Jéki László | Az üstököskutató Rosetta – 1.

Népszerű tudomány

Az üstököskutató Rosetta – 1.

Március 2-án reggel egy Ariane-5 rakéta sikeresen a magasba emelte a Rosetta űrszondát Kourou-ban, Francia Guayanában. Az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. Az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, a másik, Philae nevet viselő egység leereszkedik az üstökös felszínére. A Rosetta leszállóegysége lesz az űrkutatás történetében az első eszköz, amely puhán leereszkedik egy üstökös magjára.

Egyszer már minden készen állt az űreszköz indítására, de a 2003. január 11-re tervezett fellövést akkor az Ariane hordozórakéta műszaki bizonytalanságai miatt elhalasztották. (Az előkészületekről a Hetedhéthatárban is hírt adtunk: „Túl a próbán az üstököst tanulmányozó Rosetta”, 2002. október 11. ) A halasztás miatt új célpontot is kellett keresni, az eredetileg tervezett Wirtanen üstökös helyett a Rosetta a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel randevúzik majd 2014-ben. Az 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko üstökös sok tekintetben hasonlít a Wirtanen üstökösre, magjának átmérője mintegy 4 kilométer, Nap körüli keringési ideje 6,6 év. Az űrszonda műszaki felépítésén nem változtattak a várakozás egy éve alatt, de a szoftverek egy részét át kellett írni a két üstökös különbözősége miatt. Az új célpontnak például nagyobb a tömege, mint a korábbinak, ezért másképpen kell majd a leszállást vezérelni.

A mostani indításnál sem maradtak el az izgalmak. A fellövést eredetileg február 26-ra tervezték. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben az érdekelt és az érdeklődő fizikusok, mérnökök mellett újságírók és tévések is izgatottan várták a fellövés internetes közvetítését. A magyar idő szerint 8 óra 37 percre tervezett fellövés előtt mintegy 20 perccel kaptuk a telefont a darmstadti irányítóközpontból levő magyaroktól: az indítást meteorológiai okokból, a magaslégkörben uralkodó erős szél miatt elhalasztják. Másnap is korán keltünk, ezúttal már háromnegyed hétkor megjött a hír: a fellövés ismét elmarad. Később derült ki, hogy ezúttal a rakéta szigetelésében találtak hibát, üzemanyag-szivárgás veszélye is felmerült. A következő időpontban, március 2-ikán már minden rendben ment. A magyar szurkolócsapat kétszer is pezsgőt bontott aznap. Először a rakéta sikeres fellövésekor, másodszor néhány órával később, amikor az utolsó rakétafokozat leválása után a szonda elindult bolygóközi útjára.

Az űrszonda Rosetta neve az Egyiptomban 1799-ben megtalált, i. e. 196-ban készített feliratos kőre utal. (Nálunk nem az angol, hanem a francia írásmóddal terjedt el a név, ezért rosette-i kő a magyar megnevezés.) A kövön háromféle írással (hieroglifák, démotikus írás, görög betűk) három nyelven (kétféle egyiptomi és görög) ugyanaz a szöveg olvasható, ennek alapján fejtették meg a hieroglif írást. Az üstökösök a Naprendszer ősi anyagát hordozzák. Az ősanyag helyszíni tanulmányozása a Naprendszer őstörténetének feltárásához fog hozzásegíteni. Reményeink szerint a Csurjumov-Geraszimenko üstökös lesz a naprendszerkutatás rosette-i köve.

A leszállóegység a Philae nevet kapta. A nevet nemzetközi, többek között Magyarországon is meghirdetett pályázaton választották ki. A javaslatot egy 15 éves olasz lány, Serena Olga Vismara küldte be.  A pályázaton 12 és 25 év között fiatalok indulhattak. Philae a Nílus szigete az asszuáni gát fölött, Egyiptomban. A szigetet az óegyiptomi időktől kezdve Ízisz istennőnek szentelték, legrégibb templomai az i. e. 7. században épültek. Ízisz kultusza a római korban is virágzott. A ma Angliában levő philae-i obeliszk oldalán hieroglif és démotikus írással egyiptomi és görög nyelvű felirat található. A hieroglif írást megfejtő francia Champollion a rosette-i kő s a philae-i obeliszk feliratait együtt tanulmányozva találta meg a megoldást, mindkét szövegben meglelte Ptolemaiosz király és Kleopátra királynő nevét, hieroglifákkal írva.

Az űrszondát már hónapokkal ezelőtt átszállították a fellövés helyére, Kourou-ba. A dél-amerikai Francia-Guayanában levő bázison kipróbálták az antennák, a napelemek kinyitását, még egyszer megtisztították a felületeket, felszerelték a külső szigetelő rétegeket. Január végén üzemanyaggal is feltöltötték már az űrszonda tartályait. Ellenőrizték a távközlési kapcsolatokat a németországi Darmstadtban levő irányítóközponttal. Innen fogják irányítani, ellenőrizni a Rosetta működését hosszú repülése alatt. Útja során az űrszonda elrepül majd egy kisbolygó közelében és műszereivel azt is szemügyre veszi.

A Rosetta űrszonda bonyolult útvonalon közelíti meg célpontját, többször elrepül a Föld, illetve a Mars mellett, és a bolygók gravitációs lendítőerejét kihasználva repül tovább. Az üstökös közelébe érve hajtóműveit beindítva a szonda lelassítja magát. A lassan repülő űrszonda ezután az üstökös körüli pályára áll, mintegy 25 kilométer magasságból térképezi fel a felszínt 2014 augusztusától októberig. A nagyfelbontású felvételek alapján választják ki a földi irányítók a Philae leszállásának helyét. Eközben a Csurjumov-Geraszimenko üstökös egyre közelebb repül a Naphoz. A Rosetta szonda 2015. decemberig repül vele együtt és műszereivel folyamatosan nyomon követi azokat a változásokat, amelyek az egyre erősebb napsugárzás hatására következnek be. A leszállt egység húsz centiméter mélységig belefúr a felszínbe, műszereivel a helyszínen elemzi a mintákat. A keringő egység műszerei távérzékeléssel derítik fel az üstökösmag tulajdonságait, feltérképezik a felszínét, mérik a magból kilépő por tulajdonságait, vizsgálják az üstökös plazmakörnyezete és a napszél közötti kölcsönhatásokat.

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Az üstököskutató Rosetta – 1.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés