A baranyai templomok Gebauer freskóinak kutatása, az egykori pécsi újságok nyomán
Babarc, „Szent István király”-ról elnevezett templomának festményei
Szent István király templom Babarc
„A falusi templomok művészi dekorálása ritkább esetek közé tartozik, s ha itt-ott előfordul egynek művészi kifestése, örömmel kell a kultúra fejlődése közé iktatni. A szépen fejlődő Babarc község adott most példát, sok baranyai községnek, hogy miképp kell művésziesen szebbé tenni templomát arra termett tehetséggel. Ott áll a templom remek képeivel, s megcsodálni járnak messze vidékről és környékről az emberek. Babarc község apraja, nagyja pedig büszkén örül igazán szép templomának.
A község lelki vezetője Rausz Alajos esperes-plébános és a papját, templomát szerető, békés, nyugodt, értelmes babarciak 13 ezer pengő összkiadással teremtették meg Isten dicsőségére a már művészi remekbe dekorált templom kifestését. Gebauer Ernő pécsi festőművész csodálatos nagy tehetségét, az egyházi freskóban való előkelő és finom rátermettségét és képességét hirdetik a szép képek.
A kiadások részben való fedezésére mecénások is voltak. Nagylelkű adományaikkal segítettek a Magyar Királyi Tudomány Egyetem, mint kegyúr négyszáz pengővel, az országos tejszövetkezeti központ ötszáz pengővel a babarci tejcsarnok hat hónapon keresztül minden nap, minden liter tej után egy fillérrel, mely mintegy ötszáz pengőt tesz ki, a hívek adakozása háromezer pengő volt. A fennmaradó összeg gyűjtés útján jön össze.
Az egész templomot 32 festmény ékesíti, négy mennyezetkép, 16 mennyezet medaillon, a falakon 10 szentnek ábrázolása, a szent sír bejárata felett egy kép és a diadalív kiképzése. A mennyezetképek: Jézus születése, feltámadása, mennybemenetele a templom hajójában és Mária megkoronáztatása a szentélyben.
Gebauer Ernő freskója, Babarc (Komlós Attila fotódokumentációja)
A festmények alapját egy folyami homok, mész és kazein tartalmú vakolat képezi, márvány zúzalékkal simítva, amelyre kazein-kötőanyaggal lett fel festve. Tartósságát illetőleg ez bizonyult be a legjobbnak. A templom barokk-stílű lévén a festmények is ebben a stílusban vannak megkomponálva. A magas barokkban dívott templom festészet, a mennyezet áttörése és az alakoknak felfelé rövidülő megrajzolása a legnehezebb problémák közé tartozik. Ezt könnyen oldotta meg Gebauer. A képekhez tartozó dekoratív részeket a templom stíljének megfelelően Kaufmann vállalatában Bartek József pécsi szobafestő készítette.
Perspektívailag az egyes képek iránypontjai úgy vannak felvéve, hogy a rövidülések helyessége nem közvetlenül a képek alatt állva, derékszögben hat helyesen, hanem kisebb szög alatt, ami megtekintését könnyebbé teszi.
Minden képnek alaptónusa a festmény tárgyához alkalmazkodik. Így Jézus születésénél egy kékes holdvilágos fény ömlik végig, amiben kontrasztképp szól a kis Jézus alakjából áradó meleg fény. A feltámadás képénél egy lilás reggeli hangulat terjeng és a megnyíló mennyországból kiömlő mennyei fény, mint kiegészítő szín egészíti ki a kis differenciákra fölépített színskálát. Krisztus mennybemenetelénél szintén a föld és ég ellentétes színei, a szürke és a fény szimbolizálják a témát. Szűz Mária megkoronázásánál a mennyei fény sárgás tónusa uralja az egész képet, amibe a színek azután beleszövődnek alárendelve a generál tónusnak.
Gebauer Ernő freskója, Babarc (Komlós Attila fotódokumentációja)
A születésnél a centrum, a kis Jézus alakja felé hajló vonalak képezik a vonal megoldást. A feltámadásnál a nyugtalan földi alakok közül egyenesen fölfelé az ég felé törekvő egyenes vonal Jézus alakja, mint eredő vonal adják a vonalbeli felépítést. A mennybemenetelnél szintén mint eredő fölfelé törekvő vonal Krisztus alakja, mely maga után vonja a tanítványokban kifejezett vonal meneteket. Szűz Mária megkoronáztatásánál a fölfelé törekvő vonalak és a szentháromságnak mintegy betetőzése adják a vonal szimbolizációt.
A vonalakkal való szimbolizálás egy fontos tényezője azon kapcsoknak, melyek a klasszikus és a legmodernebb művészi törekvéseket egyesítik magukban. A modern művészetnél is a téma kifejezése a naturának színre és vonalra való áthelyezésével történik, oly módon, hogy sokszor ezek a vonal- és szín-játékok vannak hivatva a természeti hatások által kifejezett hangulatokra reflektálni és azokat fokozottabb mértékben kifejezésre juttatni.
Gebauer Ernő művész remekül oldotta meg a mennyezetképeknél elő álló minden nehézséget. Kinek mi a céhbeli tisztsége és képessége, abban remekel. Gebauer a babarci templomban remekelt.
Gebauer Ernő freskója, Babarc (Komlós Attila fotódokumentációja)
A templom többi falképe: Jézus születése körül a négy evangelista, a feltámadásnál boromei Szent Károly, Szent Alajos, páduai Szent Antal és szalézi Szent Ferenc csoportosulnak. A mennybemenetelt Szent Ágoston, VII. Gergely, V. Piusz és aquinói Szent Tamás környezik. A szentélyben levő Szűz Mária megkoronáztatását, – minthogy az oltárkép már Szent István volt – magyar szentek Szent László, árpádházi Szent Margit, Szent Imre, és Szent Erzsébet veszik körül. Oldal képek: Szent Rókus, Szent Vendel, Szent Izidor, mint a földmívesek szentje, Szent Flórián, Szent Anna, Szent Teréz és Szent Katalin. A sekrestye bejárata fölött Szent Péter és Szent Pál, a szentsír bejárata fölött pedig római katonák.
A templom kifestését 2 hónapi erős előkészület előzte meg, s ez tette lehetővé, hogy ez a nagy és szép munka rövid idő alatt (1927, augusztus 1-től – szeptember 28-ig.) befejezést nyerhetett és a művész által kitűzött célnak meg is feleljen: a falaknak dekoratív felöltöztetése esztétikai célból és hogy ideálisabb, nemesebb, emelkedettebb, tisztultabb felfogásban ragyogjon, minden a templom enteriőrben.” (Fejes György dr., Dunántúl. 1927. december 12. 2 p.)
Magyarszék, „Szent Őrangyalok” templomának falfestményei
Szent Őrangyalok temploma, Magyarszék
„Gebauer Ernő festőművész most készült el a magyarszéki templom kartonjaival, a színvázlatokkal és a dekoratív tervezetekkel. Volt alkalmunk a most már csak a falra való átvitelüket váró terveket megtekinteni, melyek a pécsi megyéspüspök teszését és jóváhagyását is megnyerték. Amint az Apolló mozgó freskóinak fő erőssége, hogy teljes összhangban állanak az épület architektúrájával, úgy a magyarszéki templom falfestményeinél is kiváló figyelemmel volt Gebauer Ernő a templom építészeti sajátosságaira. A kartonokból megállapíthatólag a templom igen gazdag figurális díszítést kap, mely a tervezett faldekorációkba nyugodtan és egységesen fog beilleszkedni. A színvázlatok nemes, egyszerű, artisztikus, a cél és rendetetetésnek mindenképp megfelelő összbenyomást tesznek. A legnagyobb kompozíció a Krisztus feltámadását ábrázoló jelenet, melyet Gebauer Ernő a rendelkezésére álló terület ügyes kihasználásával, a tőle szokott biztos rajzzal és erővel oldott meg. Nagy nehézséget okozott, hogy a templom hajójának az ablakokkal szemben levő oldalfalán négy vakablakszerű mélyedés van, melyek a falterületet meglehetős kedvezőtlenül felbontják.
Szent Őrangyalok temploma, Magyarszék
Gebauer Ernő úgy segített ötletesen a dolgon, hogy magába a mélyedésekbe komponált négy bibliai jelenetet, melyeket az üvegfestésnek megfelelő színezéssel és felfogással oldott meg úgy, hogy az adott kedvezőtlen helyzet igen érdekes és mindenképpen megindokolt szín és vonalhatárokra adott alkalmat. Az említett négy kompozíción felül még nyolc egy ablakos kép díszíti a templom hajóját, a kórus hátsó falát egy nagy stilizált figurális csoport foglalja el és ugyancsak stilizált figurális kompozíció jön a szentély kupolájába. A képeket keretező, valamint az oszlopokra és falakra tervezett dekorációk és tapéták elsősorban nyugodtságra és az ügyesen elhelyezett festmények kiemelésére törekednek. A templomfestés dekoratív részét Gebauer tervei szerint Keil György előnyösen ismert templomfestő fogja végezni, kinek szakavatottsága biztosíték, hogy a magyarszékiek egy minden tekintetben sikerült, művészi hatású templomban dicsérhetik majd az Urat.” (Pécsi Napló. 1913. szeptember 21. 7 p.)
Hozzászólások