A Világgazdaság és a Republic Group budapesti rendezvényén március 24-én professzor Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az Európai Unió most induló, Horizont2020 elnevezésű keretprogramja az évtized végéig folyó áron összesen 77 milliárd eurónyi forrással segíti az európai kutatás-fejlesztést és az innovációt. Ezen belül a kkv-k innovációjára összesen 8,6 milliárd eurót fordítanak, és újdonság, hogy ennek egy részére – 2,8 milliárd euróra – a kkv-k önállóan is pályázhatnak.
Hozzáfűzte, hogy 2014 és 2020 között összesen 7480 milliárd forint uniós és hazai forrás áll Magyarország rendelkezésére a strukturális és kohéziós alapokból. A pénz közel 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani, ennek legalább 15 százaléka jut a kkv-knak, 11 százaléka pedig kutatás-fejlesztésre, innovációra, így 2007-2013-hoz képest megháromszorozódnak az erre fordítható támogatások – fejtette ki.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy 2007 és 2013 között központi uniós forrásként a Hetedik Keretprogramban (FP7) 53 milliárd euró állt rendelkezésre k+f-re és innovációra, amiből Magyarország 250 millió eurót hívott le. Most az a cél, hogy az ország által lehívott források összege 35 százalékkal – változatlan áron – 350 millió euróra emelkedjen az évtized végére.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány március 7-én elküldte Brüsszelbe a Partnerségi Megállapodást, amely az uniós források elosztását, az operatív programok tervezésének kereteit alapozza meg. Március 7-től számítva három hónapon belül az egyes operatív programok anyagát is be kell nyújtani, és ha ezt végigtárgyalták, ki lehet írni a pályázatokat – jelezte Cséfalvay Zoltán.
Hangsúlyozta, hogy azért fordítják a források 60 százalékát közvetlenül gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre, mert az pótlólagos gazdasági növekedést hozhat. Az operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jut a legtöbb forrás, több mint 2700 milliárd forint.
Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban nagyobb hangsúlyt kapnak a visszatérítendő források: az uniós támogatások legalább 10 százaléka, több mint 700 milliárd forint pénzügyi eszközök – hitel, garancia – formájában lesz elérhető. Hozzáfűzte, hogy továbbra is lesznek vissza nem térítendő források is. A visszatérítendő források nagyobb felelősséget követelnek a vállalkozásoktól és erősítik a fejlesztések fenntarthatóságát – hangsúlyozta.
Minden olyan területen azonban, ahol sokan profitálnak egy-egy támogatásból, vissza nem térítendő támogatások lesznek elérhetőek, de ott, ahol a haszon kizárólag a beruházónál marad, inkább a visszatérítendő források felé fordulnak – mondta.
Az államtitkár ismertette, hogy a GINOP keretében a kkv-k rendelkezésére álló 740 milliárdból 507 milliárd forint lesz vissza nem térítendő támogatás. Hozzáfűzte: vannak olyan kiemelt kkv-csoportok – például beszállítók, fiatal vállalkozók, társadalmi vállalkozások – amelyeket érdemes vissza nem térítendő forrásokkal támogatni.
Barna Tamás, a Republic Group ügyvezető igazgatója véleménye szerint egyszerű üzenetek kellenek a fogyasztóknak. Elmondta, hogy amennyi információ az 1600-as években eljuotott egy emberhez egész élete során, az ma benne van egy napilapban. Az üzenetek átvitelén fontos az empátia, hogy a cégek megértsék a fogyasztók élethelyzetét és megtudják milyen problémákkal néznek szembe. A másik, hogy meg tudjuk-e érteni a lényeget a terméknek.
Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági hivatal befektetési-ösztönzési és üzletfejlesztési elnökhelyettese szerint „Ha nincsenek olyan kkv-k melyek értik a külpiacra lépést és akarnak exportálni, akkor az állami oldalról nem tudok csodát tenni”. Hazánkban egy kkv-nál átlagosan 0,25 dolgozó foglalkozik exporttal, pedig szükség lenne egy egészre.
Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal Kül- és belkapcsolati elnökhelyettese Michael Portert, a Harvard Professzorát idézte, aki szerint a kutatás-fejlesztésen múlik a vállalt sikere. Az elnökhelyettes szerint inkább a felhasználói oldalt szeretnek támogatni Magyarországon. Azt kell támogatni, aki a képzést felhasználja, nem aki nyújtja – húzta alá.
Rechnitzer Dóra, a Transparency üzleti programok vezetője hangsúlyozta: ha egy cég átláthatóan működik, akkor csökken az operációs kockázat, jobbak a hitelfelvétel lehetőségek is és csökken a korrupció lehetősége.
Tóth Péter, a Lipóti pékség tulajdonosa bebizonyította, hogy nemcsak kenyérkészítéshez és a márkaélmény megteremtéséhez ért, hanem kitűnő humorral és előadói talentummal is rendelkezik. Legközelebbi célja az ausztriai piacra való betörés.
A konferencia zárásaként Szöllősi Györgyi TV-riporter Gianni Annonival, a Trattoria Pomo d’Oro híres tulajdonosával beszélgetett vezetési elképzeléseiről. Az olasz üzletembertől megtudtuk, hogy Magyarország érett a gasztronómiára, tizenkét éve azonos emberek vezetik cégét. Embernek kell maradni, nem üzletembernek – vallja. Kétszer elmagyarázza munkatársainak, amit szeretne, ha nem értik még harmadszor is. Negyedik alkalommal elküldi. Én nem tudok magyarul gondolkodni, ezért mindig viszem magammal cégem egyik vezető munkatársát a tárgyalásokra – mondta a TV-ben is gyakran szereplő sikeres olasz üzletember.
Hozzászólások