Január 31-én nyílt meg a pécsi August Šenoa Horvát Klubban a Srimai Terasz Alkotótábor tagjainak kiállítása. A havas, ónos esős téli délutánon különösen jó érzés volt a nyár, a tengerpart világába belecsöppenni. A kiállított művek között festmények, kollázsok, fotók láthatók – ami közös bennük, hogy az Adriai-tenger hangulatát közvetítik. A február 14-ig megtekinthető tárlat kapcsán az egyik kiállító művészt, az alkotóközösség tagját, Sárkics Esztert kérdeztem.
Mikor alakult az alkotóközösség, kik voltak az alapítói?
Sárkics Eszter olajfestménye: Velebitek (2013)
Az első alkotótábor időpontja a Dekorszövetség megalakulásoz köthető. A 2005-ben alakult Dekorszövetség alapító tagsága az egykori legendás Dekoratőr és Kirakatrendező Szakmunkásképző Iskola (a Dekorsuli) diákjai és tanárai voltak.
Akkoriban több megmozdulás, találkozó is volt, amelyek szervezésében az öregdiákok is részt vettek, egyfajta nosztalgikus egymásra találást éreztünk át az ezredforduló utáni években. Aztán felgyorsultak az események, a nagy világválságot megelőzte a mi szakmánkban egy érzékelhető kétségbeesés, ennek legdrámaibb pontja a több mint 50 éves iskola bezárása volt. Tudni kell, hogy ott rendkívüli tanári gárda működött (pl.: Tolvaly Ernő, Károlyi Zsigmond, Lengyel András, Ipach Antal, Sándor Miklós, Vasvári László Sándor, Szőnyei György tanítottak), és az iskola mindig is élénk, kortárs kulturális, szellemi és képzőművészeti műhelynek számított.
Te hogyan kerültél a csapatba?
2009-ben csöppentem bele az alkotótábor csapatába. Ekkorra már Roberta (Faltis Roberta, szintén a Dekorsuli egykori diákja) és Sándor Miklós festőművész (Dekorsuliban végzett, majd a Képzőművészeti után az iskola bezárásáig tanára volt) megálmodták az alkotótelep gondolatát és több alkalommal már megrendezték Horvátországban.
Kik lehetnek tagok? Ez egy zárt társaság, ahol bizonyos feltételeknek kell megfelelni, vagy nyitott és bárki csatlakozhat, aki kedvet érez hozzá?
Résztvevő nem csak a Dekorsulihoz kötődő alkotó, hanem bárki lehet, bármilyen végzettséggel, vagy amatőrként, szabadiskolai szellemben. A tábor és a szervezők célja a szabad alkotás lehetőségének megteremtése. Roberta a technikai szervező, ő a dekor szakma mellett az idegenforgalommal foglalkozik, ezért rutinosan, gördülékenyen képes bármit megszervezni, hihetetlen energiával rendelkezik, Miklós képviseli a művész-pedagógust, aki bátorítja a kezdőket és instruálja a haladókat. A társaság tagjai között számos Dekorsulit végzett kolléga van, bizonyos értelemben egy szelet fújunk, hasonlóan gondolkodunk. Ez jó. Tevékeny szellemi segítő Roberta nővére Faltisz Alexandra, neves meseillusztrátor, aki szintén Dekorsulis volt, majd elvégezte a Képzőt. Többször jelen volt a táborban Sándorffy Éva, aki szintén dekoros diák volt, majd tanár a suliban, lánya a szintén dekoratőr Péchy Szandra, Udvardy Jenő szintén dekoratőr, Rosta Erzsi, Deák-Veres Mari, Gádori Melinda… de nem is sorolom, mert évről-évre bővül a csapat, nem szeretnék kihagyni senkit. Különben bárki alkothat bármit, született már kisfilm, mesedarab, vers is. Az elkészült alkotásokból évente több kiállítást rendezünk, rendszerint egyet Pécsett az August Senoa Horvát Klubban és egyet Budapesten, vagy körzetében.
Mit jelent számodra az alkotótábor?
Nincs értelme arról beszélnem, hogy a horvát tenger mennyire szép, és hogy Horvátország teljesen ki tud kapcsolni, és arról sincs sok értelme beszélnem, hogy mit jelent nekem a horvát nyelv, a zene, az illatok, a színek, a formák, a kövek, a növények, az emlékek…
Az alkotótábornak köszönhető, hogy évente „legalább” egy új festményem elkészül, (ugyanis a kiállításon illik új munkával megjelenni). A mindennapi „verkli” nem engedi ám a saját kedvemre való alkotást és egyre inkább időhiányban szenvedek – más hogy csinálja? Addig hordom magamban a „képet”, míg eljön az a ritka pillanat, amikor kellő idő és nyugalom van a megfestésre. De így van ez jól.
A megnyitón a Vizin Zenekar játszott
Az alkotók és a művek egy része a megnyitón
A meghívó
Fotók: Facebook
Hozzászólások