870-es évekből

Besztercén, Erdélyben született, 1848-ban. Eredetileg asztalosnak tanult, ám érdeklődése már fiatal korában az akkor újdonságnak számító fényképezés felé fordult. Az alapokkal még Besztercén ismerkedett meg, Koller Károly rajztanár és fényképész avatta be a szakma titkaiba. A fényképészeti ismereteit Pesten, majd Párizsban, végül Szegeden mélyítette el, mígnem 1872-ben megérkezett Pécsre. Ugyanebben az évben feleségül vette Patz Alojziát, aki – egyáltalán nem meglepő módon – Pécs első női fényképésze volt. Tíz gyermekük született, közülük 6 érte meg a felnőttkort. Károly közösen dolgozott feleségével, első önálló műtermük 1875-ben a Király u. 8. szám alatt található Hattyú-házban nyílt meg. Szakmai tudását Budapesten és Bécsben tökéletesítette, műtermében a kor legmodernebb fényképészeti módszereit alkalmazta.

Portré az 1880-as évekből

Portré az 1880-as évekből

Az 1870-es évektől kezdődően rendszeresen részt vett különböző országos és nemzetközi kiállításokon, ahol felvételeivel számos díjat, érdemérmet kapott. A díjak nyomán újabb megbízásokkal keresték fel, az ezekből realizálódó bevételek pedig lehetőséget adtak arra, hogy tovább tudja fejleszteni műtermét. Az 1880-as években már színezett fényképek készítésével is foglalkozott, ami akkoriban világszenzációnak számított. Két alkalommal is kapott megrendelést József főhercegtől felvételek készítésére, amikor a főherceg fiaival Pécsett járt. A siker ezúttal sem maradt el, Zelesny megkapta az Udvari Fényképész címet.

A kiemelt megrendelések mellett természetesen sorra készültek műtermi portrék, a pécsiek közül egyre többen megengedhették maguknak, hogy felvételeket készíttessenek magukról, családtagokról, gyerekekről. Az 1883-ban megépült Lőwy (Lóránt)-palota harmadik emeletén új műtermet alakított ki, ahol vendégeit rendkívül elegáns környezetben tudta fogadni.

Busók Mohácson

Busók Mohácson

Az 1880-as évektől több alkalommal készített felvételeket Baranya városaiban és falvaiban. Így jutott el Mohácsra, a Kopácsi-rétre, Harkányba, az Ormánságba, ahol fényképezőgépével megörökítette a különböző nemzetiségű lakókat és mindennapjaikat, ünnepeiket – például Mohácson a Busójárást. Ezek a képek ma értékes forrásként szolgálnak a népviseletek, népszokások kutatói számára.

Bányászok Schroll-aknán

Bányászok Schroll-aknán

Eközben Pécs gazdasága soha nem látott fejlődésnek indult. A bányászat, a gépgyártás, a Zsolnay gyár mind-mind megörökítésre érdemes témákat kínált Zelesny Károly számára. A gazdag iparos és kereskedő családok az üzemekről, lakóépületekről, a gyárak munkásairól rendeltek fényképeket. A pécsi belváros terei, utcái, az új épületek megörökítése is Zelesny feladata volt. Így – mondani sem kell – készült felvétel a Széchenyi téri dzsámiról, vagy az 1895-ben átadott Nemzeti Színházról is.

I. Ferenc József pécsi látogatása

I. Ferenc József pécsi látogatása

Az 1890-es években I. Ferenc József több alkalommal is Pécs vendége volt. Zelesny Károly fényképei a látogatások mozzanatait, a feldíszített Széchenyi teret, a király pompázatos fogadását, ünneplését mutatják be az utókornak. Ugyanebben az időszakban más főméltóságok is látogatást tettek Baranyában, így Albrecht főherceg, Frigyes főherceg, vagy II. Vilmos német császár – akikről több felvételt is készített Zelesny.

Egy fotó hátoldala az érmekkel

Egy fotó hátoldala az érmekkel (1910)

1894-ben feladta korábbi műtermeit, és ettől kezdve saját házában, az Anna u. 4. szám alatt fogadta kuncsaftjait. Életműve 1900-ban ért fel a csúcsra, amikor a Párizsi Világkiállításon Nagydíjat nyert.

Ezt követően a városban új, a kor kihívásaira dinamikusabban reagáló fiatal fényképészek jelentek meg. Zelesny már nem fejlesztette fotótechnikáját, régi vendégeit megtartotta ugyan, de jelentős díjakat nem nyert. Betegsége egyre jobban legyengítette, a műtermet 1911-től Ottó fia működtette. Zelesny Károly 1913. december 22-én elhunyt, de a műterem tovább őrizte nevét, egészen 1951-ig.

*

Igen sajnálatos, hogy Pécs városa, ahol a fotóművészetnek sok évtizedes hagyománya van,  a kerek (165. születési, 100. halálozási) évfordulók ellenére nem emlékezett meg méltó módon Zelesny Károlyról. Jelen sorok szerzője 26 képből álló fotóteregetést készített a mester munkásságáról, mely a Belvárosi Könyvtár udvarán nyáron és ősszel, a VI. Ördögkatlan Fesztiválon, valamint a Honvéd téri Napokon volt megtekinthető, más egyébről nincs tudomásunk. Arra bátorítom a kedves olvasókat, elsősorban a pécsieket, hogy az ünnepek alatt vegyék elő a régi családi fotókat, a nagyszülők és dédszülők esküvői képeit! Majdnem biztos, hogy egyik-másik kép alatt ott szerepel Zelesny Károly neve. Emlékezzünk rá így, szerényen és őszintén, minden felhajtás nélkül; protokollbeszédekkel kísért, majd pogácsagyűjtögetésbe és borivásba torkolló kiállításmegnyitó helyett!

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Száz évvel ezelőtt hunyt el Zelesny Károly”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés